Közel egy éve számolt be a média arról, hogy az országban elsőként két budapesti általános iskolában kezdődött meg kísérleti jelleggel a KölyökPc-k óraközi használata, amely első lépés a digitális írástudás jól hangzó szlogenjének gyakorlati megvalósítása felé.

Az Interaktív Oktatástechnika Portál főszerkesztője, aki maga is részt vett egy ilyen digitális tanórán a Deák-Diák Általános iskola 8. osztályosaival, – utánajárt annak, hogy hol áll ma a projekt és mik az eddigi tapasztalatok…

Diáksziget az osztályban

A digitális, interaktív tanterem már a padok elrendezésben is mást kíván – ez az, ami először feltűnik a szabványos sorokba és oszlopokba rendezett iskolapadokhoz szokott szemnek.

A digitális korral előtérbe kerülő interaktív oktatástechnikára, sokkal inkább az óra alatti gyerek-tanár, gyerek-gyerek interaktivitás, és kooperáció a jellemző (beszélgetés, megbeszélés, egymás segítése, közös munka…), mintsem a padokban csendben ülő, és a tanárt árgus szemekkel figyelő nebulók látványa, és ez kihat a tanterem berendezésére is.

Bár az egymásnak tolt, négyes diákszigeteket alkotó padelrendezést az iskolában nem csak a digitális osztály kedvéért hozták létre, az azonban bizonyos, hogy az interaktív tanterem ilyen, a diákok óra alatti együttműködését ösztönző, csoportos elrendezést kíván.

A falon a fő helyet egy Promethean aktívtábla foglalja el, a mennyezetről projektor lóg alá. Az interaktív táblára való rálátást semmi sem zavarja, mivel a tanári asztal nem a tábla előtt, hanem oldalt van elhelyezve.

Az iskola egyetlen osztályában berendezett interaktív tanteremben vezeték nélküli Wi-Fi hálózatra vannak csatlakoztatva az Intel ClassmatePC-i, melyeket a tanári „vezérlő”asztalon lévő számítógépről kontrolálhat a tanár. A 25 diákPC-t az Intel Magyarország és az oktatási kormányzat tavaly elindított közös projektjének keretében kapták meg az iskola tanulói.

A kritikus sávszélesség

Az internet csatlakozás sávszélessége kritikus tényező – mondja Wagner Éva igazgatóhelyettes tanárnő, aki éppen kémia órát tart a gyerekeknek. Az iskola most költözött új épületbe, és itt nincs olyan nagy sávszélességünk, mint az előző helyen, ezért előfordul, hogy csak 4-6 minigépen tudjuk egyszerre használni az internetet.

A világháló és a rajta elérhető digitális tananyagok kulcsszerepet játszanak az interaktív osztálytermek életében – folytatja a tanárnő és elmondja, hogy a saját fejlesztésű interaktív tananyagok mellett, előszeretettel használják a Realika és a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) ingyenes digitális tartalmait.

A valós és virtuális világ elegye

Az óra folyamán a modern és hagyományos taneszközök és oktatási módszerek használata keveredik.

A tanár az óra fő gondolatait, a feladatokat az interaktív táblára írja, majd a gyerekek a ClassmatePC-n gyűjtenek anyagot a neten, vagy olvasnak utána, néznek meg egy video bejátszást az óra anyagával kapcsolatban (jelen esetben az atom szerkezetéről).

Jegyzeteiket, a feladatok megoldását papírra írják, olykor elektronikus dokumentumaikba, melyeket a közös mapparendszerben kialakított, saját mappájukba mentenek.

Minden diák egyedi jelszóval tud a hálózatba lépni, és csak saját mappájába illetve a közös használatra kijelölt helyekre helyezhet el anyagot, ami már csak azért is nagyon jó dolog, mert a gyerekeket a digitális rendrakásra és a rend megtartására szoktatja, ami a digitális írástudás egyik alapkompetencia eleme – magyarázza Wagner Éva.

Első körben alig egy osztálynyi gyerek használta a gépeket, ma azonban már a felső osztályosok zöme, mintegy 120-150 gyerek tanul rendszeresen az interaktív tanteremben lévő mini laptopokkal.

Az interaktív tantermet a kollégák is fokozatosan kezdik birtokba venni. Az Intel szakembereitől tavaly ketten tanultuk meg a gépek és a diákPC-k alkotta osztálytermi hálózat használatát, így mi végezzük a házon belüli képzést.

Az új eszközök új módszertana

Az interaktív oktatási környezet használata új módszertant is kíván, ennek elsajátítása és alkalmazása, továbbfejlesztése pedig egyfajta elkötelezettséget, kitartást és jó adag kreativitást igényel – teszi hozzá Wagner Éva, aki a kezdetek óta nemcsak lelkes híve, de alkotó fejlesztője is a digitális osztályterem koncepciójának. Az Intel nemzetközi oktatási-tanárképző programja, az Intel Teach hasznos segítséget nyújt neki a módszertan kidolgozásában.

„Tanárnő! Nem jó ez a link, nem töltődik be az oldal!” – ilyen és ehhez hasonló segítségkérő felkiáltások hangzanak el, főleg az óra elején, ameddig mindenki megtalálja a neten vagy a könyvtárakban a keresett digitális tananyagot.

Az biztos, hogy a tanári IKT kompetencia elengedhetetlen a digitális órák megtartásához, hiszen a gyerekeknek aktív segítséget kell nyújtani – árulja el a nyílt titkot az igazgatóhelyettes tanárnő, miközben egyik gyerektől a másikig megy; itt egy kattintás, ott egy gyors egérmozdulat… de már hallatszik a következő SOS kiáltás is.

A diákok nagyon szeretik a gépeket, és várják, hogy megkapják a ClassmatePC 3. generációs modelljét, ami nagyobb, elfordítható képernyőjével és az egyéb technológiai bővítésekkel még kényelmesebbé teszi a használatot.

Intel: Partner az oktatásban

A tavalyi megállapodásnak megfelelően kiképeztünk az osztálytermi számítógépes rendszerek használatára azt a 25 tanárt, aki képes arra, hogy tudását kollégáinak továbbadja – ezt már Gacsal József, az Intel Magyarország igazgatója mondta el, aki nagyon fontosnak és örvendetesnek tartja, hogy az interaktív táblák megjelenésével közel egy időben elkezdődött az osztálytermi miniPC-k bevezetése is a digitalizálódó közoktatásba.

Az interaktív osztálytermi rendszerek elterjedéséhez minden segítséget továbbra is megadunk és várjuk, hogy az országos digitális tábla projekt elindulása után, a figyelem erre a területre terelődjön. – teszi hozzá az igazgató.

Dr. Eszes Gábor, aki tavaly, mint a GKM főtanácsadója, aktívan közreműködött az Intel és a kormányzat közötti megállapodás létrejöttében, meggyőződéssel állítja, hogy a digitális osztályteremnek nincs alternatívája, és bízik abban, hogy ezen a téren Magyarország nem fog leszakadni Európa és a világ többi országától. Példaként Törökországot és Perut említette, ahol hasonló projektek zajlanak, mint hazánkban, csak nagyságrenddel nagyobb méretekben.

A tavaly indított kezdeményezés tehát gyökeret vert és már látszanak az első eredmények is. A nagy volumenű folytatáshoz azonban sajnos nem elegendő egy-két elkötelezett tanár önfeláldozó munkája, sőt a világcég Intel támogatása is kevés.

A folytatás kulcsa az oktatási kormányzat kezében van.

Forrás:Interaktív Oktatástechnika Portál (www.iot.hu)