Tulassay: a jelenlegi támogatás mellett ne számítsunk áttörésre

Tulassay: a jelenlegi támogatás mellett ne számítsunk áttörésreAz új jogszabályi környezet, amely lehetővé tette a nemzetközi jellegű oktatási intézmények indítását, nem szerencsés. Egyrészt azért, mert különbséget tesz a magán és az állami felsőoktatási intézmények között, illetve olyan valótlan helyzetre reagál, amely nem jellemzi a magyar felsőoktatási piacot.

"Nem kopogtatnak a külföldi intézmények a határinknál, hogy képzést szeretnénk indítani Magyarországon" - hangzott el több beszélgetőtől a Külföldi intémzények térnyerése Magyarországon című kereasztal-beszélgetésen, Az oktatás nyilvánossága konferencia keretében, november 11-én, Budapesten.

 

A Heti Válasz szervezésében megvalósuló konferencián Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora megjegyezte továbbá: a jogszabály által lehetővé vált, hazánkban nem akkreditált képzések elindítása nem a minőséget fogja szolgálni. Hozzátette: amíg a felsőoktatás támogatásának a mértéke nem éri el a nyugaton tapasztalt mennyiséget, nem számíthatunk áttörésre. "Az igazi kihívást a külföldön elindított magyar képzések jelentik" - mondta Tulassay Tivadar.

Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense, a Felvi rangsor szakmai vezetője hangsúlyozta: Magyarország nem számít a nemzetközi oktatási piac célországának, léteznek azonban kivétlek. Hálás terület az orvosképzés, így a Semmelweis Egyetem (SE) orvos szakja is szerepel a német rangsorban, német nyelvű képzésével. "Hazánkban számos olyan intézmény alakult vagy alakul, mely a külföldi hallgatókra épít, a határon túlról érkező hallgatók jelentős expanziójára azonban nem kell számítanunk" - mondta el Fábri György. Hozzátette: Európában is tervezik egy európai képzéseket felvonultató ragsor elkésztését amerikai példák alapján, véleménye szerint azonban az európai országok miatt a lista nem a közeljövőben valósul meg.

Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke elmondta: "összesen 25 olyan angol nyelvű képzés létezik Magyarországon, melyet ki lehet ajánlani külföldre." Hangsúlyozta: ha a jelenlegi helyzettel ellentétben növekszik a külföldi hallgatók száma itthon, a minőségi, jó képességű hallgatók felvételét kell szorgalmazni.

Nem szerencsés, és nem is fenntartható a jelenlegi: állami és magán felsőoktatási intézményekre osztott rendszer és az, hogy különböző magyar intézmények az oxfordi, a cambridge-i egyetemek és a Sorbonne képzéseit indítják el a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság engedélye nélkül - hangsúlyozta Farkas Krisztina, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája fenntartója, az Edutus Zrt. vezérigazgatója.

Maszlavér Gábor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke szerint pedig a magyar felsőoktatás nincs felkészülve a külföldi hallgatók fogadására, ugyanis az oktatáson kívül a szolgáltatás egyetlen területén sem beszélnek az egyetemek alkalmazottjai idegen nyelven.

 

Túl erős az állami beavatkozás

Derényi András, az Országos Kredittanács Irodájának elnöke a 10 éves bolognai rendszert értékelte és hívta fel a figyelmet a folyamat lényegével kapcsolatos tévhitekre: a rendszer bevezetése önkéntes, kormányok közötti döntések alapján valósul meg, célja pedig az együttműködések megerősítése, a felsőoktatás harmonizálása, nem pedig teljes egységesítése. Elmondta: "számos hibáért a bolognai rendszert teszik felelőssé, mely azonban szűk körűen csak a mobilitási tényezőkre koncentrál." Problémaként jegyezte meg, hogy az európai régió vonzereje nem megfelelő: több európai hallgató tanul a kontinensen kívül, mint ahányan Európába érkeznek. "A bolognai rendszer fő célkitűzése, a mobilitás alig valósult meg: a beérkező diákok száma csupán az összes diák 4,7 százaléka" - mondta el. A felsőoktatási szakértő hiányolja a nemzeti és az intézményi hosszú távú célok megfogalmazását, melyek nélkül az egyes eszközök, mint például a kreditrendszer bevezetése is öncélú folyamattá válik. A bolognai rendszer bevezetését nehéz azonban megvalósítani, ha a konvergálódó területek köréből kiesik a kutatási tevékenység és a finanszírozási rendszer témaköre.

A problémák gyökerét a túl erős és túl mélyreható állami beavatkozásban látja, melynek következtében az egyetemek, főiskolák kevés lehetőséget kapnak a kreatív programok elindítására. Nehezményezte továbbá, a párbeszéd hiányát: "drámaian alacsony a különböző tanszékek dolgozói közti bizalom: nincsenek kommunikációs terek."

