Fogalma: A tudomány és az egyes szakterületek belső, illetve az adott terület határain túl nyúló kommunikációja
Rendeltetése:
– szakmai (belső) és ismeretterjesztő (külső) információáramlás, új ismeretek közlése
Jellemzői:
– írott és beszélt változat
– az értelmi (elvont, absztrakt) kifejezésmód túlsúlya
– egyéb jelrendszerek, szimbólumok (képek, jelek, rövidítések) használata
– hivatkozások, utalások, jegyzetek
– szakmai helyesírás
Szó- és kifejezéskészlete:
– szakszavak, szakkifejezések
– idegen szavak, idézetek
– saját belső terminológia, zsargon
Mondatszerkesztése
– kijelentő mondatok túlsúlya
– áttekinthető szórend
– többszörös alárendelések
– kötőszók szerepe a logikus gondolatfőzésben
Szövegfajták, típusok
Szóban: tudományos előadás, vitavezetés, előadások
Írásban: esszé, monográfia, tanulmány, értekezés, szakvélemény, kritika, ismertetés, tankönyv
Egyéb jellemzők: mozgalmas, gyorsan változó stílusréteg. Ezen a területen legfontosabb a nyelvi tudatosság, nyelvi tervezés, mert akár egy generáción belül is nagyon erőteljes lehet a változás (informatika, genetika, génsebészet). Kirívó a túlzott idegenszó-használat, ez akár hibája is lehet egy gyengébben megírt szakmai szövegnek. Van olyan felvetés is, hogy a tudományos előadásokat kizárólag angolul írják és tartsák meg, mert a tudomány csak nemzetközi mércével mérhető.
Stílusukban jellemző az értelmi-logikai gondolatmenet, pontosság, árnyaltság. Sok benne az idézet és a hivatkozás, mert állításaikat a szerzők ezzel akarják igazolni. A hivatkozásoknak akár tudományonként eltérő rendszere alakult ki.
A tudományos ismeretterjesztő szövegek közérthetőbbek, hiszen nem szűk szakmai közönséghez szólnak.
A helyesírás A magyar helyesírás szabályain nyugszik, de a speciális kifejezések, többszörösen összetett szavak miatt szükségessé vált szakmai helyesírási szótárak elkészítése is.