A közoktatási statisztikákban megtalálható afáziás gyermekek nyomon követése

A közoktatási statisztikákban megtalálható afáziás gyermekek nyomon követéseA SOROS ALAPÍTVÁNY 1998-tól 2002-ig támogatta afáziás betegek  logopédiai  terápiáját.  Ebben a pályázatban a Démoszthenész Egyesület  biztosította  az  AFÁZIA  pályázatot  elnyert  munkacsoportok  szakmai  hátterét,  vagyis   szervezte  a  továbbképzéseket,  konzultációkat ,  évenkénti  konferenciákat.  Ennek a  tevékenységnek  szakmai  vezetője  voltam  négy  évig.

A résztvevő logopédusok  az ország  különböző  földrajzi  területein  dolgoztak,  különböző  szervezeti  keretekben.  A  négy  év  során  szakmai  konzultációkon  végigjártuk  az  afázia  terápia  kérdéseit,  szervezési,  módszertani  és  mentálhigiénés  szempontból  is.  Nagyon  sok  értékes  tapasztalatot  gyűjtöttünk  ,  és  úgy  érzem  jó  áttekintést  nyertünk    az  afáziás  betegek  logopédiai  ellátásáról.    Ennek  keretében  többször  folyamatosan  visszatérő  témánk  volt  a betegek  ellátásának  finanszírozása.  Ezeknek  a  megbeszéléseknek  eredményeképpen gyűjtöttünk  sok  információt,  tapasztalatokat  osztottunk  meg  egymással.  A  pályázat  felnőtt  afáziás  betegek  logopédiai  terápiáját  támogatta,  és  ezért  gyakori  visszatérő    probléma  volt  az,  hogy  a  logopédusok  , mint  a közoktatásban  dolgozó  közalkalmazottak   feladata  a  3-18  éves  korú  populáció  beszédhibáinak   javítása.  Igy  a  felnőtt  beszédhibások  ellátása  nem  feladatuk, az  afáziás  emberek  terápiáját  nem  finanszírozza  a közoktatás.  Kérdés, hogy  a  gyermekkorú  afáziás   ellátása  megtörténik-e  a  közoktatás  rendszerében?

 

Ez  a  kérdés  mindig  érdekelt,  mivel  ismertem  egyes  esetismertetésekből  azt  a  tényt,    hogy  önmagában  az,  hogy  a  baleset  vagy  betegség  következtében  afáziássá  váló  ember  18  évesnél  fiatalabb,  nem  jelenti  azt,  hogy  logopédiai  ellátása  biztosított  lesz  a  kellő  időben ,  helyen  és  a szükséges  mértékben.

Ezt  a  kérdést  szeretném  körüljárni  jelen dolgozatban,  előrebocsájtva  azt,  hogy  megoldást  nem javasolhatok ,  de   talán  egy  később készítendő  tanulmány  előmunkálataként felhasználhatók  lesznek  azt  itt  leírt  tények,  tapasztalatok.

 

ÁLTALÁNOS     INDOKLÁS

Az afáziás  betegek  rehabilitációja, és ezen  belül  a logopédiai  ellátásuk  megoldatlan Magyarországon.  Bár az utóbbi  években  határozott  előrelépés  történt  ezen  a téren,  de ezek a változások  elsősorban  a stroke betegek  és  a koponyasérültek  orvosi  ellátásának  javulását  illetik.  Ezzel - a betegek  jobb  ellátása miatt -  életben maradási esélyeik  nőttek,  de a  várható  életkilátásaik   nem   javultak.

Az akut osztályról  kikerülő  betegek  rehabilitációs  osztályra  kerülnek / kerülhetnek,  később  az otthongondozási hálózat   adná  a megfelelő  keretet hosszú távú  rehabilitációjukhoz,  melynek  optimális esetben  része lenne a szakápolás keretében nyújtott  gyógytorna, logopédia,   szociális  gondozás.

Az otthonápolási  szolgálatnál  gondozott  betegek  esetében a statisztikák  szerint   az öt leggyakoribb  kórkép  között  négy  olyan  szerepel / a cerebro-vasculáris   események,  és  különböző  bénulások formái / , ahol felmerülhet a beszédterápia  szükségessége, de a logopédiai ellátás iránti  igényről , illetve  a logopédiai  ellátásról  nincsenek  adatok.   Tapasztalati  számok,  logopédusok  beszámolói, és  elsősorban  az ellátást  nélkülöző  betegektől  származó  információk  szerint  ez  a kérdés  korántsem  megoldott.

 

Leírások,  meghatározások.

Az  afázia az  agy  körülírt  sérüléseiből  keletkező  maradványtünet,  mely  a beszéd ,  a kommunikáció zavarát  jelenti, és változatos  tünetekkel  járhat  együtt,  így  a  panaszok  is  sokfélék  lehetnek .   A stroke  /mint  az agyi erek betegségéből  fakadó, gyakran maradványtünetekkel  gyógyuló  kórkép,   előfordulási  gyakorisága alapján  népbetegségként  is  felfogható.  A maradványtünetek  több funkció  károsodását  érinthetik,  így  előfordulnak  többek  között  végtag bénulások, érzékszervi  károsodások,  pszichés és beszédzavarok.

A   vezető  tünet  a  beszédzavar,  a hangos   beszéd  kivitelezésének, ,  megértésének  deficitje mellett,  illetve  azzal  összefüggésben   az olvasás-írás számolás is  sérülhet,  gyakori  az  emlékezet , figyelem zavara, és  a depresszió.

