Katona József (érettségi tételek)

Katona József (érettségi tételek)

KATONA JÓZSEF1791. november 11-én Kecskeméten született, iparos családból származik. Kecskeméten és Pesten tanult. Filozófia tanfolyamot végzett Szegeden, majd Pesten.

 

1810-ben a pesti egyetem jogi karán kapcsolatba kerül a második magyar színtársulattal. 1812-től német regények dramatizálásával vagy egyéb művek szabad átdolgozásával foglalkozott, írt olyan eredeti műveket is, melyeknek forrása maga a történelem - pl. Ziska (dialógja 1819), Jeruzsálem pusztulása (szomorújáték), színészkedett is, 1812-től főszerepeket is vállal, sőt még rendezősödött is. Reménytelenül szerelmes Széppataki Róza színésznőbe, kinek levélben tárta fel érzelmeit (aláírás: K. J.). 1815 drámapályázatra írta a Bánk bánt, a pályázatot Döbrentey Gábor folyóirata, az Erdélyi Muzeum hirdette meg, hogy majd a pályanyertes darab lesz a kolozsvári "kőszínház" megnyitódarabja. A Bánk bánra fel sem figyelt a bírálóbizottság (az átlagos művek tetszettek nekik - divatdarabok) és az 1818-ban kihirdetett eredményről Katona nem is értesült. E kudarc véglegesen elhallgattatta benne az írót és a színháztól is végleg elfordult. 1815 ügyvédi vizsgát tett, 1820-ig ügyvédként dolgozik Pesten. A Bánk bánt barátja Bárány Boldizsár - Rosta címmel hozzáértő kritikát írt róla, majd segítségével átdolgozta és székesfehérvári színészekkel elő akarta adatni művét (végleges változat 1819-ben). A cenzúra színházi előadását megtiltotta, mivel "Bánk nagysága meghomályosítja a királyi házat", de könyv alakban megjelenhetett 1820-ban. Katona elhagyta Pestet és Kecskemétre ment városi tisztviselőnek - 1820 alügyész, 1826 város főügyésze lett. Kecskemét történelmének megírását tervezi, de csak részletek készülnek belőle. 1830 szívszélhűdésben meghal. 1833 a Bánk bánt bemutatják Kassán (Udvarhelyi Miklós jutalomjátéka). 1834 Kolozsváron, 1835 Budán, 1836 Debrecenben is bemutatják. Operaváltozatát Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc zenésítette meg 1861-ben.

Egy pályázatra írta Katona:

1815-ben az Erdélyi Múzeum (Döbrentey Gábor lapja) drámapályázatot hirdetett- eredeti magyar dráma írására.
A cél: a díjnyertes darabbal nyitják meg a kolozsvári kőszínházat.
A darab fogadtatása:
- sorsáról semmit nem tudunk - örök irod.tört. kérdés marad: megérkezett-e egyáltalán?
- nem volt sem a bírált, sem a méltatott művek között,
- a lapban 7 műről ejtettek szót a beérkezett 12-ből,
- Katona mindezt kudarcként élte meg, ám: eredeti formájában aligha győzhetett volna darabja.
1819-re átírja a darabot:
- 1816/17-ben Bárány Boldizsár (Katona dramaturg barátja) Rosta (bírálat) c. művében  foglalkozott a művel.
- Gyakorlott dramaturgként nagyszerű tanácsokat adott  a 2586 eredeti sorból csak 344     maradt azonos az eredetiével.
- Az útmutatásokat követve Katona tehát átdolgozta a darabot.
- A végleges változat létrejöttét a székesfehérvári színház pesti vendégszerepléséhez szokás     kötni.  bemutatót ugyan betiltották, de a könyv kinyomtatását a cenzor engedélyezte, így az     1820-ban megjelent.


