Szemléletváltás kell a tanári hivatásban - konferenciát rendezett a Tempus

A tanárok növekvő felelősségéről, a folyamatos továbbképzés szükségességéről, a digitális eszközök tanításban való alkalmazásának időszerűségéről és az ehhez szükséges paradigmaváltásról tárgyaltak többek között a Tempus Közalapítvány december 9-i konferenciájának résztvevői...

...olyan pedagógusok közreműködésével, akik az európai uniós Egész életen át tartó tanulás program támogatásával aktív részesei voltak különböző mobilitási programoknak és nemzetközi együttműködéseknek.

Az elmúlt 20 évben nagymértékben megváltozott az oktatás és az iskola szerepe, és ezzel párhuzamosan változik a tanárok szerepe is. Növekszik a felelősségük, egyre több feladatot látnak el a klasszikus tantermi tanítás mellett. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés, a szakmai készségek fejlesztése, innovatív oktatási gyakorlatok alkalmazása, miközben a pedagógusoknak egyénenként és az iskolai tantestület csapatának tagjaként is meg kell felelniük az új oktatási környezet által támasztott kihívásoknak.
Az Egész életen át tartó tanulás program nemzetközi projektjei lehetőséget nyújtanak a személyes és szakmai fejlődésre, és az új módszertani elemek, új szemléletmód elsajátítása mellett - a kölcsönös tanulás jegyében - a pedagógusok megerősítést kaphatnak saját erősségeikről is.
Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás (LLP) programjának keretében tavaly 540 nyertes közoktatási projekt született, 2,5 millió eurós támogatással. Ezek egy részét a tanárok külföldi tanulmányútja tette ki: 400 ezer eurós keretből összesen 231 pedagógus utazhatott külföldre. Az érdeklődés és a szakmai fejlődés igénye pedig tovább nő: az idei pályázati határidőig több mint 400 pedagógus továbbképzésre irányuló pályázata érkezett be a Tempus Közalapítványhoz.
Az egész életen át tartó tanulás koncepciójának lényege, hogy egységes ívként értelmezi a tanulást, nem válnak el élesen az egyes szakaszok és szektorok. Különösen fontos témákat vet fel a közoktatás és a felsőoktatás metszéspontja, hiszen itt dől el, hogy a jövő generációkat tanító leendő tanárok valóban olyan képzésben részesülnek-e, amit aztán az iskolákban hasznosítani tudnak.
A mobilitási programok fontos elemét jelenti a mentorálás: a külföldi gyakorlatra kiutazó fiatalok vagy a tanárasszisztensek nincsenek magukra hagyva, egy helyi mentor folyamatosan segíti őket, figyelemmel követi a munkájukat, fejlődésüket. Erre az összetett és sok empátiát igénylő feladatra azonban előbb magukat a mentorokat is alaposan fel kell készíteni ahhoz, hogy sikeres legyen egy-egy ilyen gyakorlat.

Tanári autonómia és új tanítási módszertan
A tanári autonómia és felelősség egyik fontos megnyilvánulási formája az alkalmazott tanítási módszerek megválasztása, erre számos érdekes példát hallhattak a résztvevők az intelligenciatípus-kategóriák szerinti, a gyerekek figyelmének felkeltését célzó módszertani ötletektől a kis iskolák túlélési stratégiájáig.
A Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont Leonardo projektje például egy igen aktuális kérdésre keresi a választ. Az információs társadalom hatásaival mindannyian nap mint nap szembesülünk, és ha szeretnénk megérteni azt, ami körülöttünk történik, szemléletváltásra kényszerülünk. Velünk él már az úgynevezett Net Generáció, az 1980-90 között született fiatalok, akik másképpen tanulnak, másképpen kommunikálnak, mint ahogy szüleik, tanáraik tették. A "digitális bennszülöttek" ismereteik nagy részét az internetről szerzik, számukra a mindennapi élet elképzelhetetlen a számítógép nélkül. A változások nem hagyják érintetlenül az iskolákat sem. Ma már szinte minden iskola viszonylag elfogadható informatikai infrastruktúrával rendelkezik, az e-learning módszerek azonban nem épültek be az oktatás hétköznapjaiba. Miközben a diákok a neten lógnak, és szünet nélkül "be vannak kapcsolva", a tanárok ott ragadtak a virtuális vagy valóságos osztályteremben, a hagyományos pedagógiai eszközöket használva. A projekt célja a tanárok "belhálózása": különböző fejlesztésekkel és termékekkel hozzájárulni ahhoz, hogy a hazai és európai szakképzés tanárai megismerkedhessenek az új pedagógiai paradigma, a konnektivizmus alapgondolataival és a pedagógiai gyakorlatban közvetlenül alkalmazható módszereivel.

Díjazottak
A jó példák sorát erősítve itt adták át a legjobb nyelvoktatási kezdeményezések elismerésére szolgáló Európai Nyelvi Díjat. Idén a Fast English Nyelviskola egy középiskolásoknak kidolgozott tehetséggondozó nyelvi programmal mutatott fel kiemelkedő eredményeket, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár pedig egy regionális, mesékre épülő, játékos és innovatív vetélkedő szervezésében, melynek kidolgozása és megvalósítása az Alternative English Schoollal együttműködésben történt.
A konferencián, immár hagyományként, díjazták a legjobb Leonardo mobilitási beszámolót is, amely idén a gyomaendrődi "Dél-Alföld-Európai Unió" Gazdasági, Kulturális, Oktatási, Integrációs Együttműködést Koordináló Egyesületé, amely "A lovas ágazat a hátrányos kistérségek felzárkóztatási eszköze" című projekt nyomán született. A kiválóan előkészített és megvalósított pályázat tizenöt kedvezményezett számára tette lehetővé az egyhetes franciaországi gyakorlatot, illetve tapasztalatcserét. Két turnus keretében tanulmányozták a kiutazók a lovas turizmust, a lótartással kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint a belovagló képzést.
(www.edupress.hu)

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1