A számos  károsodás között  különösen  hangsúlyos  a beszédzavar.   Az  önkifejezés legfontosabb   eszközétől  megfosztott  beteg  nehezen  tudja  jelezni  elemi  igényeit  is.  A  betegség okozta  pszichés  trauma  feldolgozása  is  nehezedik , ha  a beteg  meg  van  fosztva beszélgetés  pozitív  hatásától , ha  nem fejezheti  ki  fájdalmát .    Még  klasszikus  pszichoterápia  sem  folytatható   vele.  Ezek  miatt  hajlamosabb a depresszióra, és  javulási  esélyei  ettől  ismét  romlanak.

Bár  a stroke  elsősorban  a közép-  és időskor  betegsége, sok  fiatal  felnőtt, és  sajnos  gyermek  is  megbetegedhet  pl.  agyvérzések, aneurizma  rupturák  miatt.

A közlekedési  és munkahelyi  balesetek    gyakrabban fiatal embereket, gyermekeket  érintenek. A  koponyatrauma folytán  bekövetkező  agysérülés  gyakori  fiatal  gyermekek  körében,  bár  az  előfordulás  gyakoriságáról  csak  becsléseink  vannak.

Fontos  a  daganatos  betegségek  szerepe,  az  agyban  lassan  növekvő  tumor  hosszabb  ideig  nem  okoz  jelentős  panaszokat,  majd  drámai  gyorsasággal  romlik  a  beteg  állapota.

A  koponyatraumák,  daganatok   következtében  előálló  agysérülések is  okozhatnak  afáziát,  így   következményei hosszú távú   rehabilitáció  segítségével  csökkenthetők  csak.

Az afázia   tehát   olyan  kommunikációs  zavar,  mely  a  beszédfejlődés  befejeződése  után  lép  fel,  az  agy meghatározott területeinek  körülírt  sérülése  miatt.

Afáziás az  a  gyermek,  akinek nyelvi  képessége  zavart lesz  vagy  lehetetlenné  válik az  agy  meghatározott  területeinek  sérülése  miatt, bár  korábban  a  nyelvet  korának  megfelelően, helyesen  használta.

Másképpen fogalmazva  afáziás  az  a tanuló,  akinél   az agy  meghatározott  területeinek  sérülése  miatt  az addigi  helyes  nyelvhasználat  zavart  vagy  lehetetlen  lesz. Nem  tudja  kifejezni gondolatait  szóban vagy  írásban, és / vagy  nem  érti  amit  mások  mondanak .

Az  agy  körülírt  károsodása miatt a  percepció ,  a  mozgás  és/ vagy  beszéd funkciókban  részt vevő  képességek  sérülése ,  átmeneti  vagy teljes  kiesése  miatt  a kommunikáció és  az  ismeretszerzés  akadályozott.

Emiatt  környezetével  való  kapcsolattartás és  tankötelezettségének  teljesítése  nehezített,  vagy   átmenetileg lehetetlen  lesz.  Számára  speciális  feltételrendszerre  van  szükség  ahhoz,  iskolai  tanulmányait  folytassa.

Ennél  a  beszédzavarnál  kell  megemlítenünk  a  dysarthriát az  etiológiai és  életminőségbeli változások  hasonlósága  miatt.

A  dysarthria  a beszédképzésben  résztvevő  izmok, szervek  közvetlen  irányítását  végző   agyi területek,  idegpályák   károsodása  miatt  következik  be.

Az agyi sérülés  helye  és  jellege  miatt  nem nyelvi  zavarral  találkozunk  ilyenkor,  hanem  a  belső  beszéd  megtartottsága  mellett,  hanem  a  beszéd prozódiai  elemei,  supraszegmentális  jegyei  sérülnek. A  beszédmotorika,,  a légzés, a   hangadás  akadályozottsága  nehezen  érthetővé,  esetleg  teljesen  érthetetlenné  teszi  a  hangos  beszédet.

 

Az  afáziás  kórképek  drámai  megjelenése  miatt  a károsodott  funkciók  helyreállítását  célszerű  minél  korábban  megkezdeni, és ideális  esetben  már  az  akut ellátás  szakában  megjelenik a logopédus a beteg ágya  mellett,  így  a spontán  bekövetkező  javulási  folyamatok  is  felerősödnek, és a beteg  és  családja a korán megkezdett, a kommunikációs  zavart feldolgozó  beszélgetések,  tanácsok  hatására kisebb   pszichés  terhelést  szenved el.  A kommunikáció  javulásával a beteg a gyógyítási - gyógyulási  folyamat aktívabb  részt vevője lehet.

Mindezek  miatt az  afáziás  betegek  rehabilitációjának   fontos  eleme,  a kellő  időben  megkezdett,   és  kellő  ideig végzett ,  széles  körben  hozzáférhető  beszédterápia.

A károsodás  súlyosságától  függően  ez  az  állapot hónapokig, évekig is  fennállhat,    a különböző  tevékenységi  formák  újratanulása  eltérő    menetet  mutat.  Az  tankötelezettség  teljesítése  csak  egyéni  elbírálás  alapján  történhet,   a  rehabilitáció  különböző  szakaszaiban  más módokon.  ( pl. magántanulóként,  integrált  formában, stb )

 

Az életkori  határok  kijelölésének  a  gyermekkori  afázia  esetén differenciál- diagnosztikai  jelentősége van .  6-8 éves  kor  az  alsó,  pubertás  vége  a felső  korhatár, azon  túl  a  felnőtt  afáziával  azonos  megítélés  alá  esik.