 

Regionális egyetemeket hoznak létre Finnországban

A finn oktatási rendszerről beszélt Anneli Temmes, a Finnagora, Finn kulturális, tudományos és gazdasági központ igazgatója. Elmondta, hogy Finnországban egyetemek, és úgynevezett politechnikumok működnek, a magyarhoz hasonlóan bolognai rendszerben, de számos eltéréssel. Így a finn felsőoktatás tandíjmentes az összes EU állampolgárnak, valamint a hallgatók célja a master képzés elvégzése. Tanulmányaikat ritkán szakítják meg a bachelor szak elvégzésével, átlagban fél-egy évet töltenek el külföldön, igaz a master képzés elvégzése így általában 6 évbe kerül. Ammeli Temes beszélt még a 2009-ben elfogadott új oktatási reformról is, amelyet követően az egyetemek nagyobb szabadságot élveznek majd, hiszen az állam irányítása alól kikerülve önálló jogi személlyé válnak. Több kisebb egyetem összeolvadását követően pedig regionális egyetemek jönnek létre, erre példa a Helsinki Egyetem. A reform nem érinti a tandíj-rendszert, továbbra is ingyenes marad a diploma megszerzése az uniós országából érkezőknek, fizetni csak az eu-n kívüli országok állampolgárainak kell majd. Megmarad továbbá a magas ösztöndíjrendszer, de ehhez a hallgatóknak is magas színvonalat kell teljesíteniük - tájékoztatott.

 

Interregionális projektekben van a lehetőség

Masát András, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektora networking és regionalitás címmel tartotta előadását, amiben a bolognai rendszer előnyeként a képzési formák egységesítését, átjárhatóságát emelte ki. Elmondta, ezzel versenyhelyzet alakult ki az egyetemek és főiskolák között, így azoknak olyan specialitásokat kell nyújtaniuk, amik a diákok számára vonzó tud lenni. A jövő útjaként az országok közös projektjeit tekinti - mint ahogy az Andrássy Egyetem megalapításának is ez volt a célja -, egy modern európai egyetem létrehozását. "Azt szeretnénk elérni, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az egyetemről, akik képesek helytállni az európai magángazdaságban" - mondta el Masát András. Hozzátette: ez csakis magas színvonalú oktatással érhető el, aminek egyre inkább része a networking, a közös stratégiai megoldások.

 

14-15 éves korra eldől a pályaválasztás

37 multinacionális cég kutató szervezete működik Magyarországon, gyakran azonban a jó minőségű természettudományi szakemberek hiányára panaszkodnak - mondta el előadásában Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A műszaki képzés iránti alacsony érdeklődést jelöli, hogy legutóbb a fiatalok csupán 12,8 százaléka választotta a kapcsolódó képzéseket, a természettudományok esetében pedig még alacsonyabb ez az arány, 5 százalék körül van. Pakucs János kitért arra is: a magyar felsőoktatásban csupán hatezren kapnak műszaki végzettséget igazoló diplomát, miközben összesen 54 ezer hallgató végez évente.

Elmondta: számos tehetséggondozó program működik Magyarországon, aki pedig bekerül egy ilyen tehetséggondozó légkörbe, jelentős előnyre tehet szert társaival szemben. "A fiatalok érdeklődése körülbelül 14-15 éves korban eldől, óriási felelősséggel bírnak tehát a középiskolák" - mondta el Pakucs János.

 

Gyakorlati képzés kell

Értékteremtő "szürkeállomány gyár" címmel tartott előadást Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola rektora, a Magyar Marketing Szövetség alapító elnöke. Kandikó elmondta: a felsőoktatás feladata a meghatározni, hogy a vevő, vagyis a hallgató mit vár el az intézményétől, illetve a mi a másik oldal, a munkaadói szféra igénye, elvárása a képzéssel szemben. Kandikó szerint a szellemi oktatás mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésekre, a képességek, kompetenciák elsajátítására, hiszen ma a munkaadók azokat a diplomásokat részesítik előnyben, akik azonnal munkába állíthatók. A rektor a bolognai rendszerrel kapcsolatban elmondta: nem sikerült megfelelően kettéválasztani az alapszakot és a mesterképzést, ennek következményeként elkopott a levelező tagozat, csökkentek a nyelvi tanulmányok iránti elvárások, de sok helyen a képzéshez tartozó szakanyag is kidolgozás alatt áll. "A jövőben egy óriási nevelési folyamatra, a felsőoktatás rekonstrukciójára van szükség a marketing rendszer integrációjával" - mondta.

A konferencia az Educatio Press szakmai támogatásával valósult meg. További partnerei voltak a rendezvénynek a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Innovációs Szövetség.

(www.edupress.hu)

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1