Mária Terézia és II.József

Mária Terézia és II.József

 Mária Terézia és II.József uralkodása

A felvilágosult abszolutizmus korát Magyarországon Mária Terézia uralmának második felétől 1765-től II.József haláláig 1790-ig számítjuk.
Az uralkodók rendeletekkel igyekeztek felzárkózni a fejlett nyugathoz. (társadalmilag és gazdaságilag). Közigazgatás korszerűsítése, iparpártolás, iskolarendszer, és a közegészségügyet vették célba. Beavatkoztak a jobbágy és a földesurának viszonyába. Szerették volna eltörölni a kiváltságokat.
Mária Terézia 1765-ben társuralkodónak maga mellé vette fiát II. Józsefet. Sem ő sem a fia nem hívott össze országgyűlést. A hétéves háború (1756-1763) megmutatta Ausztria számára, hogy haderejét korszerűsíteni kell. A háborúban a magyar nemesség csak csekély létszámban vett rész, mivel nem az ország védelméről volt szó. Ezért a királynő az 1764-65 évi O.GY-én a nemesektől azt követelte, hogy személyes részvételük helyett fizessenek adót. Erről a rendek viszont hallani sem akartak. Ettől kezdve a rendek és az uralkodónő viszonya megromlott. Mária  Terézia tanácsosai segítségével belátta, hogy államának lakóit védelembe kell részesíteni. 1767-ben kiadott urbáriuma beavatkozott a jobbágy és a földesura közötti magánjogi viszonyba, és állam ellenőrzése alá vonta. A majorsági gazdálkodáshoz szükséges robotterheket mérsékelte. Így uralma idején a hatszorosára emelkedett állami adót a jobbágy is be tudja fizetni. Az 1773.évi pápai bulla feloszlatta a jezsuita rendet. A rend vagyonát az állam kisajátította és tanulmányi alapot hozott létre belőle. Előírta a gimnáziumok és népiskolák alapítását. 1777-ben kiadott rendelete a tanügyi rendelet az iskolák tantervi szabályozását tartalmazta. A járványok megelőzése érdekében az egészségügyet is korszerűsítette. A szülő nők védelmére, létre hozta a bábaképzőt.
II. József 1780-ban anyja halála után folytatta és új reformokkal tette határozottabbá a felvilágosult abszolutizmust. Lemondott a koronázásról, hogy ne kelljen esküdnie a magyar alkotmányra. Emiatt „kalapos királynak” gúnyolták. Voltak az országban olyan gondolkodók, akik felismerték, hogy rendeletei modernizációt szolgálják és ezért támogatták politikáját. Őket nevezzük jozefinistáknak. II. József legelső rendeletei az emberek szabadságérzetére vonatkoztak. A cenzúra enyhítése után fellendült az irodalom és a sajtó. 1781-ben kiadott türelmi rendelete elveti a vallási erőszakot, a nem tanító munkát végző szerzetesrendeket föloszlatta. 1784-ben a német nyelvet akarta hivatalossá tenni. Ez gátat vetett volna a magyar nyelv fejlődésének. Megszüntette a megyerendszert és az országot 10 kerületre, osztotta. Ezek élére királyi biztosok kerültek. A jobbágyság jogi helyzetén az 1785-ben kiadott jobbágyrendelet javított. Feloldotta az örökös jobbágyság alól, visszaállította a szabadköltözés jogát. De ez nem jelentette a felszabadulást. Az 1789-ben kiadott rendelete az egységes földadóról szólt. Ezzel a nemesség adómentességét megszüntette. Ez még nagyobb ellentéte okozott az udvar és a magyar nemesség között. 1790-ben halálos ágyán visszavonta rendeleteit, a jobbágyrendelet és a türelmi rendelet kivételével.
Forrás: ebookz.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1