 

Nem  tekintjük  afáziának  a  megkésett  akadályozott  beszédfejlődés  következtében  fennálló  beszédzavart,  a  pszichés  vagy  szociális  eredetű  beszédzavarokat,    vagy  a központi  idegrendszer  diffúz  sérülése  folytán  létrejött  zavarokat .

 

Az  afáziás betegek  típusba sorolása  felnőttkorban  is  nehéz, a tünetek variabilitása,  valamint az  egyéni    sajátosságok  miatt .  Gyermekkorban  ez  még  nehezebb,  az  életkori  sajátosságok  szerepe  kiemelten  fontos,  a váratlanul  drámaian  megszakadt  egyéni  életpálya   sokszor  jellegzetesebb  képet  mutat,  mint  a  beszéd zavarból  adódó  hasonlóságok.

 

A  kommunikációs  zavar  az  írott  és  beszélt nyelvre egyaránt  kiterjedhet,  és  változatos  tünet együttes  csatlakozhat  hozzá, a károsodás   helyétől,  mértékétől  és  jellegétől függően.

 

A  vezető  tünet  a  beszédmegértés  vagy  a beszédkivitelezés  akadályozottsága ,  így  globális,  motoros,  vagy  szenzoros  afáziás  csoportok  elkülönítése  indokolt.

A fő tünetek felsorolása :

( részletesebb  kifejtésükre itt nincs  mód  és  szükség)

a beszédmegértés zavara

a fluencia zavara

anómia (szótalási  nehézség )

agrammatizmus

parafázia

perszeveráció

olvasás, írás,  számolási  zavar

 

Előfordul  féloldali  bénulás ,  látótér kiesés,  agnózia,  apraxia.

Önellátáshoz,  hely,  helyzetváltoztatáshoz  gyakran   segítő  személyre  van  szüksége, mivel  gyakori  a  jobboldali  bénulás.

A kognitív   funkciók sérülése tartós  életminőség romlást eredményez, depresszió, hangulati  ingadozás  gyakori.

 

Ennek  az  állapotnak  a  feldolgozása  hihetetlenül  nehéz  a  felnőttek  esetében  is.  Ha  azonban    gyermek  válik  afáziássá,  az  egész  család  élete  megtörik,  átszerveződik.  Kétségbeesett  küzdelem  kezdődik  előbb  a  gyermek  életéért,  majd a  betegség  tüneteinek  felszámolásáért.  Kire  számíthat ilyenkor  a  család,  milyen  az  afáziás  gyermekek  logopédiai   ellátása?

 

Adatgyűjtés, szubjektív   beszámolók

Szerettem  volna  statisztikai  adatokkal  alátámasztott  elemzéseket  készíteni,  de  erre  nem  volt  lehetőségem.

A  közoktatási  statisztikák   beszédhibások  ellátásáról  szóló  adataiban  nem  találtam   az  afáziás   gyermekeket.

 

Következő  lépésben   megszólítottam  logopédus   kollégáimat,  és  saját  szakmai  tapasztalatukra  kérdeztem.    Van-e,  volt-e  tanítványaik  körében  afáziás  gyermek?

Több  országos  szakmai  konferencia  és  konzultáció  fórumaim  vetettem  fel  a kérdést,  és  kértem,  vártam  a logopédusok  reagálásait.

 

Itt  már  volt  egy  kevés  eredmény.    Többen  tudtak,  hallottak  olyan  gyermekről,  akik  balesetet  szenvedetek,  és  a  koponyatrauma  következtében  afáziásokká  váltak.

 

Megbízható  adatokat,  hiteles   dokumentációt  viszont e  tájékozódó  tanulmány  kereteiben nem  tudtam  nyerni.

Megemlítem  dr  Torda  Ágnes  logopédus-  pszichológus  szóbeli  közlését,  aki  megerősítette,  hogy  nevelési-oktatási  intézmények  átvilágításánál  nem  találkozott  ezzel  a  kérdéssel.

Csabay   Katalin,  a  Beszédhibások  Országos   Vizsgáló  és Tanácsadó  állomásának  vezetője  sem  tud  arról,  hogy  kiemelten  az  afáziások  száma  megállapítható  lenne  az  általuk  vizsgált  populációban.  Viszont  ha  diszlexiások,  diszkalkuliások  számáról  kérdezzük.....

 

Ezek  a  nemleges  válaszok  csak  megerősítik  azt  a  tényt,  hogy  az  afáziás  gyermekek  logopédiai  ellátása  megoldatlan,  előfordulási  gyakoriságukról,  a  terápiás  igényekről,   a lefolyás  menetéről  módjáról  nincsenek  még  adataink  sem.  Ez  nem  jelenti  azt,  hogy  a  probléma  sem  létezik.   Igaz,  hogy  a  kérdéskör  nagyságrendje  nem  mérhető  az  egyéb  beszédhibák  előfordulásához.  (Szerencsére)

 

Sajnos  vannak  olyan  a gyermekek,  akiknek  zavartalanul  induló  fejlődése   3-18  éves  korukban  a  fentebb  felsorolt  okok  következtében   megtörik,   betegség,  baleset  következtében   kognitív  zavarok  és  afáziás  tünetek  jelentkeznek .

 

Az   afázia  hatását  tekintve,  olyan  végletes  helyzetbe  hozza  azt,  akit  érint  -  beteget  és  környezetét  egyaránt - ,  hogy  mindenféleképpen  indokolt  a  kérdés   vizsgálata,  és  minden  segítséget  meg  kell  adni  a  rehabilitációra  szoruló  afáziás  gyermeknek.

