VIHAR UTÁN A VIHARSAROKSzerkesztett műsor az 1956-os események emlékére

A szerkesztett műsor célja: a megemlékezés olyan módja, amely az emberek mindennapi gondjaiba enged betekinteni. A történelmi eseményt emberközelivé tenni a gyermekek számára azáltal, hogy Békés megyei újságokban megjelent cikkeket ismertetünk.

Szükségesnek gondolom, hogy szóljunk a kollégáknak: a forradalom kapcsán beszélgetés, ismertetés előzze meg a műsor megtekintését.
A műsor olyan értelemben keretes szerkezetű, hogy az elején és a végén a szereplők mai civil mivoltukban szólalnak meg és cselekszenek.
Időtartam: a rendező pedagógus ízlése szerinti rövidítéssel 20-25 perc (lásd: megjegyzés a végén)
Térszervezés: a színpad előtt bal oldalon lépcső, amelyre felfér a fellépő csoport. A színpadi teret paravánokkal határoljuk, középen a legmélyebben. Jobb elől padokból, asztalokból emlékműre emlékeztető emelvény, sötét textíliával letakarva, rajta a lyukas zászló. A földön szétszórva régies hatást keltő újságok és a jelmezek. Az újságok hátára ragasztjuk a szövegeket, megszólalási sorrendbe. (A rendező pedagógus számára ez a legmunkásabb rész, mert a szövegeket elég nagy méretűre kell hagyni, hogy olvashatóak legyenek. Ezért csak végszavak lehetnek a felolvasandó szövegeken kívül. De praktikus, biztonságos és többször felhasználható.)
Ha szükséges a hangosítás: egy mikrofont használhatunk. Ezt a portál vonalában bal középre tesszük.
Zene, hang: az áldozatok neve hangfelvételről (mondhatják gyerekek is), Himnusz, Szózat.
Jelmez: fekete nadrág (lányoknak is), fehér póló. Erre a múltba való belépést jelezve bőrkabátokat, ballonkabátokat, korabelihez hasonló fejrevalókat vesznek.
Az előadásmód: a cikkeket minden pátosz nélkül, természetesen olvassák fel.
A felkészülés során a nyitó vers jó alkalmat ad arra, hogy a fellépők megtapasztalhassák egy ilyen esemény okozta bizonytalanságot. Például: biztos szövegtudásnál üljenek a lépcsőn, ne adjuk meg a megszólalók sorrendjét, csak azt, hogy ki kezdje a versmondást, mindenkinek jusson szöveg, és érintéssel adhatják tovább a szót. Néhány próbálkozás után változtathatunk az ülésrenden. Nem könnyű, de csoportépítés szempontjából is hasznos játék.
A műsor menete:
A nézőket nyitott színpad fogadja, az első sorban ülnek a fellépők.
Himnusz előtt elfoglalják helyüket a lépcsőn.
Leülnek, egymás megérintésével tovább adva a szót elmondják:

 

Tamkó Sirató Károly: Vers háborúban

Ha egy nép erős, abból is baj lesz. He reám hallgatsz, abból is baj lesz.
Ha egy nép gyönge, abból is baj lesz. Ha nem hallgatsz reám, abból is baj lesz.

Ha sok eső hull, abból is baj lesz. A baj-mocsárban nyakig állunk.
Hogyha kevés hull, abból is baj lesz. Nincsen kiút, nincs orvosságunk!

Hogyha szeretlek, abból is baj lesz. Törvény indulat, maffia:
Ha nem szeretlek, abból is baj lesz. – az ember, jaj a baj fia!

Választék nagy csak egyből termett:
Hogy hogy döglesszék meg az embert!
(1945)

Elindulnak a színpadra.

1. gyerek:
„A mai napon az 1956-os forradalom eseményire emlékezünk. Műsorunkban a forradalom utáni napokban, hetekben megjelent Békés-megyei újsághíreket olvasunk fel. Segítségükkel szeretnénk felidézni az akkor idők hangulatát. Megemlékezésünk alatt az 1956 utáni megtorlások áldozatainak nevei hangoznak el felvételről.”

