Az inkluzív iskola

 Mint minden nehezen körüljárható, komplex probléma esetében, így az integrációt érintő kérdések tisztázásának során is találkozhatunk egymásnak homlokegyenest ellentmondó, mély meggyőződéssel egymásnak feszülő nézetekkel, álláspontokkal. Az inkluzív iskola kérdésköre is ilyen összetett érvrendszerek halmaza, mely további kérdéseket vet fel, például a pedagógus szerepével kapcsolatban.

Az álláspontokat legtöbbször figyelemreméltó, jól felépített érvek rendszerével sikerül alátámasztani, sokak számára elfogadhatóvá tenni. Érdemes követni s elgondolkodni a különböző szempontú értékítéleteken, megközelítéseken.
E cikkünkben azon véleményeket, törekvéséket vizsgáljuk meg közelebbről, melyek az integrációt tekintik a valódi megoldást kínáló lehetőségnek. 

E nézet szerint a sikeres integráció megvalósulásához elemi szükség van az általános iskolák (többségi) szakmai, módszertani, szemléletbeni megújulására.  Ugyanis a mindenki által ismert hagyományos pedagógiai gyakorlat szerint működő frontális osztálymunkában dolgozó, hagyományosan követelésre épülő, szelektáló iskolai rendszer, és az esetenként teljesítménycentrikus beállítottságú pedagógusok nem tudják hatékonyan ellátni a különböző fejlettségi szinten lévő gyerekek differenciált, személyiségkibontakoztató oktatását - nevelését. 

A ma pedagógusainak a jelenleginél korszerűbb szemléletre s nagyobb nyitottságra van szükségük, hogy a rájuk váró pedagógiai feladatokat érdemben és hatékonyan legyenek képesek ellátni. A feladat pedig a sajátos nevelési igényű gyerekek együtt nevelése ép társaikkal az iskolai oktatás keretén belül. Ez annál is inkább hatalmas kihívás az oktatóknak, mivel a legváltozatosabb okokból lehet egy-egy gyermek sajátos nevelési igényű. Elvárni természetesen aligha lehet, hogy a tanár a sérülések minden módozatára, s azok fejleszésére felkészülhessen, mégis sokkal többet kell tudnia ezekről, szakmája hatékony gyakorlása érdekében.

Az SNI gyermekek oktatási irányelveinek módosítása jelenleg is zajlik. Az már bizonyos, hogy  az integrált oktatást vállaló befogadó iskolák részére speciális szakmai segítséget kell és szükséges nyújtani. Azaz a gyermek sérülését jól ismerő szakember segítő, tanácsadó szerepére lesz szükség.  Mindenekelőtt az olyan gyakorlati, mindennapos és legalapvetőbb feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ez, mint az órai munka speciális megszervezése, a tananyag oktatásának differenciált, a gyerekek sajátos képességeire adaptált  kidolgozása, és még sorolhatnánk. Az integráció valójában ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha a gyereket nem pusztán befogadják, s azonos térben, s kapcsolati hálóban nevelik - ami nagyon jó hatású és fontos -, hanem ha környezete is alkalmazkodik, alakul a gyermek speciális igényeihez. Ebben az esetben valósulhat meg a legfőbb törekvés, az inklúzió.

Az inklúzió oktatási - nevelési alapja a differenciálás, a differenciált oktatás. A hagyományos pedagógiai szemlélet - mely a gyerekek minél teljesebb alkalmazkodására épít, s hatékonysága elsősorban ennek megvalósulásán áll vagy bukik -, az integráció megvalósításához sajnos nem elégséges.

A pedagógus minden gyermekben - legyen az ép vagy sajátos nevelési igéynű -, a rá jellemző egyedi sajátosságokat kutatja. Célja ezzel nem más, mint hogy a gyermek sajátságos és legbensőbb lényegéből fakadó tehetségét, képességeit kibontakoztassa az iskolaévek alatt. Nevelése tehát az információk átadásán túl, illetve amellett, abba ágyazva leginkább kibontakoztató, semmint tudásátadó jellegű.

A pedagógus természetesnek veszi, hogy a gyermeknek valamikor a tanulás során tartósan vagy csak rövidebb ideig tanulási nehézségei támadnak. Vagyis, a tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, amint az is, s nem a gyermek normálistól eltérő teljesítményének.
Az individuális segítségadásra minden gyermeknek szüksége van – más-más okokból kifolyólag -, ill. minden gyermeket egyéni képességei figyelembevételével érdemes tanítani, fejleszteni.
Ez a szemlélet határozottan ellentmond az átlaghoz, a normákhoz igazító, változatlan, azonos ütemet diktáló nevelési stílusnak.
Szerencsére az új szempontok új oktatási formákat is kívánnak meg, melyekkel megismerkedve s azokat gyakorolva a pedagógus saját hatékonyságának növekedését, eszköztárának gazdagodását érheti el, tapasztalhatja meg.

Amennyiben tehát az integráció az általános cél, úgy a pedagógusok többségének szembe kell néznie azzal az elvárással, hogy szükséges elsajátítania mindazt a tudást, ismeretet, mellyel egy fejlesztőpedagógus rendelkezik – tulajdonképpen egy másik szakmát is.

Forrás: sulinet.hu 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1