Bánk bán szerkezeti felépítése, kompozíciós kérdései; sorskérdések a műben

1. Szerkezete

I.) Kibomlik a drámai alapszituáció:
Helyszín: a palota.
Az Előversengés és az I. felvonás első része:
- Biberach és Ottó / Gertrud és Ottó párbeszéde utal arra, hogy az események gyorsulni fognak.(Gertrudis haza akarja küldeni Ottót feltűnő viselkedése miatt. Melinda már visszautasította Ottót.)
- Bánk a király távollétében Gertrud gyakorolja a hatalmat, a palota dőzsölések színhelye.(Éppen bál zajlik.)
- Ottó ki akarja használni a kínálkozó alkalmat, amíg Bánk távol van. Biberach porokat ad Ottónak, Gertrudis szavai célzatosak, kétértelműek, biztatják Ottót.
-  A magyar urak elégedetlenkednek.
Minden szereplő színre lép (a királyt kivéve) - kibontakoznak a viszonyok:
idegenek    magyarok a merániak, Biberach, Mikhál és Simon    a lojálisok (Solom), a sértettek, Tiborc, Bánk

II.) Bonyodalom kezdete
Az I. felvonásban: Bánk hazatér.
Rádöbben, hogy mind magán -, mind közemberként érintett.
a titkos gyűlésen jelszó: Melinda;  kihallgatja Ottó és Melinda beszélgetését
Melinda eszköz:
- Bánk megnyerése az ügynek;
- Ottó szórakoztatásának eszköze.
Bánk azonban nem lát tisztán: két dolog köti - a királyi szék, hűség; (köz)
a család szeretete. (magán)
(Monológjából kiderül, hogy vívódik.)

Bánk a hivatali kötelességek mellett dönt: lecsendesíti a békétleneket, de elveszíti közben magánéleti boldogságát.

III.) A Bonyodalom  kibontakozása:
II. felvonás - a közéletiség dominál - Bánk a békétlenekhez megy, Petur felnyitja a szemét;
Bánknak sikerül lecsendesítenie őket (érvei: testvérharcot szül, a múlt átkai); közben kiszolgáltatja feleségét Ottónak. A betoppanó Biberach céloz rá - Bánk elindul megtudni, hogy mi történt.

III. felvonás  - a magánélet dominál:
In medias res kezdéssel indul: a két felvonás közti előzmények fontosak: Bánk és Izidora jelenete
Melinda férje bocsánatáért könyörög - ám Bánk ellöki magától az asszonyt - megtagadja     mint feleséget és mint anyát is. Ám először merül fel a királyné meggyilkolásának gondolata
ekkor még nem ölheti meg, mert csupán személyes haragból tenné.
Ezért fontos, hogy épp ezután mondja el Tiborc a panaszát.
minden szál Gertrud felé mutat.
Ottó leszúrja Biberachot (bevallja, hogy csak a haszon kötötte Ottóhoz, hogy mindent elmondott Bánknak, megzsarolja: mást dolgokat is tud róla -- Fülöp király gyilkosa is Ottó.
Az érkező Myskának mielőtt meghalna elmondja, hogy Ottó a gyilkosa.
IV.felvonás - ismét a közélet kerül előtérbe - a drámai küzdelem csúcsa:
Gertrud nagyhatalmi terveit szövögeti (olvasatlanul dob félre egy fontos levelet - más tartományokban is fellázadtak ellene.
Izidora elbocsájtását kéri: fokról fokra döbbenti rá Gertrudot  az őt fenyegető veszélyre:
Ottót szerette, de az gyilkossá lett (Biberach) és aljasul elcsábította Melindát;
Bánk hazatért és mindent tud;
Gertrudis ekkor még úgy véli, el tudja simítani az ügyet - Melindát hívatja, aki zavarodottan viselkedik, de megvádolja; ráolvassa bűneit -- eltávolíttatja az udvarból;
majd Bánkot hívatja - de Katona késlelteti a személyes találkozást - előbb Mikhál érkezik:
Szintén megvádolja a királynét --Mikhálra nem hallgat, elfogatja;
Bánk csak ekkor érkezik meg

IV.) A tetőpont: a királyné meggyilkolása.
Gertrudis támadólag lép fel (Bánk lopva jött haza, Izidorát megsértette), ám Bánk fenyegető - vádakkal illeti. Gertrudis tőrt ránt - Bánk kicsavarja a kezéből és leszúrja: utolsó szavaival az ország romba döntőjének és aljas kerítőnek nevezi a királynét.