Eközben társai jelmezt öltenek, végül ő is felöltözik.
A következő szövegeket egyenként felolvassák. A tagolás a csoport képességei szerint történik.

1. gyerek:
1956. okt. 28. vasárnap
Kossuth Népe
Polgártársak!
Tájékoztatásul közöljük az alábbi ellenőrzött híreket: …a szovjet csapatok nem harcolnak felkelőink ellen. …megkezdődött a szovjet csapatok összevonási körletbe való csoportosítása a fővároson kívül.

2. gyerek:
Elterjedt a hír, hogy Kürtösön egy szovjet katonai szerelvény áll, és Lökösháza felé akar hazánk területére vonulni.
Megbízottunk .. személyesen ellenőrizte a hír valódiságát.
Tény: Kürtösön áll egy szovjet szerelvény. Tizenhat közlegény őrzi egy őrnagy vezetésével. Megbízottunk beszélt az őrnaggyal, aki a helyzet ismertetése után szállítmányával visszafordult.
Mindezek ellenére biztonsági intézkedésként a vasútvonalat négy helyen felbontottuk.

3. gyerek:
Köszönet:
A forradalmi tanács megköszöni a nyomda dolgozóinak kitartó munkáját, akik álmatlanságot és fáradságot nem ismerve vállalták, hogy hozzájárulnak a Kossuth Népe azonnali megjelenítéséhez.
Áldozatos munkájuk forradalmunk szent ügyét szolgálja. A szabadságért vívott harc után elindult népünk meleg szeretettel köszöni meg fáradozásukat.

4. gyerek:
1956. november 3. szombat
Kossuth Népe újság:

A magyar helyzet a Biztonsági Tanács előtt
A kormány jegyzéke a Szovjetunióhoz – Nagy Imre tájékoztatta az ENSZ-t a szovjet csapatok magyarországi mozdulatairól
Újabb szovjet csapatok özönlenek hazánkba
Záhony állomását átvették a szovjet vasutasok

Debrecenből Békéscsaba irányába kb. 360 harckocsi, gépkocsi, löveg és páncélozott gépkocsi indult el. A lakott területeket kikerülni nem tudják, tekintettel a nagysúlyú harckocsikra és járművekre. Eddig is átjöttek már több lakott területen és senkihez sem nyúltak. Kérték, hogy a lakosság ne kezdeményezzen semmiféle provokációs jelenetet. … késő éjjel szovjet csapatok mozgását jelentették Szarvasról is.

5. gyerek:
Hazafiak!
Jelentkezzetek a nemzetőrségbe! Minden katonaviselt, igaz hazafi, aki nem volt büntetett előéletű, nyilas vagy kommunista népáruló vezető, jelentkezhet nemzetőrnek a békéscsabai rendőrség Kazinczy utcai állomáshelyén. Itt elbírálják rátermettségét és megbízhatóságát. A jelentkező hozza magával a személyi igazolványát és ajánlólevelét a megfelelő Forradalmi Tanácstól!

2. gyerek:
1956. november 7.
Békés Megyei Népújság
A Békéscsabai Ingatlankezelő vállalat dolgozói megkezdték a munkát, hogy a hideg idő beállta előtt biztosítsák minden romos épületben lakó családok részére a meleg szobát.

A Máv dolgozóinak egy része, felvette a munkát ennek eredménye, hogy már a Szeged – Békéscsabát összekötő vonalon három vonatpár közlekedik naponta.

Mi a helyzet a Tüzép-nél?
A megyei Tüzép vállalattól nyert értesüléseink szerint a tüzelő anyagbiztosítás még nem minden vonatkozásban kielégítő. A szénkészletből még van egy kevés, a áll a lakosság rendelkezésére.

