Róma a köztársaság korában (érettségi tételek)

Róma a köztársaság korában (érettségi tételek)

tétel: Róma a köztársaság korában1.) Az államszervezet
- a köztársaságot a római polgárok (Populus Romanus) által válsztott tisztségviselők (magistratusok) irányították

- a visszaéléseket 2 módon akadályozták: kettőzték a hivatalnokokat (egymást ellenőrizték), és a tisztségek többségét csak egy évig tölthették be
- a hivatalnokok nem kaptak fizetéstàcsak vagyonosokànincs megvesztegetés
- az állam élén a két consul állt à békében övék a főhatalom, háborúban ők vezetik a hadsereget
- az ügyeket a senatussal (szenátussal) egyetértésben intézték (létszáma a köztársaság korában már 300), itt születtek ált. a törvények
- a consulok helyettesei a praetorok à feladatuk a város rendjének fenntartása + bíráskodás
- végveszély esetén dictatort választottak à minden ügyben saját belátása szerint dönthetett, mindenki köteles volt engedelmeskedni + később nem vonhatták felelősségre
- ilyen személyt ritkán és csak fél évre választottak
- minden római polgár tagja volt a nemzetségi alapon felépülő népgyűlésnek (comitia curiata) mely a nemzetségeket érintő ügyekben döntött

2.) A hódítások társadalmi hatásai
- Róma rövid idő alatt nagy birodalommá vált, a Földközi-tenger vezető hatalma lett
a.) Nobilitas
- földbirtokaik megnövekedtek
- a nagybirtokon egyre több (olcsó) rabszolga dolgozott à létrejött a latifundium (szórtan elhelyezkedő birtoktestekből álló rabszolgatartó nagyüzem
- általánossá vált az árutermelés
- a gabona mellett szőlőt, olajbogyót, zöldségeket, és gyümölcsöket termeltek
- a szenátorok, mint hadvezérek és mint a provinciák helytartói nagy jövedelmekre tettek szert
- uralmuk biztosításának eszköze a szenátus voltàegyre kevesebb új embert engedtek be
b.) Lovagrend
- a pun háborúk idején alakult ki a vagyonos, pénz- és ingatlanügyekkel, kereskedelemmel foglalkozó lovagrend
- érdekeik védelmében kereskedőtársaságokat hoztak létre à Kr. e. 218-tól a lex Claudia alapján egyeduralkodók lettek a tengeri kereskedelemben
- a hódítások nagy haszonélvezőjévé váltak, mert az egyes tartományokban megszerezték az adószedés jogát à adóbérlő társaságaik 5 évre előre befizették az államkincstárba az előírt adót, majd a gyakorlatban a maguk hasznára ennek többszörösét hajtották be a lakosságtól

c.) Parasztság
- a kisbirtokos parasztság létszámában és anyagi erejében egyaránt megfogyatkozott
· katonaként harcoltakàmeghaltak megrokkantak
· amíg a férfiak harcoltak, a család többi tagja kevésbé hatékonyan művelte a földeket, kevesebb volt a termés
· háborús fosztogatások, pusztítás súlytotta őket
· megtermelt gabonájukat alig tudták értékesíteni à az olcsóbban termelő latifundiumok miatt + olcsó importgabona miatt
d.) Rabszolgák
- rendkívüli mértékben megnövekedett a számuk àcsökkent az értékük
- gazdájuk korlátlan tulajdonát képezték
- városi házakban alkalmazott, vidéki birtokon ill. bányákban dolgozók + speciális csoport a gladiátorok

3.) A köztársaság válságának tünetei
- a háborúk tönkretették a birtokos parasztságot, akik elveszítették birtokaikat
· megélhetésüket elveszítve Rómába mentek, és áruba bocsátották szavazati jogukat àproletárrá váltakàpolitikailag új helyzet
· vagyonuk nem lévén nem is katonáskodhattakàhadkiegészítési válság
- a rabszolgák számának ugrásszerű növekedése fokozta a lázadás veszélyét
- a nobilitason belül egymással rivalizáló csoportok alakultak ki àbelpolitikai harcok
- lázadozni kezdtek a szövetségesek àkötelességeik mellé jogokat is követeltek
- nagy erejű barbár támadások érték a birodalmat + Numídia és Pontosz ellen is háborúzni kezdett
- a köztársasági államgépezet akadozni kezdettà városállamra volt „kitalálva”àRóma birodalommá vált

