1. Az ókori Hellász

A. Mutassa be a démosz és az arisztokrácia küzdelmének fő állomásait, eredményeit az ókori Athénban az ie 8-5. században!

Előzmények

         Archaikus kor

         Athénban megnő az iparos-kereskedő réteg jelentősége

         születési arisztokrácia birtokolja a földet és az előjogokat

         arisztokrácia: gazdag földtulajdonosok

         ellenük küzd a démosz, a köznép, amely nagyrészt iparosokból és kereskedőkből áll

         a démosz mellé áll a nagybirtok által szorongatott parasztság

         Nagy görög gyarmatosítás

         ie 750 körül a görögség szétrajzik a Földközi-tenger partvidékén

         megváltozott gazdaság ellenére a politikai hatalom a földbirtokos arisztokráciánál marad

         A királyság kora

         a mükénei kor végén Attikában megjelennek a iónok

         Thészeusz (mondabeli király) Attikát egyesíti, a lakosságot 3 részre osztja

         eupatridák (előkelők), georgoszok (földművelők), démiurgoszok (mesteremberek)

         Arisztokratikus köztársaság – a királyság intézménye beszűkül

         a kormányzást egy, majd 3 arisztokrata képviselő (arkhón) veszi át

         a VII. században megjelenik a vert pénz – nem csak a föld a vagyon

         kereskedők, iparosok súlya megnő, kisbirtokos parasztok eladósodnak

A küzdelem fontosabb állomásai

         Drakón törvényei (ie 621)

         az első írásos törvények, mindenkire érvényesek, igen szigorúak

         vérbosszú eltörlése, megtorlás a polisz közösségének joga

         politikai jogok vagyonhoz kötöttek

         Szolón reformjai (ie 594)

         teherlerázás (szeiszaktheia) – adósrabszolgaság megszűntetése, addigi adósságok eltörlése

         társadalom évi becsült jövedelem alapján való felosztása, egyben katonai besorolás is

         500 mérősök

         300-500 mérősök – lovagok (hippeuszok)

         200-300 mérősök – ökörfogatosok (zeugitészek)

         200 mérő alattiak – napszámosok (thészek)

         államszervezet megreformálása

         törvények legfőbb felügyelője az Areioszpagosz (Árész-dombi tanács, volt arkhónokból)

         bulé: 100-100 tag a 4 phüléből – feladata a törvények előkészítése

         népgyűlés (eklésia) – törvények megvitatása, szavazás

         esküdtbíróságok (héliaiák) – tagjaik az alsóbb néprétegekből valóak

         politikai véleménynyilvánításra kötelezte a polgárokat

         hivatali évei után Szolón önkéntes száműzetésbe vonult

         A türannisz időszaka

         Szolón után zűrzavaros idők

         három csoport küzdelme (arisztokrácia, démosz, szegény parasztok)

         gazdasági hatalom a démosznál, politikai hatalom az arisztokráciánál összpontosul

         Peiszisztratosz, a legszegényebbek képviselője, magához ragadja a hatalmat ie. 560-ban

         véget vet a belső viszályoknak – ellenszegülő arisztokraták földjeit szétosztja

         munkalehetőséget teremt az iparosoknak (építkezések)

         kereskedelem fellendítése, békés külpolitika, jó kapcsolatok

         cél: arisztokrácia megtörése, démosz távoltartása a politikától – kiszálló bíróságok

         Peiszisztratosz halála (ie 527) után fiai, Hippiasz, majd Hipparkhosz kormányoznak

         elégedetlenség az elnyomással szemben

         Hipparkhoszt megölik, Hippiaszt ie 510-ben elűzik

         Kleisztherész reformjai (ie 508)

         lakosság területi besorolása: 10 phülé, egy phülé 3 részből (trittüsz) áll

         phülénként 50 képviselő a buléban – törvény-előkészítés, végrehajtás

         cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése a türannisz megakadályozására

         sztratégoszok intézménye – phülénként 1-1 választott hadvezér

         Areioszpagosz hatalmának megszűnése (ie 462)

         Athénban Ephialtész reformjai korlátozzák az Areioszpagosz hatalmát

         a legfőbb hatalom a népgyűlésé – az ie V. század közepétől a démosz uralkodik

 

 

 

B. A nagy görög gyarmatosítás. A polisz és jellemző vonásai.

A nagy görög gyarmatosítás fogalma

         görögség szétrajzik a Földközi-tenger medencéjében

         hosszú folyamat: ie 750 körül indul, mintegy 200 éven át tart

Okai

         túlnépesedés, kevés termőterület nem képes kielégíteni a növekvő igényeket

         politikai küzdelmek

         menekülés az adósrabszolgaság elől

Irányai

         nyugat: Dél-Itália, Szicília, mai Franciaország déli része, Ibériai-félsziget

         dél: Észak-Afrika (Küréné), Nílus-delta (Naukratis)

         északkelet: Égei-tenger északi partvidéke, Márvány-tenger és Fekete-tenger partvidéke

Eredményei

         független gyarmatvárosok, nem törekednek területi hódításra

         kereskedelmi központok, a hellén kultúra közvetítői

         szoros kapcsolatok a metropolisszal

Polisz

         városközpontú állam, egy-egy területi-földrajzi egység megerősített központi településének és a környező falvaknak állami-politikai egysége