V.) Megoldás:
Bánk tettének mérlegelése a király előtt. Felgyorsulnak az események:
Myska a pártütők hírét hozza - azok már kinn verekednek;
a haldokló Gertrudis ártatlannak vallja magát -- a gyilkosa Ottó;
Ottó elmenekül.
Három egymásra fokozódó jelenet következik  - egy tablószerű zárójelenetben a már megérkezett király is jelen van:
- Myska vallomása; Solom átka;
- Petur szavai,
- Melinda holttestének behozatala.
A király ugyan megbocsájt Bánknak (belátás, az addig elolvasatlan levél).
Bánk számára az a büntetés, hogy egyedül marad.


A szerkesztés jellemzői:
- Katona fő eszköze a tömörítés: a cselekmény ugyanis hosszabb időt ölel fel (Melinda eltávolítása, a király hazatér).
- A mű klasszicizmus felé mutató vonásai: a felvonások egymásra épülése,
klasszicista rend és arány érvényesül,
színhely és cselekmény egysége 1-1 szakaszon belül,
az i. és IV. szakasz időegysége.
-  Attól eltérő vonások:
a tettek ábrázolása a nyílt színen,
eltérő helyszínek,
durvaság, nyerseség ábrázolása.
-  A felvonások és az Előjáték in medias resszel indulnak.
Nagy a szerepe a felvonások közti időnek:
- II-III. között zajlik le: Bánk és Izidóra, Bánk és Melinda párbeszéde;
- IV-V. között: a király hazatérése, leszámolás a lázadókkal, Ottó megöli Melindát.
-  A felvonások hangsúlyos jelenettel záródnak - nyomatékos zárlattal - mindig berekesztenek 1-1 eseménysort:
- Bánk monológja
- Petur szavai
- Biberach halála
- Gertrudis halála
- Endre engesztelő szavai
-  Az író gyakran él a késleltetés eszközével: pl. Bánk-Gertrudis szembesülése egymással, az elolvasatlan levél, a békétlenek megmutatása.


Sorskérdések a műben

Az alaptörténet a 13.sz.-ban játszódik, de jól kirajzolódnak benne a reformkor aktuális kérdései:
- Idegen uralom alatt élünk (az eredeti Előversengésből árad az idegengyűlölet).
A magyarságot elnyomó élősködő hatalom:
- erősnek érzi magát a napóleoni háborúk után,
- úgy vélte, eljött az idő MO. bekebelezésére,
- nincs többé szüksége a rendek jóindulatára,
- letér az alkotmányosság útjairól:
rendeletekkel igazgat,
állandó pénzleértékelésekkel próbálja a birtokosoktól visszavenni azt, amit kifizetett a hadiszállítások idején; mohó és erőszakos.
- Ez a magatartás egyaránt minden réteget sújt:
- a jobbágyságot: pol.-i fórumuk, érdekképviseletük nincs; nyomorognak, éheznek,
- a középréteget: először ők mennek tönkre a folyamatos pénzleértékelések miatt,
tiltakozni nem tudnak - az ogyúlést nem hívja össze.
- a főurakat is sújtja az infláció:
nehezen találnak közös hangot a köznemességgel, a néptől félnek,
egyre inkább mellőzöttnek érzik magukat, az udvarnál megbízhatatlannak számít.
- Katona az idegen hatalommal való szembefordulást és ennek következményeit mutatja be.
Mindenki ezen jajong, erről beszél. Céljuk azonos, de a vezérlő ok más és más:
Bánk - a nemzet egészét félti,
Petur - az ősi jusst siratja,
Tiborc - a napi betérő falatot panaszolja.
-  A konfliktusok egyértelműek:
a.) Első pontja a nemzeti kérdés:
- az idegenek és a magyarok szembenállása,
- az a kérdés, hogy ki a magyar és ki nem - az a magyar, aki annak vallja magát, és aki     kiérdemli (ezért pl. nem idegenek Melinda bátyjai).
b.) A hatalom megszerzése, megtartása:
- elnyomó és elnyomottak nyílt és rejtett háborúja,
itt ugyanazok csatáznak, mint a nemzeti kérdésben:
a hatalomból fokozatosan kiszorított magyarok harcolnak az őket kiszorító idegenekkel,
ebben a harcban a magyarok sorsára jutott idegen is magyarnak érzi magát,
az idegen hatalomban helyzetét biztosított magyar pedig igyekszik kimaradni a konfliktusból (Solom).
-  Petur felvázolja a sérelmeket:
- a politikai jogok eltiprását,
- a katonai elnyomást (atyáink várait...);
de:
- a nemesség magatartásával sem elégedett: keserűen fakad ki az ingadozó v. udvarhű urak ellen; (A  nemesi ellenállás korának nemese - indulatos, idegengyűlölő, a nemesi-nemzeti büszkeség jellemzi.)
-  Tiborc panasza a jobbágyság évszázados nyomorát és kegyetlen sorsát tárja föl.
-  Bánk olyan kettősséget hordoz, ami Katona korában sok konfliktus forrása volt:
viselkedésében összeütközik a feudalizmus és a haladáskettőssége.
-  A mű végső kicsengése Katona politikai eszményét mutatja:
a válságot csak nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja fel, ahol --
-- idegenek és magyarok megférnek,
-- a főnemesség vezető helyére kerül,
-- a jobbágyok anyagi biztonságban élnek,
-- személyes és nemzeti méltóságot nem tiporják el.