4.) Megoldási kísérletek
a.) tönkrement kisbirtokos parasztság
è Gracchusok reformmozgalma
- földhöz kellett juttatni a parasztságotàezután katonáskodhattak
- Tiberius Gracchus Kr.e. 133-ban néptribunusként javasolta a földtörvény felújítását
- Caius Gracchus Kr. e. 123-122-ben néptribunusként folytatta a földreformot, olcsó gabonát biztosított a szegényeknek
- a két testvér halála nem tette lehetővé a földreform végrehajtását à de így is kb 60000 jutottak földhöz
è Marius hadseregreformja (Kr. e. 104)
- a nincsteleneket is besorozták a hadseregbe, zsoldot, majd 16 évnyi szolgálat után veteránként földet kaptak
- ezzel a reformmal kialakult a vezérétől függő zsoldosseregà vezérek kezében hatalmi eszköz àpolitikai csaták eldöntésére alkalmas
b.) rabszolgalázadások
- az első nagy rabszolgalázadások Szicíliában törtek ki (Kr. e. 138-132)
- jellemzőik: karizmatikus vezetők, nehezen sikerült leverni őket
- Spartacus vezette rabszolgafelkelés Kr.e. 74-71 àcapuai gladiátoriskolából indult ki, Dél-Itáliában leverte őket Crassus serege
- a késöbbiekben már nem volt nagy rabszolgalázadás
c.) harc a nobilitason belül
- Gracchusok korában 2 jól elkülöníthető csoportra vált
· néppártiak (populares): a senatori rend 1-2 tagja a nép érdekeire hivatkozva, reformokat támogató politikai csoportulást hozott létre
· optmimaták (legjobbak): a változásokat mereven ellenzők, az arisztokrácia hatalmát megőrizni kívánók
- a két csoport első fegyveres összecsapása: Caius Gracchus vs. Opimius consul
d.) szövetségesek lázadása
- kötelességeik mellé jogokat is követeltekàRóma politikusai elutasították
- Caius Gracchus Kr. e. 122-ben javasolta a római jog kiterjesztését az itáliai szövetségesekreàmegbukott
- Kr. e. 91-ben M. Livius Drusus újra felvetetteà meggyilkoltákàkezdetét vette a szövetséges háború (Kr.e. 91-89)
- Róma előbb megadta a polgárjogot azoknak a szövetségeseknek akik nem léptek be a háborúba, majd azoknak is akik letették a fegyvert + maradék lázadókat leverték
e.) háborúk, külső támadások
- Kimber-teuton támadások és háború Észak-Itáliában (Kr. e. 113-101) àMarius diadalmaskodott
- Háború Numídia ellen (Kr.e. 111-105) àMarius és questora Sulla legyőzte Jugurthát numídia királyát
- Pontosz elleni háború àSulla (Kr.e. 88-84, 83-81), véglegesen Popeius győzte le (Kr.e. 74-64)
- a sikerek hozzájárultak a hadvezérekhez hű hadseregek kialakulásáhozà eszköz a politikai vezetők céljainak megvalósításáraàpolgárháború
f.) államszervezeti válság
- a köztársaság kori államszervezet már nem volt képes irányítani a birodalmat àelindult az egyeduralomig vezető úton
- kell hozzá zsoldoshadsereg àkerete: néppárt és optimák harca
- az egyeduralomig vezető út állomásai:
· hosszabb hatalomgyakorlás: Mariust többször választják consulnak. Sulla korlátozás nélküli diktatúrája
· titkos szövetség, a hatalomról való megállapodás: I. triumvirátus (Kr. e. 60: Ceasar, Pompeius, Crassus)àpolgárháború Ce és P közöttà egyeduralomba torkollik (Kr. e. 48 Pharszalosz)
· Ceasar egyeduralma: Kr. e. 48-44 àmindenféle tisztséget viselt egyszerreàmeggyilkolták
· II. triumvirátus (Kr. e. 43 Octavianus, Antonius, Lepidus) à O és A polgárháborúja àtényleges hosszútávú egyeduralomhoz vezetett (principátus)

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1