 

Magyarországon   szinte mindenki  ismeri  ZZ  történetét.

ZZ első  osztályos,  szépreményű   gimnazista , amikor elüti  egy  autó.   Pillanatok  alatt  szertefoszlik  addigi  élete,  álmai.  Egy  hónapig  kómában  volt,  majd  miután  tudata  visszatér,  sem  beszélni, sem  járni  nem  tudott.    De  nem  fogadta  a  reménytelennek  látszó  helyzetet  megadással.   Hosszú  küzdelem  kezdődött,  melynek  során mindent megtett azért, hogy  ismét  emberi  életet  éljen.   Történetét  könyveiben  írta  meg.  Az  első  könyvet  akkor kezdte  írni,  amikor  még  nem  tudott  beszélni.    A  napló  sajátos  jeladás,  és  egyben tiltakozás is,  az  egyedüli  remény  a reménytelenségben.

 

 

Korábbi   munkahelyemen  a  Bárczi  Gusztáv  Gyógypedagógiai  Tanárképző  Főiskola   Gyakorló  Logopédiai  Intézetében  én  is  találkozhattam   ZZ-vel,  és  sorstársaival.   Több  afáziás  gyermek  logopédiai vizsgálatát  és  terápiáját  végeztem,  és  így  alkalmam  volt  megtapasztalni  a  kérdésfelvetés  indokoltságát.

 

Valószínűleg  Intézetünknek a  logopédusok  képzésében  és  továbbképzésében  játszott kiemelt  helye,  és  igazgatónk  dr.  Palotás  Gábor  szakmai tekintélye  miatt  jelentkeztek  ott  ezek  az  afáziás   gyermekek,  nemcsak  Budapestről,  hanem  az  ország  különböző  részéből.

 

Afáziás  gyermekek   adatainak  elemzése

A  Gyakorló  Beszédjavító  Intézetben  1982  és  1992   között  tizenkét  gyermek  jelentkezett   afáziás  panaszokkal.

 

A  12  gyermek   életkora    10-  17   év  között  szóródott.

A  betegség  illetve  baleset  bekövetkezte  előtt   iskolai  tanulmányaikat  folytatták,  átlagos  vagy  kifejezetten  jó  képességeikről  számoltak  be  a szülők.

 

Nemek  szerinti  megoszlás:  8   fiú    4  lány

 

Etiológia  :    közlekedési   balesetet  szenvedett    9

tumor                                                 1

aneurisma  ruptura                            1

kullancs  encephalitis                        1

 

Logopédiai  terápiát    10  esetben   végeztünk.  Egy  gyermek  spontán  tünetmentessé  vált  nagyon  rövid  idő  alatt ,  egy  másik  gyermekkel   nem  jött  szóba  a  logopédiai  foglalkoztatás  frontális  tünetei  miatt.

 

A  terápia  minden  esetben  egyénileg  történt,  heti  egy-  két  alkalommal,  és  otthoni  gyakorlással  kiegészítve.   Rendszerint  egy  családtag  is  részt vett  a  foglalkozásokon .

 

Eredmények:

 

Két  lány   tünetmentessé  vált,  befejezték  a középiskolát  és  továbbtanultak, életük  rendezett,  sikeres.

Három  fiú   sem  további  iskolai  életébe  nem  tudott  bekapcsolódni,  sem  társas  kapcsolatai  nem  álltak  helyre,  bár  fizikai  állapotuk  jó  volt,  értelmi  fejlődésük  megtört,  szakszerű,  célszerű  egésznapos  foglalkoztatásukat   sem  iskolai  keretben Egy  fiú  és  egy  lány  mozgáskorlátozottsága  fennmaradt,  beszédzavara csak  részben  rendeződött, de  mindkettő  erősen  motivált és igen  harmónikus  személyiséggé  fejlődött.  Továbbtanultak,  dolgoztak, és  helyük  van  a családban,  a világban.

Két  fiú  és  egy lány   rendezett  mozgással,  lényegesen  javult  beszédteljesítménnyel  távozott  a terápia  végén,  de  minden  arra  mutatott,  hogy  nagyon  nehezen fogják  feldolgozni  ezt  a traumát,  és sosem  lesz  semmi  sem  olyan  mint  régen.

 

Az eredmények  értékelésénél  jellemzőnek  látom  a fiúk  és  lányok  javulási  tendenciáit,  valamint  azt,  hogy  a  túlélési  esélyek  nem  mindig  a  jól  látható   deficitekkel  függnek   össze.  Gyakran  láttuk,  hogy  a súlyos  maradványtünetekkel   is  teljes  életet  élt  valaki,  míg  más   nem tudott  túljutni  a  sokkon,  és  egész  élén  át  viselte  annak  lelki terheit,  elveszítette  késztetését,  önmagába  vetett  hitét.

 

Ennek  a néhány  esetnek  a felvillantása   arra  alkalmas,  hogy  érzékeltesse  a problémát,  az  életkori   arányokat,  és   a  veszélyeztető  tényezőket.

 

Az etiológiai  háttér   alapján  arra  következtetek,  hogy  a  traumatológiai  osztályokhoz  kapcsolódva tudnánk  ebben a kérdésben  talán  előrejutni,   a vizsgálódások,  utánvizsgálatok  tekintetében.  Ezen  a szálon  elindulni  viszont  nem  tudunk,  mivel  az  egészségügyi  intézmények  a személyiségi jogok  védelmében  nem  adnak ki  adatokat.