A Bánk bán keletkezéstörténete, forrásai, a téma az irodalomban, a mű utóélete és ért.lehetőségek, nyelve, Katona kapcsolata a magyar színjátszással

 


Utóélete:
- a színházi ősbemutató végül Kassán volt - 1833;
- a további bemutatók: 1834 - Kolozsvár;
1835 - Buda;
1836 - Debrecen.
- 1848. márc. 15- én ezt játszotta a Nemzeti Színház (Laborfalvy Rózával a főszerepben).
- 1861-ben készítette el Erkel Ferenc az operaváltozatot.
A téma az irodalomban:
Katona - korának divatját és saját vonzódását követve - történelmi témák után kutatott, így talált rá  Bánk bán közismert történetére. A darab tehát  valóságos történelmi eseményeken alapul  a téma az 1213-as pilisi királyné-gyilkosság.
-  II. Endre német feleséget hozott az országba, akit a magyar főurak gyűlöltek. A király szinte folytonosan hadakozott, ezért nagy adóterheit a nemességet is sújtotta.
-  Felesége és annak rokonainak hatalmaskodása egyaránt sértette a nemességet és sújtotta a jobbágyságot is
-  A történelmi pletykák szerint a nemzeti sérelmekhez egyéni is társult: a királyné bűnös volt abban, hogy testvére, Ottó bódító ital segítségével elcsábítsa Bánk nagyúr feleségét..
Mindezek oda vezettek, hogy a titkos főúri összeesküvők a pilisi parkerdőben meggyilkolják  a királynét.
- Az összeesküvés széles bázisú konszenzussal folyt. Maga az esztergomi érsek is belekeveredett. Amikor kikérték a véleményét, egy azóta szállóigévé vált talányos mondattal válaszolt:
"A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem azt."
- Fokozza a dolog rejtélyességét, hogy a bűnösök - egy bűnbak kivételével (Petur) - bűnbocsánatot nyernek, sőt fontos állami pozíciókat töltenek be a későbbiekben is.
A téma már a történés korában belekerült az évkönyvekbe .
Feldolgozta a Kálti Márk-féle Képes Krónika is (Nagy Lajos kora), majd Thuróczy krónikája, és Heltai is (15-16.sz.).   Innen veszi át a 15. sz. végén Bonfini (humanista olasz író), aki által bekerült a téma a világirodalom vérkeringésébe.
Három  jelenetet emel a középpontba: a csábítás - Gertrud segédletével;
Bánk és Melinda párbeszéde - Bánk eltaszítja magától az asszonyt;
egy tablójelenet: a véres tőrrel megjelenő Bánk és a király párbeszéde.
Kiemeli Gertrud bűnrészességét, az erkölcsi tanulságot, és rokonszenvet érez Bánk iránt.
A 16.sz.-ban a téma Hans Sachs révén bekerül az iskolai színjátszásba.
A múlt században katona mellett még hárman foglalkoztak vele:
Grillaprzer (osztrák író);
Horváth József Elek;
Kisfaludy - aki tervezte a téma feldolgozását.
Katona szabadon használta  a meglévő forrásanyagot. A cselekmény szerkesztésében és a jellemábrázolásban hatott rá: Shakespeare, Schiller és Weber.
Értelmezési lehetőségek:
A tragédia értelmezése sokféle kérdést vet föl:
- politikai v. szerelmi tragédia? - egyértelmű v. bonyolult? - vétkes-e a királyné?
- mi Bánk bűne, megérdemli-e a büntetést?
A Bánk bán szövege alig százlapnyi, ám a magyarázat és vita róla száz kötetben sem férne el.
A legjelentősebb értelmezések tragikumfelfogásban különböznek - ám nemcsak cáfolják, de ki is egészítik egymást. Így a Bánk bán politikai és szerelmi tragédia egyidejűleg.
Gyulai Pál:
a királyné megölése bűn - érte kijár a bűnhődés és a hősnek járó szánalom;
a királyné nem felelős Melinda sorsáért, sokkal inkább Bánk.
Arany János:
Gertrudot felelősnek tartja - mert szavaival Ottót bátorítja;
de vétkes Bánk is, hisz királynégyilkos.
Sőtér István:
Bánk nem bűnös - tettének erkölcsi indítéka van;
érzelmi veszteség éri - és M. halála kiheverhetetlen fájdalom számára.
Barta János:
Bánk nem Gertruddal, hanem Melindával szemben követ el tragikus vétséget  mert amikor visszatér, nem a feleségéhez megy, hanem a békétlenekhez, így kiszolgáltatja az asszonyt Ottónak;
a baj bekövetkezése után megtagadja benne a feleséget és az anyát, így őrületbe kergeti;
később sem maga védelmezi, Tiborcra bízza;
mindezek sorsszerűen idézik elő Melinda halálát.


