A központosítás a rendszerben zajlik, a hazai oktatásügy lényegéből ered, az oktatáspolitikának pedig nem a kormányzat politikájának kellene lennie, hanem többszereplős játéknak – mondta Kozma Tamás, az Educatio folyóirat „Mérleg, 2010-2014” című számának vendégszerkesztője;
a készülő kiadvány az elmúlt négy év oktatásügyi folyamataira reflektál. A tematikus kiadványban megjelenő tanulmányokat október 10-én, műhelykonferencián ismertette az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Oktatás- és Ifjúságszociológiai Központja és a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztálya.
Az oktatás központosítása nem új keletű történet, hiszen már az 1990-es évek óta zajlik, a folyamatra csak ráerősítettek az elmúlt évek intézkedéseivel – hangsúlyozta bevezető előadásában Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, aki arra is kitért, hogy Magyarországon az államilag szervezett oktatás végére jó ideig az 1990-ben hozott önkormányzati törvény tett pontot, mely a tankötelezettség végrehajtását az önkormányzatok kezébe helyezte. Ez számukra számos előnnyel járt: Kozma Tamás már egy korábbi tanulmányában is kitért rá, hogy az önkormányzatok iskolafenntartóként önmagukat erősítik egyrészt azért, mert az iskola adja a település rangját, másrészt, mert hozzájárul annak életképességéhez.
Az intézkedés egyik eredményeként már nem volt központilag szabályozva a tanterv, a fenntartónak ugyanakkor nem volt joga meghatározni, hogy mit taníthat egy-egy pedagógus. Az önkormányzatisággal járó szabad iskolaválasztás sem hozta meg a várt eredményeket, ami Kozma Tamás szerint annak köszönhető, hogy a körzetesítéssel jobban fenn lehetett tartani a rendszert. Egyedül a jogi kontroll volt adott az új szisztémában. A decentralizáció megjelenésével ugyanakkor létrejöttek a centralizációs erők is, az önkormányzati irányítás ugyanis egyre több területen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kozma Tamás elmondta, hogy a központosítás visszahozása már az előző kormány tervei között is szerepelt, de a törvénymódosításhoz nem volt meg a kétharmados többség. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy szerinte az oktatáspolitika nem a kormányzat politikája, hanem többszereplős játék – az lenne a helyes dolog, ha erre a politika szereplői is ráébrednének és engednék szóhoz jutni a szereplőket.
Az Educatio negyedéves folyóirat, mely évente közel hatszáz oldalon, mintegy nyolcvan szerzői ív közreadására vállalkozik. A lap 1994 óta minden kormányzati ciklus végén tematikus számot jelentet meg, amely összefoglalóan vagy esettanulmányok segítségével az elmúlt négy év oktatásügyi történéseire vagy folyamataira reflektál.
{module Forrás: edupress}