Változik a NAT: megoszlanak a vélemények

Változik a NAT: megoszlanak a véleményekA mindennapos testnevelés jó ötlet, ha nem lesz emiatt több órájuk a gyerekeknek, a hitoktatás bevezetése felháborító, a tízujjas gépelés hasznos, a rendőr viszont ne foglalkozzon vele, hogy mit csinál tanítási időben a diák - néhány vélemény az új Nemzeti alaptanterv változásairól. Szülőket, tanárokat és diákokat kérdeztünk a módosításokról.

Hónapok óta tudjuk, hogy új Nemzeti alaptanterv (NAT) készült, a 2013/2014-es tanévben számos változást vezetnek be. Csak hogy a leglátványosabbakat említsük: mindennapos testnevelés, hit- és erkölcstan órák, tízujjas gépelés. Emellett szóba került az is, hogy a rendőrök bevihetnék az iskolába a lógós diákokat. De mit szólnak ezekhez a változásokhoz a szülők, a tanárok és a diákok, vagyis azok, akiket a leginkább érintenek?

 

Ne legyen plusz teher a mindennapos testnevelés!

Régóta beszélik, hogy több testnevelés óra kellene az iskolákba, mert a gyerekek kondíciója, egészségi állapota nem megfelelő, sokan elhízottak, illetve nincs kellőképpen levezetve az energiájuk. Úgy fest, ez a probléma már a 2012/2013-as tanévtől megoldódik, ősztől ugyanis az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon felmenő rendszerben bevezetik a mindennapos testnevelést. Ennek a változásnak sokan örülnek, van azonban olyan is, aki szerint nem lesz ez olyan szép, mint ahogy hangzik.

"Én örülök neki, hogy több tesióra lesz, ilyenkor legalább mozoghatunk, és nem a tanulással kell foglalkozni. Olyan is van, hogy csak focizunk, vagy kosarazunk az órán, és ezt mindenki szereti" - mondja egy ötödik osztályba készülő diák.

Az anyukája azonban - bár alapvetően jó dolognak tartja a tornaórák számának növelését - aggódik. "Azzal nincs semmi baj, hogy többet mozognak a gyerekek, szerintem rájuk is fér. A baj ott kezdődik, hogy ez azt fogja jelenteni, hogy még több órájuk lesz, és meg tovább kell az iskolában lenniük. Olyan áron ne rakjanak több tesit az órarendbe, hogy emiatt naponta nyolc órája lesz a gyereknek. Így is elég túlterheltek, arról nem is beszélve, hogy délután öt órakor már nagyon nehéz rávenni, hogy írja meg a leckéjét".

A tanárok is egyetértenek azzal, hogy kell a testnevelés: a kicsiknek azért, hogy levezessék az energiájukat, a nagyobbaknak pedig a lustaság ellen. "Régóta tanítok általános- és középiskolásokat, és azt vettem észre, hogy a nagyok közül a legtöbben még arra a heti 2-3 testnevelésórára is húzták a szájukat, ami eddig volt. A legkülönbözőbb módokon próbálják meg kihúzni magukat az óra alól, egyszerűen azért, mert lusták mozogni, pedig sokukra láthatóan ráférne - jópár kamasz elhízott, amelyik pedig nem, annak is siralmas az erőnléte" - mondja egy testneveléstanár. Hozzátette, a kicsikkel könnyebb, ők örülnek, ha mozoghatnak, ráadásul több tornaórával könnyebb elérni náluk, hogy a többi órán figyeljenek.

 

A hittannak semmi keresnivalója az órarendben?

A hit- és erkölcstan órák is kötelezőek lesznek, pontosabban csak az egyik, de csak 2013 őszétől. Ezen a téren már sokkal elutasítóbbak a szülők, a diákok, sőt, a tanárok is. "A hittant felháborítónak tartom, szerintem semmi keresnivalója az órarendben. Aki eddig azt akarta, hogy a gyereke tanuljon valamit a vallásáról, az megoldotta iskolán kívül, nem értem, hogy ez miért nem volt jó. Tudom, hogy nem lesz kötelező, és lehet erkölcstant választani helyette, de ezen az órán mit fognak tanulni a gyerekek? Nem vagyok benne biztos, hogy ennek semmi köze nem lesz a hittanhoz" - véli az említett szülő. Mint mondta, ez is csak egyel több "felesleges" tantárgyat jelent, az ilyen jellegű nevelés ugyanis szerinte nem az iskola dolga.