3. gyerek:
1956. november 7.
Békés Megyei Népújság
Takarítják a romokat
A Békés megyei Tatarozó és építő vállalat dolgozói megkezdték a város területén lévő romos épületek rendbehozását, illetve a romok eltakarítását.

4. gyerek:
1956. november 8. csütörtök
Békés Megyei Népújság

Egyesek különböző rémhírekkel nyugtalanítják a lakosságot, hogy elvonják az emberek figyelmét a munkától, a normális emberi élettől, hogy bizonytalanságot keltsenek. Többek között Orosházán, Tótkomlóson terjedt el az a hír, hogy Békéscsabán a vasútállomás, a Ruhagyár lángokban áll. Békéscsabán pedig az, hogy Orosháza „szitává van lőve”. A csabaiak nagyon jól tudják, hogy sem a vasútállomás, sem a Ruhagyár nem áll lángokban és azok a ruhagyári munkások, akik Orosházáról járnak be dolgozni a csabai Ruhagyárba, azt is tudják, hogy Orosháza sincs „szitává lőve”.

5. gyerek:
1956. november 23.
Békés Megyei Népújság
Nyitva vannak az üzletek
Békéscsabán csütörtök délelőtt már az Állami Áruház és a különféle ruházati boltok és textil, valamint rövidárú üzletek is kinyitottak és megkezdték az árusítást.
Játszanak a mozik
Megnyugtató a helyzet a filmszínházak műsorral való ellátása terén is. A megye területén lévő filmszínházak egy – két kivétellel mindenütt működött.

6. gyerek:
1956. nov. 24. szombat
Békés Megyei Népújság

A szülők érdeklődésére közli a megyei tanács oktatási osztálya, hogy a megye valamennyi általános iskolájában fűtött termekben várják tanulóikat a nevelők.
A békéscsabai I. sz. ált. iskolában is befejeződtek a helyreállítási munkálatok.
Valótlan tehát az az egyes felelőtlen tanulók terjesztette állítás, hogy igazgatójuk vagy nevelőjük „hazaküldi” őket tanítás helyett.
Kérjük tehát a szülőket, hogy gyermekeiket naponta pontosan küldjék el a tanítás kezdetére.

7. gyerek:
1956. nov. 25. vasárnap
Békés Megyei Népújság, sport rovata:
A XVI. nyári melbourni olimpiai játékok küzdelmei során pénteken tovább folytatódtak a versenyek. A második versenynapon 3 olimpiai aranyérem sorsa dőlt el.
Női diszkoszvetésben a csehszlovák Olga Fikotova győzött. A 10.000 m-es férfi síkfutásban olimpiai bajnok Vlagyimir Kuc, szovjet versenyző, 2. Kovács József. A férfi magasugrás győztese Charles Dumas, Amerikai Egyesült Államok, új olimpiai csúccsal.

8. gyerek:
1956. december 20. csütörtök
Független Újság – Békés megyei hetilap

Hetek óta megszokott látvány az üzletek előtt sorban álló embertömeg a békéscsabai cipőboltban, azonban napok óta alig van vevő.
– Mi ennek az oka? – kérdezzük az üzlet vezetőjétől.
– Alig van árunk – kapjuk a felvilágosítást – Csizmából már csak vászonárú van, a férfi és női magasszárú cipő csaknem mind elfogyott. A napokban kaptunk ugyan 200 pár jóminőségű kisipari férfi félcipőt, de már alig van belőle.

Az újság másik cikke megjegyzi, hogy a napokban nagyobb mennyiségű gyermekjáték érkezett a békéscsabai üzletekbe. Játékáru van bőven. Babák, mackók, állatfigurák, társasjátékok várják kicsi gazdáikat. Érdemes megfigyelni a lélektani fejlődést, hogy játékpuskákat és más hasonló játékszereket alig vásárolnak.

Utolsó megszólalása után mindenki feltűzi az újságot a paravánon előre elhelyezett biztosító tűkre, majd a legközelebbi takarásba megy.

