"Differenciálni kellene a pedagógusok fizetését, a különbségek pedig akár 100 százalékosak is lehetnének"- fogalmazta meg egy javaslatát Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője a VI. Országos Oktatási Konferencián, október 15-én.
Az eseményen ismertették a szervező Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) továbbtanulással kapcsolatos kutatását is, amely rámutatott: míg 2006-ban az érettségizett végzősök tíz százaléka, 2009-ben már csak egy százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova.
Sió László a csökkenő támogatások mértékére hívta fel a figyelmet a VI. Országos Oktatási Konferencián. Kiemelte: 2003 és 2007 között stagnált a tanári fizetések összege, a 2007/2008-as tanévben pedig forrást vontak ki erről a területről, melynek következtében 2500 állami önkormányzati fenntartású óvodát, iskolát vontak össze és ezzel mintegy 1300 oktatási helyszínen szűnt meg a képzés. "Ha azonban gyengül a közoktatás szakmai háttere, a pedagógus továbbképzéssel foglalkozó szervezetek is veszélybe kerülnek, de a forráselvonás hatására jövőre valószínűleg a kompetenciamérés is elmarad" – mondta el Sió. "Az oktatáspolitikának el kell döntenie, hogy konfrontálódik-e a jelenlegi rendszerrel és felhagyva az egyenlő fizetések elvével, differenciál a pedagógusok fizetései között" – mondta, majd hozzátette: ő ezzel kapcsolatban akár 100 százalékos különbségeket is el tud képzelni. A fideszes politikus a tanárok számára a hosszabb szakmai gyakorlati időt, a hátrányos helyzetű, alsó tagozatos diákok részére pedig az egész napos iskolák kialakítását támogatja. A felsőoktatási felvételivel kapcsolatban elmondta: "legalább az államilag finanszírozott képzéseken kellene kötelezővé tenni az emelt szintű érettségit."
A FISZ továbbtanulással kapcsolatos, 16-18 éves diákok és tanárok véleményére alapozott kutatását mutatta be a konferencián dr. Csikesz Tamás, a szervezet elnöke. A felmérés során 727 érettségit adó középiskola 3086 diákját, illetve 64 érettségit adó középiskola 2198 pedagógusát kérdezték meg. A kutatásból kiderül: a megkérdezettek 76 százaléka van tisztában a 480 pontos felvételi rendszerrel. A tanárok 68 százalékának kétségei vannak azonban afelől, hogy a kétszintű érettségi rendszer beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, a 12. évfolyamos diákok 55 százaléka gondolkodik hasonlóan.
A tanulók 63 százaléka a többletpontok, 42 százaléka a használható tudás miatt választja az emelt szintű érettségit, míg pedig a tanári iránymutatás 9, a szülői ösztönzés 5 százalékuknál játszik szerepet. A kutatás a 200 pontra emelt felvételi minimumról is megkérdezte az érintetteket: a tanárok 80 százaléka, a diákok 57 százaléka ért egyet a változással. Csikesz Tamás szerint érdemes megfigyelni, hogy míg például 2006-ban még az érettségizett végzősök 10 százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova, 2009-ben már csak a maturálók egy százaléka gondolta hasonlóan.
Forrás: www.edupress.hu