Ezt a változást már a gyerekek sem fogadták kitörő örömmel, a nyilatkozó diák azt mondta, nem örülnek neki, hogy hetente egyel több órájuk lesz, legtöbben úgy vélik, hogy így is van éppen elég.

A pedagógusok sem támogatják ezt a passzust, bár ők finomabban fogalmaznak. "Nem tartom szerencsésnek, hogy órai keretek között megjelenik a vallás az iskolákban, igaz, nem lesz kötelező hittant tanulni, és elvileg mindenki a saját vallásának megfelelő hitoktatásban részesülhet. Felmerül viszont a kérdés, hogy egy kis vidéki falu iskolájában hány vallás közül válogathatnak majd a szülők? És ha még válogathatnak is: ha csak egy gyerek miatt kellene bármilyen vallású hitoktatást indítani, azt is megteszik? Mert ha nem, akkor az egésznek nincs értelme" - fogalmazott egy osztályfőnök.

 

Jó ötlet a tízujjas gépelés

A tízujjas gépelés bekerülése a NAT-ba még viszonylag új információ, ennek azonban egyöntetűen örül mindhárom oldal, mert úgy gondolják, a mai modern világban ez igenis hasznos és szükséges ismeret, és valóban megkönnyítheti a későbbiekben az elhelyezkedést.

"Ennek kimondottan örülök. Manapság mindent számítógéppel kell csinálni, sok házi feladatot kérnek a középiskolásoktól és a felsőoktatásban tanulóktól nyomtatva beadni, nagyon nagy segítség a gyerekeknek, ha gyorsan tudnak gépelni, ráadásul majd a munkakeresésnél is hasznos lesz" - vélekedik az anyuka.

 

Bevihesse a gyereket a rendőr az iskolába?

Bár ez nem szerepel a NAT-ban, megkérdeztük az érintetteket arról is, hogy mi a véleményük Pintér Sándor belügyminiszter javaslatáról, miszerint az igazgatóhoz kísérhetné a rendőr azt az általános iskolás diákot, aki "hitelt érdemlő igazolás nélkül" marad távol a tanítási órákról ("hitelt érdemlő igazolást" a szülő, az iskola vagy az orvos adhat). A félreértések elkerülése végett pedig a köznevelés információs rendszeréből továbbítható lenne a rendőrségnek a diák néhány adata, hogy vitás esetben felvehessék a kapcsolatot a szülővel vagy az iskolával. Tanár, diák és szülő egyaránt elutasító a javaslattal kapcsolatban.

A tanár szerint rengeteg hátulütője van a dolognak. "Mi van, ha a szülő elfelejt papírt írni a gyereknek? Igaz, lenne rá mód, hogy tisztázzák a helyzetet, de ez időbe telik, ami miatt a diák például elkéshet. Vagy mi van, ha nem érik el a szülőket? Sok probléma merülhetne fel ezzel a javaslattal kapcsolatban, elég egy apró dolog ahhoz, hogy ne legyen egyértelmű, hogy lóg-e a diák vagy nem" - mutatott rá az osztályfőnök.

A szülő azt mondja, nem normális, hogy tanítási napokon írásos engedély kell a gyerek minden iskolán kívüli mozdulatához. "Ha beteg a gyerek, és elküldöm egyedül az orvoshoz, papírt kell írnom arról, hogy a tudtommal megy iskolaidőben az orvosi rendelőbe, különben beviszi a rendőr az igazgatóhoz? Úgy gondolom, hogy nekem, mint szülőnek igazán meghagyhatnák azt a jogot, hogy eldönthessem, mikor engedem meg a gyerekemnek, hogy mást csináljon iskola helyett, ahogy azt is, hogy én ellenőrizzem, jár-e rendesen iskolába".

Egy középiskolás diák szerint így is elég könnyen kijátszható lenne a rendszer: mint mondta, bárki képes arra, hogy írjon magának egy "szülői" igazolást, ahogy orvosit is elég könnyű manapság szerezni. "Ráadásul szerintem nem sok esély van arra, hogy belebotlok egy rendőrbe, miközben lógok, nincs belőlük olyan sok" - teszi hozzá.

A Nemzeti alaptanterv több ponton is változik, azonban talán ezek a pontok érintik leginkább közvetlenül a tanulókat, a pedagógusokat és a szülőket. A vélemények megoszlanak az egyes passzusokkal kapcsolatban, vannak olyan módosítások, melyeket elfogadhatónak tartanak, mások kisebb támogatottságot éveznek. Hogy mennyire válnak be az új intézkedések, majd az idő eldönti.

 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1