         3 rész: fellegvár (akropolisz), város (asztü), környező falvak (khóra)

         szabadság, önállóság

         alkotmányos (autonómia), katonai (eleutheria), gazdasági (autarkheia)

         poliszok köthetnek szövetséget (szümmakhia)

         lehet vallási vagy politikai szövetség

         állhat egyenjogú poliszokból, vagy lehet hégemóniális (pl. déloszi szövetség)

 


B. A görög-perzsa háborúk

Okok, előzmények

         a görög-perzsa ellentét

         I. Dareiosz Kis-Ázsia meghódítása után eléri az Égei-tengert

         gazdaság: perzsák által támogatott föníciai kereskedelemnek görögök konkurencia

         Boszporusz, Hellészpontosz perzsa fennhatóság alatt – kereskedelmi útvonalak elvágása

         Thrákiában megszűnik a kereskedelem, ezért gazdasági válság alakul ki

         politikai ellentét: Milétoszban demokrácia, Perzsiában despotikus állam van

         Közvetlen előzmények

         perzsa hadjárat a szkíták ellen (ie 513) – kudarc

         ie 500-494 – ión felkelés, harc a kisázsiai városok és a perzsák között

         kezdeti sikerek után vereség Ephesosnál, Naxos megvédi magát

Első szakasz

         Első hadjárat (ie 492)

         perzsák útközben 300 hajót vesztenek el a Khalkidikénál levő Athosz-fokon (vihar)

         Mardoniosz vezetésével vereséget szenvednek a vad thrák népektől

         Második hadjárat (ie 490)

         poliszokba perzsa követek, behódolást követelnek

         Thesszália és Boiótia behódol, Athén és Spárta ellenáll

         perzsák Számoszról indulnak a Kykládokon keresztül (Naxos megbüntetése)

         Eretria (Euboia) elfoglalása után Marathónnál szállnak partra

         görög hadvezér: Miltiadész (sztratégosz ie 490-től)

         athéni győzelem – elsősorban lélektani jelentőség, perzsa sereg nem semmisül meg

         perzsák ezután Attika megkerülésével próbálkoznak, sikertelenül

Belső változások Athénban

         Miltiadész bukása: sikertelen hadjárat után pénzbüntetés, majd adósok börtöne

         Kétféle perzsaellenes politika szembenállása

         Ariszteidész (parasztok, nagybirtokosok képviselője) – szárazföldi hadsereg

         Themisztoklész (iparosok, kereskedők, thészek) – tengeri flotta

         ie 482 – Themisztoklész győz, 180 triérészt építenek

Második szakasz

         Perzsa előrenyomulás

         Sardeisből Hellészpontoszon át jönnek a perzsák Xerxész vezetésével

         perzsaellenes iszthmoszi szövetség jön létre Athén és Spárta között

         a Tempé-völgy feladása után Thermopülai-nál találkoznak a csapatok

         Leonidasz spártai csapatai árulás miatt vereséget szenvednek (Itt nyugszunk…)

         Boiótia és Attika feladása (athéni lakosságot Themisztoklész Szalamiszra telepíti át)

         Perzsa vereség

         döntő ütközet Szalamisznál – Themisztoklész csatát erőszakol ki, és győz

         Xerxész visszavonul, de jelentős erőket hagy Hellász határainál

         ie 479 – görög szárazföldi győzelem Plataiai-nál, tengeri győzelem a Mükalé-hegyfoknál

Befejező szakasz

         Perzsa előrenyomulás

         ie 478 – Ariszteidész javaslatára perzsaellenes céllal létrejön a déloszi szövetség

         Miltiadész fia, Kimón, Kis-Ázsia partjainál megveri a föníciaiakat

         ie 449 – döntő tengeri győzelem a ciprusi Szalamisznál

         Kalliászi béke (ie 448): Athén lemond a további terjeszkedésről

         perzsák lemondanak az Égei-tengerről, a szorosokról és a kis-ázsiai városokról

B. Az athéni demokrácia állama és értékelése

Kialakulás (ie 462)

         perzsa háborúk alatt a demokrácia akadozik (sztratégoszok és Areioszpagosz túlsúlya)

         háború végével lehetővé válik a demokratizálódás

         ie 462 – Areioszpagosz hatalmának korlátozása (Ephialtész) – hatalom a démosz kezében

Virágkor Periklész idején (ie 449-431)

         nincs vezető

         legfontosabb szerep a népgyűlésé (eklésia)

         teljes jogú athéniak vehetnek részt benne – politikai egyenlőség

         legfőbb bíró, törvényhozó szerv + állami hivatalnokok ellenőrzése

         sztratégoszok választása (Periklész a legbefolyásosabb)

         500-ak tanácsa (bulé)

         mindennapi államirányítás

         esküdtbíróságok (héliaiák, 6000 fő)

         tagok az alsóbb néprétegekből, napidíjat kapnak

         fontos szerep jut a szónoki képességeknek

         hadvezérek (sztratégoszok) – évente 10

         Areioszpagosz maradék hatalma vallási ügyekre terjed ki

Értékelés

         a társadalmi berendezkedés mintaképe

         rövid ideig, mindössze fél évszázadig létezik

         politikai jogegyenlőség csak a teljes jogú polgároknak (politészek, 14%, 43000 fő)

         a lakosság jelentős része (több mint 80%) kizárva

         nem biztosít vagyoni egyenlőséget

         gazdasági alap: klasszikus rabszolgaság

 

Forrás: ebookz.hu