Pedagógusok továbbképzésével kezelnék az iskolai erőszakotAz iskolai agresszió kialakulásának megelőzésére, valamint az oktatók erre irányuló képzésének jelentőségére hívták fel a figyelmet az Erőszakmentes és egészségtudatos iskola nevet viselő mozgalom keretében tartott Gyermeknyelven az erőszakmentességről kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A november 20-án, a Gyermekjogok napján megrendezett szakmai tájékoztatón elmondták: teret kell biztosítani a gyermekek véleményének is. Ennek érdekében egy rajzpályázatot is hirdettek, melyre egy rossz gyerekről készült rajzokat, meséket nyújthattak be a fiatalok, majd mutatták be azokat a Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben (OFI).

 

Szerdahelyi Emőke, az alternatív vitarendezési projekt szakmai programigazgatója a gyakorló pedagógusokról elmondta: szerinte szükség volt már egy olyan programra, ami a napi kérdésekre, gondokra ad megoldási alternatívákat, ugyanis az intézmények elfelejtkeztek a személyiségfejlesztésről. Hozzátette, hogy újra kell gondolni a tanulás, a tanítás folyamatát. Ennek érdekében hozták létre moduláris képzési tervüket, amelynek lényege nem csak a kognitív tudás felismerésében rejlik, hanem az érzelmi tudás megszerzésében is segít. Idén nyáron már 33 csoportban 270 pedagógus vett részt az ötszintű képzésben – adott számot Szerdahelyi Emőke. „Nevelni és tanítani ég és föld” – hangsúlyozta.

Mihály Ildikó, az OFI külső munkatársa a felújított Gyermeki jog a boldogsághoz – 20 év múlva című kötetről beszélt. Elmondta, hogy a két évtizeddel ezelőtt megfogalmazott problémák sajnos a mai napig érvényesek. Súlyos gondot jelent, hogy nincs elegendő pénz a gyermekétkeztetésre, gyakori a szülők alkoholproblémája, az ezzel járó agresszió, és ennél is égetőbb gond, hogy a pedagógusok nincsenek felkészülve ezek orvoslására.

Kalányos Zsolt, az OFI munkatársa kihangsúlyozta, hogy ma Magyarországon minden második gyermek mély szegénységben él, ennek következménye a megfelelő normák kialakulásának hiánya, és az ezzel járó agresszió kialakulása. Szerinte a helyzet miatt az oktatási rendszer felelős, amely nem tudja kezelni a helyzetet. Hozzáfűzte, hogy a problémák megoldásában az államnak és a társadalomnak közösen kell tennie.

(www.edupress.hu)

A kerekasztal beszélgetői egyetértettek abban, hogy az iskolai erőszak esetében komplex jelenségről van szó, a gyermekekkel pedig már kiskorban, az óvodában foglalkozni kell, a középiskolában azonban már késő.

A szakmai nap apropója, hogy húsz éve – tíz évvel a Gyermekek Nemzetközi Éve után – az ENSZ Közgyűlése elfogadta a gyermekek jogairól szóló egyezményt, de szintén 1989-ben jelentette meg az Országgyűlési Biztos Hivatala a Gyermekjogi projekt című összefoglaló kiadványát. Az iskolai erőszak megelőzésével kapcsolatos átfogó vizsgálatról szóló jelentés és az OFI kutatási eredményei egyaránt arra utalnak, hogy a pedagógus szakmai felkészítésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Ennek megfelelően szükség van egy olyan, pedagógusok számára elindított képzésre, amely fejleszti az empátiás érzékenységüket, változatos konfliktuskezelő stratégiák és módszerek megismerését teszi lehetővé. A módszernek egyúttal a gyakorlati alkalmazásra is lehetőséget kell adnia.

Tolnai József, az OFI igazgatóhelyettese a szakmai napon elmondta: mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, mit lehet tenni annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az iskolai erőszak. „A Gyermeknyelven projekt ezt a gyermekek bevonásával, az ő aktív részvételükkel teszi meg. Ennek érdekében indítottunk egy pályázatot az iskoláknak és óvodáknak, aminek részvételi feltétele volt, hogy a gyermekeknek rajzot és mesét kellett készíteniük Bitang Tibiről, aki egy rossz, agresszív gyerek” – fűzte hozzá. Tolnai József meghatározta a célokat is: azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék, véleményüknek teret biztosítsanak. A szakmai napon kiállítás is nyílt a gyermekek program során készült rajzaiból.