Az összetett mondatok tagmondatai között lehet szerves és szervetlen a kapcsolat. Két tagolatlan tagmondat vagy egy tagolatlan és tagolt szerkezetű tagmondat között mindig szervetlen a kapcsolat.
Két tagolt tagmondatot szerves viszony fűz egymáshoz: alárendelő vagy mellérendelő kapcsolat.
Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak. A mellékmondat a főmondatnak alá van rendelve, valamelyik mondatrészét fejezi ki mellékmondat formájában.
A főmondatból hiányzik egy mondatrész, arra kérdezünk rá a mondatrészének megfelelő kérdésével.
Fajtái:
– állítmányi mellékmondat: Olyan a ruhám, mint a tiéd. Nem az vagy már, aki voltál.
– alanyi mellékmondat: Az vállalkozzon a feladatra, aki erőt érez magában! Aki másnak vermet ás, az maga esik bele.
– tárgyi mellékmondat: Mikor kezdjük, döntsük el már! Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
– határozói mellékmondat: Abból vegyél, amelyikből több van! Adj annak, aki rászorul!
– jelzői mellékmondat
Mellérendelő viszonyról beszélünk akkor, ha az összetett szavak mindkét tagja, az összetett mondat minden tagmondata egyenrangú, egyik tag sincs alárendelve a másiknak, s mindegyik tag – viszonylag – önálló is lehet.
– Az összetett szavak tagjai azonos szófajúak, s a mondatban ugyanolyan mondatrészként szerepelhetnek.
– A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai egyenrangúak. Önálló mondatként is megállhatnak. A tagmondatok között tartalmi, logikai összefüggés van.
A mellérendelő összetett mondatok fajtái:
– kapcsolatos mondat: Keskeny volt az út, és két oldalról árok kísérte.
– ellentétes mondat: Én eleget dolgoztam, te pedig nem csináltál semmit.
– választó mondat: Vagy kirándulni megyünk holnap, vagy itthon pihenünk.
– következtető mondat: Minden érdekelte, ezért sokat olvasott.
– magyarázó mondat: Sokat olvasott, hiszen minden érdekelte.