Helyesírásunk alapelvei (érettségi tételek)

Helyesírásunk alapelvei (érettségi tételek)

Helyesírásunk alapelveiAz írás: az emberi beszéd rögzítése grafikai jelekkel. Az írásjegyeket (jelölő) szokásszerű kapcsolat fűzi egy-egy beszédhanghoz (jelölthöz). A ma egész Európában és a világ nagy részén használt hangjelölő írások őse a föníciai ábécé.


A helyesírás egyidős az írással (különösen a hangjelölő írással). A magyar helyesírás történetének első fejezete a latin ábécé betűinek minél jobb alkalmazása a magyar hangrendszerre. Különböző hangjaink írásmódja hosszabb-rövidebb múltra tekint vissza Helyesírásunk mai alakítója: MTA.
A helyesírásnak az akadálytalan nyelvhasználatot kell szolgálnia. Nem cél, hanem eszköz.
Alapvető követelmény a változás és állandóság egyensúlya.

A helyesírás körébe tartozik a külön- és egybeírás, a kis és nagy kezdőbetűk, az idegen szavak írásának, az elválasztás, a rövidítések és mozaikszók, valamint az írásjelek kérdése.

A magyar helyesírás
–    betűíró rendszerű, mert legkisebb egysége a hangokat jelölő betű,
–    latin betűs, mert a magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki,
–    hangjelölő, mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak (pl. az angollal ellentétben),
–    értelemtükröztető, mert az írás az értelmet tükrözi. (Például az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit, az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra, a külön- és egybeírással megkülönböztetjük a szókapcsolatokat és szóösszetételeket, stb.)

Kettős rendszer:
–    A magánhangzók minőségét és hosszúságát a betű fölé tett mellékjelekkel (ékezet) jelöljük.
–    A mássalhangzókat betűkapcsolattal különböztetjük meg.
* beszédhangnak külön jele van (kivétel: Ingó * Norbert), és * hangnak csak egy (kivétel: J–LY).

Helyesírásunk alapelvei:

1.) Kiejtés szerinti írás
Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte.
A kiejtés szerinti írásmód nem veszi figyelembe a nyelvjárási kiejtést (kell–kő, négy–nígy), a beszélt nyelvben megfigyelhető ingadozásokat (szőlő–szöllő), és a nyilvánvaló hibákat (köpeny-köppeny).
A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk.

2.) A szóelemző írásmód – szóelem tükröztető írásmód
A kiejtés az írástól eltér a mássalhangzók találkozásakor megfigyelhető hangmódosulások miatt. Biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.
* A toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk fel, ahogyan külön-külön ejtve hangzanak.
A szóelemző írásmódnak két fajtáját különböztetjük meg:
–    A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód.
–    A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód (fusson, házzal).

3.) A hagyomány szerinti írásmód
Kiejtés rovására. Különösen jelentős a tulajdonnevek helyesírásában vagy az LY használatában.

4.) Egyszerűsítő írásmód
Ésszerű egyszerűsítés. Pl.:    – többjegyű mássalhangzók duplázásakor: loccsan,
– toldalékolás következtében egymás mellé kerülő 3 azonos mássalhangzóknál: tollal.


AZ ÍRÁSJELEK

Az élőbeszéd változatos zenei színezetét, hanglejtését, hangsúlyait, ritmusát, szüneteit próbálják meg visszaadni.


.
Mondatzáró írásjel.

?
Mondatzáró írásjel.

!
Mondatzáró írásjel.

,
Szerepe elkülönítés:
–    felsorolás elemei között,
–    összetett mondatokban a tagmondatok között.

;
A vesszőnél határozottabb elkülönítést szolgálja
–    mondatrészek között,
–    többszörösen összetett mondatokban,
–    két tagú mondatokban:    – ha a mondatok kapcsolása kötőszó nélküli,
– ha a 2. tagmondat tartalma erősen eltér az előzőtől.

:
Szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi, gondolati előkészítés a következő szakaszra.
–    Bevezethet idézetet.
–    Bevezethet felsorolást.
–    Összetett mondatban: tagolásra vagy következtetés előtt.


Közbevetések, logikai, hangulati váltások elkülönítésére.
Jelölheti:
–    párbeszédben a megszólalás kezdetét,
–    egy új gondolatsort, különösen, ha új gondolatot tartalmaz,
–    gondolatjelpárként közbevetett gondolatot.

( )
Közbevetett vagy kevésbé fontos szövegrészt különít el.
–    A közlést pontosabbá tevő, magyarázó, utaló jellegű betoldást foghat közre.
–    Hangulati, logikai fordulat elkülönítésére.

“”
Elkülönítés.
–    Idézet jelölésére.
–    Sajátos érzelmi színezet vagy jelentésmódosulás jelzésére.


Gondolatsor félbeszakítása, befejezetlenség, szünet.


Többlettartalmat ad a vastag, dőlt, aláhúzott és r i t k í t o t t szedés is. Fontos a bekezdésekre tagolás és a pontokba szedés is.

Írásjelek szólásokban, állandósult szókapcsolatokban:
–    megkérdőjelez vmit,
–    pontot tesz a végére vminek,
–    idézőjelbe, zárójelbe teszi.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1