 

A  rehabilitáció  folyamata

 

Az  akut  ellátás  során  a  beteg  sorsa  többféleképpen  alakulhat:

a beteg  meghal

teljes  gyógyulás  következik  be,  tünetmentesen  otthonába  távozik

a  beteg  állapota  stabilizálódik,  de  állapotában  olyan  változások következtek  be,  melyek  hosszabb  rehabilitációs  folyamatot  tesznek  szükségessé.

Ez  a rehabilitációs  program  történhet  kórházi  keretek között,  vagy  bejáró,  ambuláns  módon.

Összetett  team  munkában  zajló   hosszabb  - rövidebb  ideig  tartó  folyamat  ez.  Szerencsés  esetben  a  team  a beteg  orvosai,  ápolói  mellett  u.n.  paramedikális  szakmák  képviselőivel  is  találkozik ,  neuropszichológus,  logopédus,  gyógytornász,  ergoterapeuta kíséri  a  gyógyulás  folyamatában.  Az  egységes vezetés  irányítás  alatt  folyó  team  munka, az esetek  megbeszélése  megerősíti  a  kezelés  hatékonyságát,  és  biztosítja  a  beteg  számára  az  átmenetet  a  kórházi,  utógondozó  hálózaton  át  otthonába.

A  rehabilitáció   az  általam  vizsgált  esetekben  elsősorban  mozgásszervi,  és  logopédiai   irányultságú.  A mozgásszervi  rehabilitáció  jól  szervezett,  és  már  a betegség  akut szakában  megkezdődik.  Később  sokszínű,  sokoldalú  fejlesztő  program  egyéni  és  csoportos  formában  segíti  a  mozgás  helyreállítását,  kiegészítve  fizio-  és  fizikoterápiás  módszerekkel.  Az  utóbbi  időben  teret nyert  a  gyógyúszás,  vízitorna,  gyógylovaglás.  A  hely-  és  eszközigényes   foglalkozás  tárgyi  feltételei  biztosítottak.  Társadalmi  elfogadottsága  is  igen jó,  az  egészségügyi  személyzet  és  a  betegek  megítélésében  a  „ gyógytorna „ igen  kedvező  státusú  tevékenység.

 

A  logopédiai   rehabilitáció

A  logopédiai  ellátás  korántsem  ilyen jól  szervezett.  Bár  már  egyre  több  helyen  foglalkoztatnak  logopédusokat,  de  az  általános  még  az,  hogy  az afáziás beteg  és  családja  nem,  vagy  csak  néhány  órában  találkozik  logopédussal.   Sajnos  a  logopédiai kezelés  nem  olyan  evidencia,  mint  pl.  a gyógytorna.  Érthetetlen,  hogy miért  nem  hívják  fel  a  beteg  vagy  a hozzátartozók  figyelmét arra  a tényre,  hogy  a  beszédzavarok, kommunikációs zavarok  kezelése  milyen  fontos,  és  miért  nem  irányítják  logopédushoz  az  afáziás  betegeket.

Az  afáziás  gyermek  esetében  a  szülőknek  szóló  kommunikációs  tanácsadás  meghatározó  lehet   a  betegség  korai  szakaszában,  és  segíthet  új  kommunikációs  stratégiák  kialakításában.

 

A probléma  nem  csak  erről  az  oldalról  nehezített.  Abban  az  esetben, amikor  az  orvos javasolja, és   a  család  igényli  a  logopédiai  foglalkozást, újabb  gondok   merülnek  fel.   A logopédiai  foglalkozások  szervezeti  rendje  nem  ismeri  el azt  az  igényt,  hogy  a  beszédjavítással  foglalkozó  szakember  a  kórházi  ágytól  a  beteg  otthonáig   kísérje  a  javulás  különböző  fázisait.

 

Azt  is  tudjuk,  hogy  nem  minden  logopédus  képzésében  kap  szerepet  az  afázia  terápia,  tehát  az  óvodás és  iskolás  korosztály  beszédterápiáját  végző  logopédust  nem   minden  esetben  kompetens  az  afázia  terápia  végzésére.  Egy  másik, távolabbi  logopédus szakember  felkeresése  pedig  sok  helyen  szóba  sem  jön,  például  közlekedési  akadályok  miatt.

Sajnos  nincs  is  olyan  országos  regiszter,  amely  megbízható  adatokkal  rendelkezik a  logopédusok  kompetenciájára  vonatkozóan.   Itt  kell  megemlíteni  az  Országos  Logopédiai  Kamara,  és  az  Etikai  Kódex  szükségességét .

 

Ki  végezze  az  afáziás  gyermekek  logopédiai   terápiáját?

 

Az afáziás tanulók  logopédiai ellátását olyan logopédus végezze, aki az ELTE /  Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nappali tagozatán logopédia szakos gyógypedagógiai oklevelet szerzett, (1998 óta  terapeuta  szakon),   és speciális elméleti  ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik a lokális agysérülések következtében fellépő kommunikációs zavarok terápiájában.

 

Kompetencia körébe tartozik:

-  az  afázia , dysarthria  vizsgálat  elvégzése, értékelése

 

-  a kommunikációs készség fejlesztése

 

- a beszéd-és  nyelvi zavar  terápiája

 

- az olvasás-írás és a számolási zavar terápiája

 

- a  szenzoros  és  motoros  funkciók  fejlesztésének  azon  köre,  melyek  megalapozzák,  lehetővé  teszik  a  beszéd  és nyelvi  zavarok  terápiáját

- az  afáziás  gyermek  környezetének bevonása  a  logopédiai  terápiába,  a család  támogatása , új  kommunikációs  stratégiák  kialakítása,  az  új  élethelyzet  elfogadásának   segítése.