Nyelve:
Nyelvújítás előtti, ódon nyelv. Ez jól illik a tragédia zord világához.
Szókincse kb. 3000 szó, azonban képei hatásosak: erős, jelképes erejű szavak hálózzák be a művet: ilyenek pl. a lánc-, a vakság-, a látás-    motívumok.
Másrészt az író a szereplőket egyéniségüknek és lelkiállapotuknak megfelelően beszélteti:
pl. Ottó gyávaságát hiányos, tétova mondatok jellemzik;
Biberach talányosan fogalmaz, ravaszul, sok indulatszót használ;
Tiborc panaszában népnyelvi szavakat figyelhetünk meg.
Katona kapcsolata a magyar színjátszással:
Katona még joghallgató korában bekapcsolódott a magyar színházi életbe. Békési József néven szerepelt, de író és dramaturg is volt. (Ekkor ismerkedett meg Széppataki Rózával -- szerelem--csalódás.)
Első művei fordítások, magyarítások voltak, később eredeti darabokat is írt: Ziska, Jeruzsálem pusztulása, István, a magyarok királya.
A színjáték helyzete nem túl kedvező ebben az időben:
-    egészen 1837-ig (Pesti Magyar Színház, később 1840-től mint Nemzeti Színház) nincs állandó épület Pest-Budán a magyar színjátszás számára;
-    hiányzik a városi közönség,
-    de hiányoznak a jó eredeti darabok is -- éppen ezt a hiányt pótlandó hirdette meg az Erdélyi Museum a drámaíró pályázatát, amelyre  a Bánk bán első változata is készült.
A Nemzeti Színház létrejöttéig három színtársulat emelkedik ki:
-    az 1790-1796 között működő Kelemen László-féle színtásulat;
-    az ún. második magyar színtársulat (1807 és 1815 között) - valójában kolozsváriak voltak, csak vendégszereplésre érkeztek Pestre (Déryné, Udvarhelyi Miklós);
-    a székesfehérváriak - akik 1819-es vendégszereplésük alkalmával bemutatták volna a Bánk bánt.

Katonát szoros szálak fűzték a színházhoz, ám miután Kecskemétre hazaköltözött, ez a kapcsolat megszakadt. De hogy a színjáték mindig is szívügye maradt jelzi, hogy Mi az oka, hogy Magyarországon a költőszíni játékmesterség lábra nem tud kapni? címmel tanulmányt írt, melyben összefoglalja a magyar színjátszás problémáit.


