Déry Tibor (érettségi tételek)

Déry Tibor (érettségi tételek)

Déry TiborÍrói pályája folytonos újrakezdés és újat keresés. Elsô korszaka az avantgardista lázadás másfél évtizede (1917-1932).

A 30-as években a realizmus irányába fordult.  A  befejezetlen  mondat c. regénye (1933-38;  1947)  széles  körű társadalomábrázolást nyújt. A mű idôszerkezetét a regényalakok   "belsô"   ideje  határozza  meg,  a   visszaemlékezések   és elôrejelzések nagymértékben kitágítják az 1933 és 1938 között játszódó cselekmény idejét, és a történelem mozgását is érzékeltetik. A Felelet I. (1950), II. (1952) c. regényében Déry a magyar polgárság és munkásrétegek realista ábrázolására
vállalkozott.  A  II. kötet hamarosan viták és  gyanúsítások  kereszttüzébe került, így a III. és IV. kötet már nem készült el.

Az 50-es évek második felében és a 60-as évek elején Déry munkásságában  a kisepikai formák vették át a vezetô szerepet. Az  1955-56-ban  írt  elbeszélései a totális diktatúra korszakának  embertelenségét,  a törvénysértések éveinek légkörét elevenítik  meg  szigorú  tárgyilagossággal és  mégis  lírával  átszôve.

1957-ben bebörtönzik, 1960-ban kap amnesztiát  műfajgazdagság jellemzi (regény pl. Simon Menyhért születése, dráma pl. Képzelt Riport, kisregény pl. Niki) szeretett kísérletezgetni műveivel hatással volt rá Proust, Kafka és Mann Baumgarten- és Kossuth-díjat is kapott (1948-ban)

Szerelem  c.  novella (1956) klasszikus felépítésű, az  elbeszélô  harmadik  személyű  elôadásban, kronologikus sorrendben, kitérôk nélkül adja  elô  az  eseményeket. Semmi sem tereli  el a lényegrôl figyelmünket. Párbeszédtechnikája az  ismétlésekkel, az  ismétlésekben  keletkezô parányi  elmoccanásokkal,  a  hangulatváltások rezdüléseinek    érzékeltetésével,    az    elhallgatások     hajszálpontos kimunkálásával   fontos   szerepet  játszik  abban,  hogy   az   elbeszélés megrendítô,  magas  szint  esztétikai hatást váltson  ki  az  olvasóból.  A szereplôk  súlyos  hallgatásai,  tanácstalan  tômondatai  sokat   elárulnak azokról   az  emberekrôl,  akik  még  nem  tudják  megérteni  a   közelmúlt konfliktusait,  még  nem képesek tudatosan átélni  helyzetüket,  egyszerűen csak  élik a maguk sorsát. Nemcsak B. nem érti, miért csukták be,  meg  azt se,  hogy  miért  engedik  el  - elôször  hinni  sem  tudja,  hogy  valóban
szabadlábra  helyezik  -,  a börtönôr, az ôrmester sem tud  többet,  ôk  is  rabok,  egy ésszerűtlenül és érthetetlenül működô hatalmi  gépezet  rabjai.  Senki nem tud semmit, senki nem ért semmit. A zárójelenet rituális  jellegű  mosdatása nemcsak az odaadó szeretet, az emberiegyüttérzés szép megnyilvánulása, jelképes értelme is van:meg   kell  tisztulnunk,  meg  kell  szabadulnunk  a  múlt   gyötrelmeitôl, értelmetlen szenvedéseitôl, hogy tovább tudjunk élni.

1956 után tapasztalatai történelemfilozófiai kérdések felé terelik  Déry  érdeklôdését.  Az  ember  és  a  történelem  lehetôségei,  a szabadság és a rend problematikája foglalkoztatja. Îrói módszere  is  átalakul, a realista ábrázolást  a  parabolikus  kifejezésmód váltja fel (G. A. úr X-ben, 1964; A kiközösítô, 1965).

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1