 

A logopédus  munkája során vegye figyelembe a tudomány legújabb  eredményeit, legyen képes befogadni új eljárásokat. A logopédiai tevékenység legyen része a teljes rehabilitációs folyamatnak, melyben a különböző diagnosztikus, és terápiás tevékenységek egymáshoz kapcsolódva, egységes vezetés alatt folynak.   Ha ez nem biztosítható, feltétlenül szükséges, hogy a logopédus team-hez kapcsolódva, vagy legalábbis szupervízióval erősítve végezze munkáját.

 

Az  afáziás  tanuló  lehetőségeihez  mért  szükséges  és  elégséges rehabilitáció  részeként a logopédiai  rehabilitáció  célja:

 

a  kommunikáció,  a beszéd és  nyelvi  készség    fejlesztése

kognitív  képességek  fejlesztése

személyre szabott tanulási  technikák  kialakítása

életkorának  megfelelő  iskolai  oktatáshoz  juttatás

az  életminőség  javítása

a szenzoros és motoros funkciók fejlesztése, melyek megalapozzák, lehetővé teszik a beszéd és nyelvi zavarok terápiáját

a beszéd és  nyelvi  zavar terápiája

olvasás-írás  reedukáció

az  iskolával és a  családdal együttműködve az  afáziás  tanuló  egyéni  sajátosságainak  megfelelő  iskoláztatási  terv  kidolgozása

 

A logopédiai terápia ideje egy - egy betegnél egy vagy két éves legyen, heti két három alkalommal, esetleg a kezdeti időben még többször.  A terápia  vizsgálattal indul, és  legalább félévenként történjen értékelés egységes szempontok szerint. Egy  foglalkozás ideje 15-45 perc legyen.

 

Finanszírozás

 

A  logopédiai  tevékenység  központi  támogatása  két  csatornán  keresztül  történik : az  oktatási  és az egészségügyi  intézmények  finanszírozásának keretében.

 

A logopédiai  tevékenység  finanszírozása  az oktatásügy  keretein  belül

 

A  logopédiai  munka alapvetően  a  közoktatás  rendszerében  folyik,   a  3-18 éves   beszédhibások  ellátása az óvodákban, iskolákban, családsegítő  szolgálatoknál,  nevelési  tanácsadókban történik .  A   tanórai  keretekben  folyó kiscsoportos  vagy  egyéni- esetenként  osztályokban  folyó - munkát  a fenntartó / rendszerint az önkormányzat / finanszírozza,  a logopédusokat  foglalkoztató intézménnyel  kötött  szerződés,  együttműködési  megállapodás  alapján, mely  az  ellátandó  feladatokat  és  a gyermeklétszámot   veszi  figyelembe  a működési  költségek  meghatározásánál.

 

A logopédiai  tevékenység  finanszírozása  az egészségügy  keretein  belül

 

Fekvőbeteg  szakellátás

A   21/ 1998. VI.3  NM  rendelet, mely az  egészségügyi  szolgáltatást  nyújtó  intézmények  szakmai  minimum  követelményeiről  rendelkezik,  az egyes  fekvőbeteg szakterületek  vonatkozásában  rendelkezik  az egyéb  diplomás  szakemberek  között  pl  a logopédus  foglalkoztatásáról  is.  A  rendeletből  az nem derül  ki, hogy  mely  szakemberek  mely  osztályokon  nélkülözhetetlenek,  az  egyéb  diplomásokat   egy  csoportként  említi  a rendelet. Megállapítható,  hogy a szakmai  elvárásokon  túl ma  nem  érdekelt az intézmény  a logopédusok  foglalkoztatásában.

A  regionális   illetve  speciális  ellátások  ellenére széles  körben  nem elérhető  ez  a szolgáltatás.

Az  egészségügyi  szakellátások  speciális  csoportja  az otthoni  szakápolási  tevékenység,  melynek  szakmai  normáit az országos  szakápolási  rendelet határozza  meg. Ez  a rendelet  már  megemlíti  a beszédterápiát, mint  a beteg  lakásán  végzett  szakirányú  terápiás  szolgáltatást ,  az  egyéb  paramedikális szolgáltatások mellett ( fizioterápia, gyógytorna ) .

Az  egészségügyben  folyó  logopédiai  tevékenység  kisebb  volumenű, mint  az  oktatási  intézményekben,  és  célját  tekintve  is  más.   A  gyógyító  tevékenységhez  kapcsolódva, kiegészítő,  orvos  által  rendelt  meghatározott  vizitszámú  terápiás  munkát  végez  a logopédus.  Az  életkori  határok  itt  nem  jelentkeznek,  születéstől a halálig, bármely  életkorban  jelentkező  beszédzavar  korrekciójára  igényelheti  a beteg  és  orvosa  a logopédus  segítségét az  egészségügyi  ellátás  jellegétől  függően.   Az  egészségügyi   hálózatban  a kórházakban,  rehabilitációs osztályokon fekvő  betegek ellátásában,  utógondozásában,  vagy éppen  az otthoni szakápolás  keretében  foglalkoztatják  a logopédusokat.  Az  otthonából  bejáró  beteg  kezelése  még  ritka  kivételként  fordul  csak  elő .

