A nemzeti közkincset prezentálja a Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet május 16-ai ülésén fogadott el a kabinet – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a május 17-ei kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.

A miniszter kiemelte: időtálló és korszerű dokumentum született, amelyben a nemzeti tudás minimumát határozták meg. Hozzáfűzte: az új NAT úgy készült, hogy nem egy oktatási szaklobbi állította össze, hanem az oktatást, kultúrát képviselő tekintélyek álltak mögé védnöki testületként. „Az egyik legfontosabb erőforrása minden országnak az oktatás, a tanulás és a tudás” – fogalmazott, hozzátéve: a NAT azt a nemzeti közkincset prezentálja, amelyet szeretnék, ha mindenki a sajátjának tekintene. Kiemelte: az új alaptörvényből következik, hogy szükséges egy új NAT, melynek erőssége, hogy „azt, amit a kultúránkból hozunk, rögzíti és felkínálja a jövő nemzedékének”, illetve biztosítja, hogy versenyképes és minőségi tudást adjanak számukra. „Azt szeretnénk, ha a tudás lenne az egyéni boldogulás útja Magyarországon, ugyanakkor ennek a tudásnak lehet egy közösség-összetartó ereje” – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nagy sikerként, mérföldkőként értékelte a NAT elfogadását, amelyet a harmadik legfontosabb dokumentumnak nevezett a köznevelési és a felsőoktatási törvény után. Hozzátette: az új NAT az iskolában tanított tartalmakat rögzíti. Új elemként említette, hogy míg a 2003-ban módosított NAT-ból kikerültek a közművelődési tartalmak, addig ezek most visszakerültek. „Kifejezetten értéktartalmú dokumentum készült” – folytatta, hozzátéve: ezeket az értékeket a társadalmi egyeztetés során senki nem vitatta.

Olyan modern tartalmak is bekerültek, amelyeket a társadalom jogos elvárásként fogalmazott meg a tanterv alkotóinak. Hoffmann Rózsa erre példaként említette a KRESZ-t, a gazdasági-pénzügyi ismereteket, az élelmiszerbiztonság kérdését, az erkölcstan, az etika oktatását. Ezek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül. Hozzátette: készülnek a kerettantervek, a jövőben az iskoláknak kötelező lesz valamelyik ilyen dokumentum alapján oktatni. Ugyanakkor lehetőség lesz saját kerettantervek jóváhagyatására, és szabályozott keretek közötti alkalmazására is.

Kérdésre Hoffmann Rózsa jelezte: legalább tíz százalékkal csökkent a tananyag az eredeti elképzelésekhez képest. A mostani NAT, amelyen 150 szakember dolgozott, öt évig lesz érvényben. Arra a felvetésre, hogyan értékeli Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József bekerülését az alaptantervbe, azt mondta: nem szerencsés ideológiai síkra terelni a NAT-tal kapcsolatos véleményeket. „Az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben” – hangsúlyozta. Hoffmann Rózsa kijelentette: maga is pedagógus, ismeri a szakmát és vállalja a felelősséget a NAT-ért.

Balog Zoltán a Nyirő József újratemetésére és a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre azt mondta: Nyirő Józsefet a NAT részének, nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben – a román-magyar vegyes bizottságban, és a történészbizottságokban – a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek.

 

{module Forrás: edupress|none}