Az aranybulla kiadásának előzményei

Az aranybulla kiadásának előzményei

Az aranybulla kiadásának előzményei és főbb intézkedései

III. Béla (1172 – 1196) halála után fiai Imre és András hercegek között trónviszály ke-letkezett.

Ők, hogy minél több támogatót szerezzenek maguknak, királyi birtokokat kezd-tek adományozni a hozzájuk hű főuraknak, így egyes földbirtokosok hatalma és politikai befolyása megnőtt. II. András (1205 – 1235) uralkodása alatt a királyi birtokok annyira megfogyatkoztak, hogy a királyi vármegyerendszer már nem tudta ellátni a katonai és közigazgatási felada-tát.
Keresztes hadjáratokat vezetett a szentföldre és Holicsba, de ezek eredménytelenek vol-tak, csak az ország pénzét pazarolták. Az elveszett jövedelmek helyett András királyi jo-gán szedett jövedelemre (úgynevezett regálé) próbált támaszkodni, ilyen volt a vám és a só értékesítési joga.
A királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett a királyi vitézek a szerviensek számára (kis- és középbirtokosok, akik csak a királynak tartoztak katonai szolgálattal). Mivel a nagybirtokosok ezt nem vették figyelembe, a szerviensek szervezkedni kezdtek ellenük. A királyi hatalommal szinte minden réteg elégedetlen volt, és ez az elégedetlenség társadal-mi mozgalommá vált. A mozgalom élén királyellenes főurak álltak, a fegyveres erőt a szerviensek adták, de támogatták őket a parasztok és a várnépek is.
1213-ban Bánk bán vezetésével összeesküvést szőttek a királyné, a meraniai Gertrudis el-len (Katona József drámát írt belőle, majd ebből írta Erkel Ferenc az operáját. A Nemzeti Színház felépülésekor az első bemutató a Bánk bán volt. Akkor ez nagyon aktuális volt, mert a darab idegengyűlöletről szól, és akkor nálunk a Habsburgok voltak uralmon.).
1222-ben a Fehérvári törvénynapon II. András kiadja az aranybullát (arany viaszpecséttel ellátott királyi okirat). 31 cikkelyből állt (nem valósították meg őket). Főbb pontjai:
— a király ne adományozzon el vármegyéket
— biztosítsa a nemesek szabadságát és adómentességét
— idegeneket ne engedjenek magas állami tisztségbe
— a tizedet (egyházi adó) ne pénzben kelljen befizetni, hanem terményben
— a szerviensek szabadon dönthessenek birtokaik öröklődéséről
— ha a király a határokon kívül visel hadat, akkor fizesse meg a szerviensek költsége-it
Ellenállási záradék: ha a király nem teljesíti a bulla pontjait a nép akár fegyverrel is el-lene fordulhat.
Mivel az aranybulla nem védte meg a szervienseket a nagybirtokosoktól, ezért 1232-ben a zalai szerviensek szervezkedni kezdtek, és ettől az eseménytől számítjuk a nemesi várme-gyék kezdetét.

Forrás: ebookz.hu

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1