Az üres színpadképben felhangzik az áldozatok listája felvételről. Elég, ha csak nevek hangzanak el. Ennek sorát a helyi áldozatok neveivel is kiegészíthetjük, amelyeket korábban kutattak fel a gyerekek.

Jelmez nélkül visszajönnek a gyerekek, égő mécsessel a kezükben. A halkuló felsorolásban elhelyezik a mécseseket az emelvény köré, a színpad bal középső terét kitöltik – mint az emlékezők csoportja –, és elmondják (versszakonként más-más gyerek):

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Sírásaink végét,
Lelkünknek teljességes,
S vágyott békességét,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Bár furcsa a világ,
Ne játsszak ölő, gyilkos,
Cudar komédiát,
Adja meg az Isten.

Adja meg az Isten,
Mit adni nem szokott,
Száz bús vasárnap helyett
Sok víg hétköznapot,
Adja meg az Isten.

A szakaszok utolsó sorát mormolva, mint az imát, ismétli mindenki. Ebben a képben hangzik el a: Szózat.

HANGFELVÉTELHEZ

A forradalom áldozatai:

Tittmann József
1930. február 2-án Csolnokon született. A forradalom alatt katonatisztként Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarának katonai összekötője. Ezért 1958 nyarán letartóztatták, első fokon halálra ítélték, 30 napot töltött a halálos zárkában. A másodfokú tárgyaláson ítéletét nyolc év börtönbüntetésre változtatták. 1964-ben szabadult, később fordítóként dolgozott. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Hrzova Erzsébet
1938. május 5-én Budapesten született. A forradalom előtt nővér volt a női klinikán. A forradalom alatt a VIII. kerületi Víg utcai fegyveres csoport tagja volt. 1957-ben tartóztatták le, első fokon halálra, másod fokon életfogytiglani börtönre ítélték. 1970-ben szabadult, varrónőként dolgozott. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Káldor Vera
1928. szeptember 7-én Budapesten született. A forradalom előtt orvos volt, majd a Péterfy utcai kórházban látta el a sebesülteket, később részt vett az ott működő titkos nyomda tevékenységében. Ezért 1956 decemberében letartóztatták, a bíróság első fokon egy évre, másodfokon három év börtönre ítélte. 1961-ben szabadult. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Márton Erzsébet
1937. június 24-én Budapesten született. A forradalom előtt villamoskalauz, majd Budapesten, a Széna téri fegyveres felkelőcsoport tagja, a kommunista Marosán György letartóztatója. Ezért 1957 nyarán letartóztatták, első fokon halála ítélték, 120 napot ült a halálos cellában. A másodfokú tárgyaláson ítéletét tizenöt év börtönbüntetésre változtatták. 1963-ban szabadult. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Sebestyén Mariann
1935. február 28-én Budapesten született. A forradalom alatt a Korányi Kórház ápolónőjeként tevékenykedett, könnyebben megsebesült. Ezért 1957 elején letartóztatták és első fokon ké év nyolc hónapra, majd a másodfokú tárgyaláson egy év két hónapra ítélték. 1958-ban szabadult, később pincérnőként, statisztaként dolgozott. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Csépány Valéria
1937-ben Ózdon született. A forradalom előtt gépírónő, majd a Széna téri felkelőcsoport mellett ápolónőként tevékenykedett, életeket mentett mindkét oldalon. 1957 februárjában letartóztatták és első – valamint másodfokon is egy év hat hónap börtönre ítélték. 1958-ban szabadult. Később munkásként dolgozott. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Wittner Mária
1937. június 9-én Budapesten született. A forradalom előtt gépírónőként dolgozott, majd a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában fegyverrel harcolt. Ezért 1957 júliusában letartóztatták, első fokon halára ítélték, mintegy 200 napot ült a halálos zárkában. Ítéletét a másodfokú tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult, később varrónőként dolgozott. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Halálra ítélték őket:

Obersovszky Gyula
1927. január 1-jén Pécsett született. A forradalom alatt létrehozta az Igazság című újságot, annak főszerkesztője volt, a forradalom leverése után bujkált, szamizdatokat készített. Ezért 1956 decemberében letartóztatták első fokon három év börtönre, másodfokon halálra ítélték. 30 napot töltött a halálos zárkában. Az Elnöki Tanács kegyelemből ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. 1963-ban szabadult, később újságíróként tevékenykedett. Jelenleg Budapesten él. költő, nyugdíjas.