Az  egészségügyi  ellátás  finanszírozása  az  egészségbiztosítási  pénztárakon keresztül  történik,  külön  szerződések  alapján,  melyet  a  kórház,  szakrendelő  háziorvos  köt  az Állami  tisztiorvosi  szolgálattal  és az  egészségbiztosítóval.

Mivel  ilyen  szerződés  csak  gyógyító- megelőző-rehabilitációs tevékenységre  köthető,   logopédussal  közvetlenül   nem  kötnek finanszírozási  szerződést.

Az  egészségügyi  intézmények,  vállalkozó orvosok    a betegek  ellátásának  érdekében  igénybe  vehetnek  logopédusokat,  és a   szabályozásnak  megfelelő  vizitszám  és  tevékenységi  kódrendszer  szerint  fizethetik  munkájukat .

 

Az 1997  évi  egészségügyi  törvény  100. Paragrafusában  a rehabilitáció  meghatározásánál  felsorolja  a logopédiai  tevékenységet  is, mint  az orvosi  rehabilitáció  szerves  részét, de e tevékenység  beillesztéséről  a rehabilitációba a törvény nem rendelkezik.

 

Az  egyes  tevékenységek  meghatározása, és  pontok  szerinti  díjazása  a

Betegségek  Nemzetközi  Osztályozása (BNO )  illetve a  Diagnosztikai  rendszer (DSM ) alapján  történik.  Megjelent  meg a Klinikai  pszichológia  és  mentálhigiéné  szakmai  protokollja című  könyv .   Mindháromban  szerepel  a  logopédiai   tevékenység.

 

A jelenlegi  szabályozás  a vizitszám  limitálásával  az elhúzódó  terápiára  szorulóknak  nem  nyújt  elég időt  a terápiás  tevékenységre.  A vizitszámon  osztozni  kell a szakembereknek / szakápoló, gyógytornász, logopédus /, ezzel  lehetetlen  választás elé állítja  a beteget, és a  kezelést  elrendelő  orvost.   Az  utazási  költségek  térítése  is   rendezetlen,  mert  a logopédiai  foglalkozáson  megjelenő  gyermek    vagy  felnőtt  beszédhibás és  kísérője  csak  az orvosi  bélyegzővel  tudja  érvényesíteni   az  utazási  kedvezményre  jogosító  rendelvényét ,  ilyen  pedig  az oktatási  intézményekben  nincsen .   A kezelésre  bejáró ,  ambuláns  beteg  egyszerűen  nem  szerepel  a jelenlegi  díjazható  formák  között.    A betegekhez  kijáró  logopédus /szakápoló, stb /   utazási  költséget  és  útidőt  nem  számolhat  el,  ezáltal  az egy vizitre  eső  díjazás  tartalmazza  mindezt.

A logopédiai  tevékenység  szakmai  protokolljának  elkészítése igencsak  időszerű.  Az orvosi, pszichológiai  tevékenységek  szakmai  protokollja leírja  a minimális  és optimális ellátási feladatokat, és ehhez  kapcsolódik  az OEP  finanszírozási  rendszere. Egyúttal  a hatékonyság, hozzáférhetőség és a szükséglet-igény  megjelölése  a beteg és  környezete,  valamint az őt kezelő orvosi  team  részéről, szintén  időszerű . Ezt követheti a rendszerbe  beépülő  minőségbiztosítási  igény  leírása, kidolgozása.

 

A logopédiai  foglalkozások  színterei:

 

A foglalkozás helye lehet egészségügyi intézmény, iskola, a beteg otthona, szükség és lehetőség szerint.

 

Ez  az  változatos  helyszín  nehezíti  az  ellátás  megoldását,  kérdés  az,  hogy az afáziás  gyermekek  logopédiai  ellátásának  kidolgozása  kinek a feladata, tekintve  a két  minisztérium  körébe  tartozó , egészségügyi  illetve oktatási  intézményekben  folyó logopédiai terápiás  tevékenységet melyik  szervezet definiálja.  A  járható  út a szakmai  szervezetek összehangolt munkájával, a jelenlegi  helyzet feltárásával, és az elvárható minimum  ellátás  rögzítésével  elkészülő , központi  ajánlással országos  bevezetéssel , próbaszakasz  beiktatásával történhet.

Mintaértékű  kiinduló pont  lehet  a klinikai  pszichológia  szakmai  protokollja, melyet  Dr Bagdy  Emőke mint  a Klinikai Pszichológiai  Szakmai  kollégium  elnöke  szerkesztett  /A klinikai  pszichológia és a mentálhigiéné szakmai  protokollja  /Budapest.1998 /  Ebben  a neuropszichológiai  ellátás szakmai  protokolljában a team  részeként pontosan  meghatározott  a logopédus  helye  és  szerepe.

 

A jelenlegi  rendszer  hátrányai

 

A betegeket kizárólagosan beszédterápiás indokkal nem utalják kórházba  a háziorvosok, az  afáziás  betegek átlagos ápolási  ideje  az akut  osztályokon    sokszor  még a terápia  megkezdéséhez  sem elégséges.  Igaz az is, hogy csak logopédiai  szempontok  miatt  fekvő-beteg  ellátást igénybe  venni  pazarlás, és a beteg  számára sem  jó a hosszas kórházi  tartózkodás, gyermek  esetében  különösen  veszélyes  a hospitalizálódás.

