Nevelünk-e új Nobel-díjas diákokat? Sokáig azt gondoltuk, hogy igen, hiszen a magyar tanulók a diákolimpiákon hagyományosan jól szerepelnek. De ez csak a jéghegy csúcsa. Ha a mérési eredményeket nézzük, bizony a magyar diákok éppolyan arányban tennék be száradni a macskát a mikróba, mint az amerikaiak – nincs különbség a PISA-mérésen elért átlagos pontszámuk között.
Pedig a természettudományos képzést a kormányzat kiemelt területként kezeli, ezer fővel, közel egynegyedével emelve az alapszakokra felvehető egyetemisták számát. Ugyanakkor kérdés, kibocsát-e ennyi megfelelően képzett diákot a közoktatási rendszer.
Jóslatok a természettudományról
A természettudományos és műszaki pálya vonzerejének növelése, a képzés előtérbe állítása nemcsak az ország innovációs potenciálja, de a személyes boldogulás szempontjából is elsőrendű kérdés lehet, ám ehhez nem elég kizárólag az egyetemi képzési kvótákra összpontosítani.
A természettudományos közoktatás struktúrájára a tananyagreformtól kezdve a szaktárgyi rendszer megváltoztatásáig léteznek – meglehetősen vitatott – reformtervek: ezeket azonban az egész oktatáson végig kéne vezetni, a tanárképzést is beleértve. A diákok azonban most diákok, az ő oktatásukat ma, a jelen helyzetben kell minél jobban végezni. Ezért inkább a jelen helyzetből kell kiindulunk.
A PISA diagnózisa
A PISA-mérésekből kiderül, hogy a természettudományok terén hasonló összeredményt elért országokhoz képest nálunk sok az átlagosan, és kevés a kiemelkedően jól teljesítő diák. Másképp fogalmazva, a hagyományos értelemben vett, tudós diákot megkívánó diákolimpiák résztvevői mögött nem sorakozik sok, a természettudományos gondolkodást a hétköznapi életben könnyedén alkalmazó, a méréseken nagyon jó eredményeket elérő tanulótömeg.
Ezen túl a természettudományos problémák felismerésében, illetve a következtetések levonásában és a természettudományi bizonyítékok érvelésbeli felhasználásában viszonylag gyengék még az amúgy jó eredményeket elérő magyar diákok is. Nemcsak a lemaradók, de a kiemelkedő diákok számára is problémát okoz az összefüggések új helyzetre való kreatív alkalmazása. El kell oszlatni azokat a tévképzeteket, amelyek szerint lenne a természettudományokban kiváló tanulói elitünk: kiemelkedő képességű tanulók vannak, de az oktatás nem segíti, hogy egy gyerek jó vagy átlagos adottságait fejlesztve kiváló eredményt érjen el.
A differenciált oktatás mindenekelőtt
Ez azt jelenti, hogy oktatási rendszerünk jól bánik az átlagos diákokkal, de kevésbé tudja kezelni, fejleszteni a tehetségeseket is, a lemaradókat is. Ez természetes: a differenciált oktatás külön erőfeszítéseket igényel, amit ma a túlterhelt tanárok nehezebben tudnak végrehajtani.
Erre kínálnak megoldást a Pedagógus Klub természettudományos módszertani kiadványai. A fizika, kémia, földrajz, biológia és matematika témájú módszertani sorozatokban számos azonnal felhasználható segédanyagot, részletes, kísérletleírásokkal, játékos feladatokkal kiegészített óravázlatot talál a tanár, amelyet tankönyvfüggetlenül alkalmazhat a tanórán. A kiadványok arra koncentrálnak, hogyan láthatjuk meg a felmerülő matematikai, természettudományi problémákat, és hogyan oldhatjuk meg őket.
A kiadványokat a www.pedagogusklub.hu weboldalon tekinthetik meg. Regisztrált megrendelőnek akár 25% kedvezményt is adnak!