Kalina János
1933. március 23-án Budapesten született. A forradalom előtt katona volt, majd Budapesten több ízben részt vett fegyveres biztosításban és harcban. Ezért 1957 novemberében letartóztatták első fokon halálra ítélték. 120 napig ült a halálos zárkában. A másodfokú bíróság ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. 1970-ben szabadult, 1974-től 1979-ig rendszerellenes igazgatásért ismét börtönbe került. Később parképítő munkásként, fűtőként dolgozott. Jelenleg Komlón él, nyugdíjas.

Lucza Béla
1936. szeptember 23-án született Debrecenben. A forradalom előtt köszörűs szakmunkás volt Csepelen. A forradalom alatt a Corvin közben harcolt. November 6-án oroszok bekerítik és harc után közelről fejbe lőtték. Hat hétig kórházban volt, a forradalom után a számonkérést megúszta. Kefekötőként, telefonközpontosként dolgozott. Jelenleg Budapesten él, rokkantnyugdíjas.

Fónay Jenő
1926. szeptember 5-én Kaposváron született. A forradalom előtt mérnökként dolgozott, majd Budapesten a Széna téri fegyveres csoport tagja. Ezért 1957-ben letartóztatták, a bíróság elő – és másodfokon egyaránt halálra ítélte. Mintegy 130 napot öltött a halálos zárkában. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelemből ítéletét életfogytiglani börtönre változtatta. 1963-ban szabadult. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Kabelács Pál
1937. február 11-én Budapesten született. A forradalom alatt Budapesten a Tűzoltó utcai fegyveres csoport tagja. Ezért 1957-ben letartóztatták, majd első fokon halálra ítélték. A másodfokú tárgyaláson ítéletét tizenhét év börtönbüntetésre változtatták. 1973-ban szabadult. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Varga József
1935. március 12-én Tardoskedden született. A forradalom alatt az esztergomi tüzérezredben légvédelmi tüzér, a budapesti ún. Juta-dombnál tűzharcba keveredtek a szovjet hadsereggel. Ezért 1957 novemberében letartóztatták, első fokon halára ítélték, ítéletét a másodfokú bíróság nyolc év börtönbüntetésre változtatta. 1963-ban szabadult, később vájárként dolgozott. Jelenleg Környén él, rokkantnyugdíjas.

Varró Csaba
A Magyar Optikai Műveknek voltak az egyik fiatal, 19 éves technikusa. Mikor meg kellet választani az üzemi munkástanácsot és minden műhely megválasztotta a maga delegáltját, akkor felállt az egyik fiatal és azt mondta: „Ezt a forradalmat a fiatalok csinálták, hát akkor miért nincs egy fiatal sem a Munkástanácsba?” Ezek után közfelkiáltással engem választottak meg. Én voltam a legfiatalabb, nekem nem volt családom, így minden olyan futárszolgálatot és kézbesítést rám bíztak, ami életveszéllyel járt. Én meg teljesítetem a kapott feladatokat. Aztán amikor megalakult a központi munkástanács, akkor – mint ilyen mozgékony legénykét – oda is engem delegáltak. Miután nekem volt a feladatom, hogy a Magyar Optikai Művek őrségét megszervezzem, ezért nagyon sok kézifegyvert gyűjtöttem össze. A karhatalmistáknak az volt a módszerük, hogy megvárták, amíg a munkások kijönnek és eltávolodnak a gyártól és csak ott ütötték verték, ott csaptak le rájuk. A fegyverek miatt azonban nem mertek bejönni a gyárba. Ezek a fegyverek később nagyon kellemetlenné váltak. November 4-én vasárnap ez a vicc járta Budapesten: „Tudjátok, hogy miért hajnalban jöttek be az oroszok? Azért, mert még aludtak a pesti srácok.”

