Tanévnyitó körutazásra indult augusztus 29-én, pénteken az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, mely azon települések iskoláit látogatja meg, ahol eljárást kezdeményeztek a roma gyerekek szegregált oktatása miatt.
Hétfőig Kiskunmajsára, Hajdúhadházra, Győrbe, Sződre, Miskolcra, Kaposvárra és Kerepesre látogattak el az alapítvány munkatársai és vizsgálták meg, hogy külön osztályban, melléképületben vagy tagépületben tanulnak-e a roma diákok és, hogy külön vagy együtt tartják-e a tanévnyitó ünnepséget a roma és a nem roma gyerekeknek. Péntek délután indult a tanévnyitó körutazás Kiskunmajsára és Hajdúhadházra. Győrbe szombaton, Sződre vasárnap, Miskolcra, Kapovárra és Kerepesre pedig hétfőn érkeztek a jogvédők. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke közölte: egy tanévnyitó ünnepség a legjobb alkalom arra, hogy saját szemükkel bizonyosodjanak meg arról, létezik-e még szegregáció a településeken.
Kiskumajsán azt akarják megnézni, sikerült-e szegregációmentesen kialakítani az osztályokat az Arany János Általános Iskolában, van-e roma tanuló a katolikus iskolában és milyen arányban tanulnak roma diákok a speciális iskolában. Hajdúhadházon már részben pert nyert az alapítvány, ott azt akarják megnézni: hol tart a szegregáció felszámolása a városban. Mohácsi szerint Hajdúhadházon kezd „átbillenni” az iskolán belüli szegregáció az iskolák közötti elkülönítéssé, azaz az egyik iskolában számottevően nőtt a roma diákok aránya.
Győrben az alapítvány szerint az jelent gondot, hogy a város nem akar megszüntetni egy szegregált iskolát, amely félkihasználtsággal működik. Az alapítványnál a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójára hivatkozva azt állítják, az iskola tanulóinak csaknem a háromnegyede roma, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya eléri a negyven százalékot. Az aktivisták a sződi Hunyadi János Általános Iskolát is meglátogatják: ez az az intézmény, mely nem akarta befogadni a csörögi roma diákokat. A jogvédők megvizsgálják majd, hogy sikerült-e minden csörögi roma diákot olyan iskolába íratni, ahol integráltan tanulnak. Mohácsi emlékeztetett arra: tavaly augusztus végén harminc csörögi roma gyereknek nem volt helye egyetlen környékbeli iskolában sem.
Miskolcon az önkormányzat döntése alapján fokozatosan megszüntettek egy szegregált iskolát: idén már nem indul első osztály a József Attila Általános Iskolában. Mohácsi szerint azonban a jogerős bírósági ítélet és az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata ellenére sem sikerült a miskolci roma gyerekek integrációja, továbbra is csak roma diákok járnak a József Attila Általános Iskolába annak ellenére, hogy a körzet cigánytelepét közben felszámolták. Kaposváron a jogvédők szerint a Pécsi utcai Általános Iskola szegregál etnikai alapon.
Az Oktatási Hivatal (OH) működése óta a kerepesi önkormányzatra szabta ki a létező legmagasabb bírságot, mert a fenntartásában működő Széchenyi István Általános Iskolában hat ötödikes roma gyereket különítettek el egy osztályban, akiknek csak heti két napot kellett iskolába járniuk. Az OH a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte az iskolát és szabálysértési eljárást indított az intézmény igazgatója ellen. A jogvédők azt állítják: az igazgató azóta is a székében van, és az önkormányzat nem fizette be a bírságot. Mohácsi szerint májusban újabb diszkriminatív határozatokat hozott a helyi önkormányzat képviselő-testülete, amikor újra rendelkezett két szegregált és egy „túlkoros” osztály működtetéséről.
A tanévnyitó körút tapasztalatait sajtótájékoztatón ismerteti majd az alapítvány.

Forrás: edupress.hu