A bejáró ambuláns  kezelési  forma  közlekedési  nehézségekkel  jár,  és igényli  egy kísérő  családtag  segítségét is

A lakáson  történő  ellátás  optimális  a rehabilitáció  egy  szakaszában, ha a vizitszám  a szükséglethez  igazodik. Egy idő után azonban  már ki kell mozdulni a betegnek  az otthonából, mert  az ingerszegény  otthoni  környezet nem  jelent elegendő motivációt, késztetést a továbblépéshez.

Az ideális a  beteg  mindenkori  állapotához , és  szükségletéhez  igazított szükséges  és  elégséges  rehabilitáció, melynek  színtere  az akut osztály, a rehabilitációs részleg, az ambuláns illetve a beteg otthonában  történő ellátás.

Az  iskoláztatás  folytatása  újabb  kérdéseket  vet  fel,  milyen  tárgyi  eszközökkel  rendelkezik  a befogadó  iskola,  akadály mentesíthető-e a környezet ?   Hogyan tudja  az esetleges  közlekedési  nehézségeket  leküzdeni  a  szülő  segítségével  a gyermek?  És  egyáltalán  egzisztenciálisan  és  anyagilag  hogyan  tudja  átvészelni   a  család  ezt  az  időszakot?

 

Az  integrált  oktatás  fogalmának  egyre  ismertebbé  válása  talán  segíti  a másság  elfogadását,  és  az iskola  tanárai,  tanulói tán  befogadóbbak,  de  ez nem  elég,  szükség  van  a  szakszerű  segítőre,  aki a mindennapokban  adódó  kérdések  megoldásában  segít.   Tudomásom  szerint  utazó tanár  a  logopédia  területén  nincs.  (  Legalábbis  az  utazó  logopédus  fogalma  egészen mást  jelent )

 

ÖSSZEFOGLALÁS

 

A  továbblépés  módját  két  szinten  tudom  elképzelni:

 

az  egészségügyi  és  oktatási  kormányzat,  a rendeletalkotók  tájékoztatása,  szemléletformálás,  a  logopédiai  rehabilitáció  iránti  igény  felkeltése a  súlyos  beszédhibások  érdekében,  a betegjogok  érvényesítése  a szükséges és elégséges  ellátás  megteremtéséért.

 

a helyi önkormányzatok,  mint a  tankötelezettség  teljesítésének  letéteményesei

keressék  a  lehetőséget  minden  gyermek  optimális  iskoláztatására,  így  a  hátrányokkal küzdők  pozitív  diszkriminációja  nagyon  fontos.

 

Bármilyen  előrelépéshez  szakmaközi, intézmények,  minisztériumok  közötti  együttműködés  szükséges  ,  de  elsősorban  a  valós  helyzet  feltárására  van  szükség   egy  átfogó,  egész  országra  kiterjedő  vizsgálat  keretében.

 

Mellékletek

 

1997.évi CLIV  törvény  az  egészségügyről

 

§  (1)  A rehabilitáció  olyan  szervezett  segítség, amit a társadalom  nyújt az egészségében, testi vagy  szellemi épségében  ideiglenes vagy  végleges  károsodás miatt fogyatékos  személynek, hogy  helyreállított vagy  megmaradt  képességei felhasználásával ismét  elfoglalhassa helyét  a közösségben.

A rehabilitáció  egészségügyi,  pszichológiai, oktatási-nevelési , foglalkoztatási  és  szociális  intézkedések tervszerű,  együttes,  összehangolt, és egyénre szabott , az érintett személy tevékeny  részvételével  megvalósuló  alkalmazása.

Az  orvosi  rehabilitáció  szerves  része  különösen  a fizioterápia, a sportterápia,  a logopédia, a pszichológiai  ellátás,  a foglalkoztatás -terápia,  valamint  a gyógyászati segédeszköz ellátás  és ezek használatának  betanítása is.

 

FONTOS  INFORMÁCIÓK

 

Ápolási  díj:  az ápolási  díj tartósan  gondozásra  szoruló  személy  otthoni  ápolását ellátó  nagykorú  hozzátartozó részére  biztosított anyagi  hozzájárulás. Az  ápolási  díjról  a települési  önkormányzat  képviselő-testülete  dönt.  A kérelemhez  csatolni  kell a kezelőorvos szakvéleményét  arról,  hogy a beteg  önmaga  ellátására  tartósan  képtelen.  Az  ápolási  díj összege nem  lehet  kisebb az öregségi  nyugdíj mindenkori  legkisebb  összegének  60 %-ánál./   1993. III  törvény  a szociális  igazgatásról és a szociális  ellátásokról.

 

Kiemelések  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, 1998. évi XXVI. törvényből

Alapelvek

2. § (2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse.

(3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek.

(4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.

(5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény vonatkozásában

b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási. szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének során;

 

A fogyatékos személyt megillető jogok

Környezet

5. § ( 1 ) A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.

Kommunikáció

6. § ( 1 ) A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.

7. § A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit.

Közlekedés

9. § A közlekedésben jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani.

.

Támogató szolgálat, segédeszköz

11. § A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt.

 

Az esélyegyenlősítés célterületei

A rehabilitáció

A rehabilitációhoz való jog

§ A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra.  E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják.

 

(3) A Program az alábbiakat tartalmazza:

a) a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását;

b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását;

c) a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat;

d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását;

(4) A programot az Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a Kormány évente jelentést tesz az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente felülvizsgálja.

 

Forrás: www.krasznaresfiai.hu

Krasznár és Fiai logopédiai, pedagógiai, fejlesztő- és gyógypedagógiai könyvek, eszközök, játékok

 

Készítette: Krasznár Jánosné logopédus közoktatási szakértő

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1