Bánk tragikuma
1. Rövid bevezető:
- a tragédia keltekezéséről, témájáról.
2. Főhőse: Bánk bán, akire a király távollétében óriási terhek hárulnak: ő a törvényesség legfőbb őre.
- Országjárása során személyesen tapasztalta az általános nyomort és elégedetlenséget;
- a királyi udvarba érkezve látja a dőzsölést, mely ellentéte és oka az ország helyzetének;
- Petur, a hatalomból kiszoruló főnemesség lázadáshoz hívja őt haza  kettős jelszóval: "a     haza és Melinda". Ők már régen sejtik Ottó szándékait - jó alkalomnak tartják, hogy Bánkot     megnyerjék ügyüknek;
- Tiborc pedig a parasztság szószólója -- megjelenései egyre hatásosabbak.
Bánk mindezekből megbizonyosodik, hogy az egész nemzetet érinti a jogtiprás.
3. Hamarosan ráébred, hogy a zsarnokság nemcsak a nemzeti szabadságot tapossa el, de a személyi szférába is behatol:  feleségét Ottó el akarja csábítani.
Így Bánk döbbenettel tapasztalja, hogy minden téren "bele van keverve".
Az országos sérelmekhez " bánki sértődés" fog kapcsolódni -- "két fátyolt szakasztok el...".
Fő konfliktusát az adja, hogy: mint államférfi és mint magánember is érintett a haza sorsa kapcsán      Melinda révén a szálak egyaránt Gertrudhoz vezetnek
cél: a szabadság és a becsület helyreállítása lesz Bánk feladata,
de ez csak úgy lehetséges, ha Bánk megváltoztatná azt a hatalmi rendszert, amelynek őréül van megbízva.
A küzdelem így a régi énje és az új elhatározása között bontakozik ki.

Az I. szakasz (felvonás) végén még Bánk nem látja tisztán helyzetét és feladatát.
Feltétlenül eleget kíván tenni  -- az államférfiúi és -- az apai, családfői, férji kötelességeinek is.
Mindkettő mögött a "becsület és a jó hír" motívuma áll.
Így tehát férji-apai szerephez és a nádori méltósághoz kapcsolódó "tündéri láncokat" (Arany J.) kell eltépnie, hogy lelkiismerete szerint cselekedjen.
A két fő motívum felváltva és váltakozó erővel viszi előre a művet.
4. A II. szakaszban (felv.) a közéleti szál kerül előtérbe.
Itt Bánkban felülkerekedik a lojalitás.
Átérzi a nemesek sérelmeit, de a testvérháború elkerülése végett még a trónt védi. (Mert a     harc a szegényeket, ártatlanokat még jobban sújtaná.
A hazát egyelőre megmentette, ám ugyanezen éjszakán elveszíti családi boldogságát.
5. Későn érkezik megvédeni Melindát -- a III. szakasz (felv.) elején ezt láthatjuk.
Bánk Melindával úgy viselkedik, mint aki a családhoz fűződő "tündéri láncokat" széttépte:
- Melindát hazugnak nevezi, mint anyát és feleséget is eltaszítja);
- kisfiát megátkozza.
Az asszonyon a téboly jelei mutatkoznak.
Bánkban pedig először merül fel a gondolat, hogy megöli a királynét.
(Aljas kerítőnek gondolja-- hallotta az Ottó-Gertrudis jelenetet, de nem tudja, hogy     Biberach porokat adott át Ottónak.)
A gyilkossággal lemosná a becsületén a foltot, de az író itt még ebben meggátolja:
előbb még el kell hangoznia a Tiborc-panasznak, hogy Bánk ne csupán önös sérelmekből öljön.
Tiborc panasza viszont megerősíti Bánkot abban, amit országjárása során tapasztalt, ill. amiket a nemesek sérelmeztek.
Tiborc is mindennek okául a királynét nevezi meg.
(T. monológját meg-megszakító rövid zaklatott kiáltások Bánk lelkiállapotát tükrözik, aki szinte önmagával vitatkozik: - helyes-e a terve;
- szabad-e a királynét megölnie?
Kételyek közt hányódik: "Oh, buzogj vér!" ---  "Tűrj békességgel!"
Míg végül a személyes sérelem és Tiborc szavai által a nemzet és személyes sérelmei     egyesülve felülkerekednek a lojalitáson.
6. A IV. szakaszban (felv.) következik be -- több késleltető epizód után -- Bánk és a királyné összecsapása.
A királyné kezdetben visszafogott,
Bánk pedig a provokatív kérdésekre válaszolva még megtagadja feleségét: "Nekem nincs hitvesem"...;
később azonban látjuk, hogy a Melindához fűződő szálakat még nem sikerült végképp eltépnie:
átöleli az asszonyt, Tiborcra bízza, "vezessen békével szerelmem";
jellemének legszebb vonása, emberségének legnagyszerűbb bizonyítéka, hogy végül is kitart a meggyalázott asszony mellett;
a királyné megölésével végződő vitában is utolsó szava a "kerítő" - mely tükrözi, hogy ez mennyire fáj neki.
Tehát a haza és a becsület együttes parancsára öli meg a királynét.
7. Az V. szakaszban (felv.) Bánk elszántan jelenik meg -- magabiztos, büszkén vállalja a tettét. (A királynénak meg kellett halnia a belháború elkerüléséért.) Ő tehát  a hazát mentette meg, így alakja felmagasodik.
Az V. szakaszra minden lényeges konfliktus lezárult már, a fő kérdés:
Bánk tudja-e bizonyítani, hogy tette jogos volt.
A királynénak küldött, de csak most elolvasott levél még őt igazolja.
Endre elismeri: jogosan halt meg Gertrudis.
Bánk lelkiismereti nyugalma azonban ingatagnak bizonyul:     mivel  összeegyeztethetetlen személyiségével a gyilkolás.
Petur átka (alattomos gyilkos) megrendíti. Leteszi kardját a király elé.
Majd Solom ártatlannak vallja  a királynét.
Myska orozva gyilkolónak nevezi.
Ezt tetézi, hogy méltatlannak tartják a bajvívásra – e pillanatban Bánk alattomos gyilkossá törpül.
Mind hazafiúi, mind férji bosszújának jogossága megkérdőjeleződik.
Egy lehetősége maradt: a családi életbe való visszahúzódás.
Ekkor hozzák be Melinda holttestét.
Bánk összeomlása teljes.
Megtapasztalja, hogy megsértette a rá bízott világ rendjét, ezért Isten jogosan bünteti.
A király megbocsájt neki, mert így élnie nagyobb büntetés már.
Jellemek:
Arany tanulmányában 3 csoportra osztotta őket:
Bánk    Gertrudis    és a király köré csoportosulók:
Melinda    Ottó    Myska, Solom
Mikhál, Simon    Biberach
Petur és a békétlenek    Izidóra
Tiborc