Puchert János
1934. augusztus 2-án Komlón született. A forradalom alatt az esztergomi gépesített lövészezred katonájaként alakulatával a budapesti ún. Juta-dombnál tűzpárbajt vívtak a szovjet alakulatokkal. Ezért 1957 nyarán letartóztatták, első fokon halálra ítélték, 130 napot ült a halálos zárkában. A másodfokú tárgyaláson is halára ítélték, végül az Elnöki Tanács kegyelemből ítéletét életfogytiglani börtöntüntetésre változtatat. 1970-ben szabadult, később bányalakatosként dolgozott. Jelenleg Komlón él, nyugdíjas.

Gyerekek, katonák:

Peredi László
1943. május 16-án született Kassán. A forradalom előtt általános iskolába járt. A forradalom alatt a Corvin közben harcolt, fegyveres volt. A számonkérést megúszta. Később tanárként dolgozott. Budapesten élt, rokkantnyugdíjasként. 1997. november 16-án elhunyt.

Balázs László
1945. március 18-án Budapesten született. A forradalom előtt általános iskolai tanuló, majd gyermekként a Corvin közben harcolt, könnyebben megsebesült. A forradalom után megúszta a számonkérést, később segédmunkásként, fűtőként dolgozott. Jelenleg Budapesten él, rokkantnyugdíjas.

Vasi Ferenc
1935. január 8-án Dorogon született. A forradalom alatt az esztergomi tüzérezred sorkatonájaként részt vett az ún. Juta-dombi tűzpárbajban a szovjet hadsereggel. Ezért 1958-ban letartóztatták, a bíróság első fokon tíz évre, másodfokon négy év börtönre ítélte. 1961-ben szabadult, később postásként dolgozott. Jelenleg Tatáén él, nyugdíjas.

Villi Ferenc
1934. október 10-én Belyén született. A forradalom alatt az esztergomi tüzérezred sorkatonájaként a budapesti Juta-dombnál tűzharcba kerültek a szovjet hadsereggel. Ezért 1958-ban letartóztatták, az elsőfokú bíróság tizenhárom évre, a másodfokú tíz év börtönre ítélte. 1965-ben szabadult. Jelenleg Villányban él, nyugdíjas.

Bük János
1938. december 13-án Budapesten született. A forradalom előtt műszerész segéd, majd a Széna téri fegyveres csoport tagja. 1956 novemberében a szovjetek letartóztatták és négy hónapra a Szovjetunióba deportálták. Hazatérése után fél évig Kistarcsán tartották őrizetben. Később piacozással, kereskedéssel foglalkozott. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Márton András
1924. július 20-án Sarkadon született. A forradalom előtt országgyűlési képviselő, a katonai akadémia parancsnoka. A forradalom alatt Budapest egyik katonai vezetője, vezérkari tiszt. 1957-ben letartóztatták, börtönbüntetésre ítélték. Jelenleg Budapesten él, nyugdíjas.

Megjegyzés:
Az itt szereplő szövegek lehetőséget adnak más szerkesztési elv megvalósítására is.
Az áldozatok nekrológjának rögzített hanganyagát felhasználva elhagyható a Tamkó Sirató Károly verse és a nyíltszíni jelmezöltés. Helyette a hangfelvétel és az olvasott szövegeket lehet váltakoztatni. Ez esetben a kiürült színpadképnél Mozart Lacrimosa-ja indul, és elmaradhat az Ady Endre vers. Zárásnál így hangsúlyosabb szerepet kap a Szózat.


Készült Békés Megye Közoktatási Közalapítványának támogatásával.
Készítette: Baranyainé Imre Julianna (Csorvás)