Elfogadta az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt december 23-án: az eredetileg benyújtott törvényjavaslattal szemben a főiskolák is indíthatnak mesterképzéseket, igaz, annak szabályait a kormány határozza meg rendeletében. Osztatlanná válik a tanárképzés, valamint csökken a szenátusban a hallgatói képviselet aránya.
A törvény szerint a hallgatók 2012. szeptember 1-jétől önköltséges, részösztöndíjas, vagy államilag támogatott képzésben vehetnek részt. A következő tanévben az idei ötvenezer fölöttivel szemben várhatóan negyvenötezer hallgató részesülhet állami ösztöndíjban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint.
243 igen és 37 nem szavazat mellett hagyták jóvá a képviselők az új felsőoktatási törvényt. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke. A törvény legfontosabb pontjai már jóval az elfogadás előtt kiszivárogtak, azonban egyes pontok a korábbi információkkal ellentétesek, például a törvény továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol. Nem jelöl ki azonban a törvény az eredetileg benyújtott tervezettel ellentétben tudományegyetemeket. Viszont a kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében állami fenntartású felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet.
Egyetem lehet az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább két tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy az oktatók, kutatók legalább ötven százaléka tudományos fokozattal rendelkezik. Az egyetemnek minimum három egyetemi karral kell rendelkeznie. Eddig egyetem lehetett az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen volt jogosult mesterképzésre, valamint legalább egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy oktatók, kutatók legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik.
Önköltség, részösztöndíj, ösztöndíj
A jövőben a hallgatók képzésének finanszírozása háromféleképpen valósulhat meg: az önköltséges képzés során a hallgató saját maga állja a költségeket, a részösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének költségeinek felét az állam finanszírozza, míg a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzését az állam fizeti. Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat állami (rész)ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács véleményezi. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a kormányt tájékoztatni köteles. A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról.
Korlátozták a nyelvvizsga-amnesztiát
Jelentős változást vezettek be a felvételi eljárással kapcsolatban is. Míg idáig korlátlan számú helyre jelentkezhettek a felvételizők, addig az új törvény értelmében maximum öt különböző képzésre adhatják be a hallgatók a jelentkezésüket. Egy szak önköltséges és (rész)ösztöndíjas formája továbbra is egy jelentkezésnek minősül. Továbbá hiába szerették volna a középfokú nyelvvizsgát a felvételi feltételévé tenni, végül a kitétel nem került bele az elfogadott törvénybe.
A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év után feltételhez kötheti, a hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga már egyáltalán nem tehető le.
A parlament még december 20-án megszavazta a hároméves „nyelvvizsga-amnesztiát”, amelynek értelmében azon hallgatók is megszerezhették volna diplomájukat, akik az államvizsga megszerzését követő három évben nem tudták megszerezni a nyelvvizsgát. Ezt a felsőoktatási törvényben módosították: az amnesztia még érvényben van, de a diploma megszerzéséhez egy a diplomát adó intézmény által szervezett nyelvi felmérésen kell megfelelniük a hallgatóknak. Így hivatalos papírt nem, ám nyelvtudást továbbra is várnak tőlük. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát.
Az eredeti elképzeléssel szemben nem öt, hanem kilenc tagot delegál a miniszter az Akkreditációs Bizottságba
A Magyar Akkreditációs Bizottságnak az elfogadott törvény szerint tizennyolc tagja lesz. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. Az eredeti javaslatban még az állt, hogy öt-öt tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, a miniszter – közülük egyet a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek egyeztetett javaslata alapján, egyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára -, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Csökkenő hallgatói jelenlét a szenátusban
Míg eddig a szenátus tagjainak legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát a hallgatók adták, a mostantól minimum kilencfős testületben a hallgatói önkormányzat legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékban delegál képviselőket, a doktorandusz önkormányzat pedig egy főt.
Osztatlan lesz a tanárképzés
Ahogy tervezte a kormány, osztatlan képzésben folyik majd a jövőben a tanárképzés: az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, a képzés időtartama nyolc félév, amelyet követően – hallgatói jogviszony keretében – két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni; az általános iskolai
tanárképzés során mesterfokozat szerezhető. A középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben – a Kormány által meghatározott esetben osztott képzésként – szervezhető, a képzés időtartama tíz félév, amelyet követően – hallgatói jogviszonyban – két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni, a középiskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető.
(www.edupress.hu)