A jellemzésben Katona a hős 1-1 uralkodó tulajdonságát emeli ki:
Petur: az indulatos magyar főúr,    Tiborc: becsületes,
Mikhál: félénk,    Ottó: gyáva,
Biberach: cinikus,    Simon: aggályoskodó,
Endre: igazságos.
Hiányoznak a gazdagon motivált nőalakok:
Melinda: naiv,    
Izidóra: buta, hiú.
Ottó: rögtön a mű elején kiderül bűnlajstroma (Fülöp király halálához is volt köze), tehetetlen, szánalmas -- megalázkodva udvarol, így eltörpül Bánk mellett, orozva gyilkol. Melinda hűségét, ezzel női mivoltját is lenézi (Melinda is csak asszony),beszennyezi őt.
Biberach: vázlatosan motivált, a saját hasznát mindenütt megtalálja.
Simon-Mikhál: passzív szereplők, becsületesek, de a történelem viharában csak sodródnak.
Tiborc: dramaturgiai funkciója van -- panasza; megtestesíti a magyarság széles tömegeit- nyomora.
Petur: az ősi virtus híve, szenvedélyek irányítják.
A király: liberális beállítottságú, csak az V. szakaszban jelenik meg, mégis láthatatlanul jelen van, mert Bánk az ő nevében viaskodik konfliktusaival
Myska-Solom: feltétlen lojalitásukban nem látják meg Gertrudis vétkeit.
Gertrudis: a dráma legnehezebben megítélhető szereplője (Arany, Vörösmarty); sokféle értelmezés született vele kapcsolatban - egy kulcskérdése volt: vétkes-e M. elcsábításában? mennyire felelős az ország állapotáért?
-nem egyértelmű súlyos feleősség terheli, gőgös, zsarnok, nagyhatalmi terveit szövi a magyarság rovására, az urakat kiszorítja a kormányzásból, a jobbágyokat kegyetlenül megsarcolja

A téma bonyolultságát jelzi, hogy a Bánk bán az egyik olyan magyar mű, amely szakirodalma százkötetnyi.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1