Átlag alattiak a magyar PISA-eredmények

Az elmúlt évtized elhibázott oktatáspolitikája tehet a magyar diákok egyre romló eredményeiről - közölte Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár december 3-án az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartott sajtótájékoztatón.

A magyar diákok eredményei a legutóbbi felmérésen jelentősen romlottak, a tárca azonban bízik abban, hogy a 2010 után megújított oktatási rendszer látható javulást eredményez majd a következő években.

A PISA (Programme for Intrational Student Assessment) háromévente végzi el felmérését 34 OECD- és 31 partnerországban, és a tesztek során a matematikai, a szövegértési és a természettudományos tudást vizsgálják. Hazánkban 4600 tanuló vett részt a legutóbbi, 2012-es felmérésben, amikor is a hangsúlyt a matematikára fektették elsősorban.

Nem megy a számolás, de más ne nagyon

A szervezet frissen publikált eredményeiből az olvasható ki, hogy a magyar diákok teljesítménye jelentősen romlott. A köznevelésért felelős államtitkár szerint bár az elmúlt évek eredményei kisebb-nagyobb hullámzást mutattak, a 2012-es évben fordult elő először, hogy mind a három területen az OECD-átlag alatt maradt a magyar 15 évesek eredménye.

A magyar tanulók valóban nem szerepeltek túl biztatóan a számok alapján. A tavalyi évben matematikából 494 pont volt az OECD-átlag, míg hazánkban mindössze 477 pont, szövegértésből az átlagos 496-hoz képest csak 488 pontot értek el, a természettudományok területén pedig 494 volt a hazai eredmény, miközben az OECD-országokban 501 pont. Ráadásul ez saját korábbi eredményeikhez képest is visszaesést jelent. Az eredményekből az derült ki, hogy a magyar diákok matematikából állnak a legrosszabbul.

A sajtótájékoztatón felszólalt Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője és a PISA nemzetközi projektvezetője is, aki megerősítette, hogy a magyar tanulók eredményei mindhárom területen romlottak, a matematikai és természettudományos területeken szignifikánsan. Arról is beszélt, hogy továbbra is érezhető a fiúk és lányok teljesítménye közötti különbség – előbbiek inkább a matematikában, utóbbiak a szövegértésben jobbak.

Büszkék a reformra

Hoffmann Rózsa szerint ahhoz, hogy hatékony oktatáspolitikai rendszert működtethessen egy ország, meg kell hozni bizonyos intézkedéseket, mint a külső szakmai visszajelző rendszerek létrehozása vagy megerősítése, az oktatásban meghatározó szerepet játszó szereplők, így a pedagógusok helyzetének megszilárdítása, illetve számukra az ösztönzés biztosítása. Az államtitkár szerint azonban Magyarországon „az elmúlt évtizedben ezen intézkedések közül egy sem vagy csak részlegesen valósult meg”.

A szerinte kifejezetten káros intézkedések közül példaként említette a NAT 2003-as módosítását, amely által „a kompetenciafejlesztést szembefordították az ismeretszerzéssel”, illetve az osztályozás és évismétlés megszüntetését az alsó tagozatosok számára. Elmondása szerint éppen ezért volt szükség az oktatási reformra. „Visszamenőlegesen is igazolva látjuk azokat a törekvéseket, amelyeket 2010 óta vallunk és elindítottunk” – jelentette ki Hoffmann.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a tárca a következő években az eredmények javulását reméli, elsősorban a tanfelügyelet mint külső szakmai ellenőrző rendszer felállítása, az iskolaigazgatók helyzetének erősítése és a pedagógus-életpályamodell bevezetése révén. Elmondása szerint az igazgatókat kiemelték eddigi menedzserszerű szerepükből, hogy a jövőben szakmai, pedagógiai irányítást végezhessenek.

Vissza lehet fordítani

Csapó Benő, a PISA Igazgató tanácsának magyar tagja és alelnöke részletesen ismertette az eredményeket és arról beszélt, hogy megfelelő módszerekkel egyetlen évtized alatt is jelentősen javíthatóak az eredmények, hiszen ez Lengyelországban és Észtországban is sikerült az ezredforduló óta. A szakember szerint tudatosítani kell, hogy az oktatásba invesztálás nemcsak a művelődés szempontjából fontos, de gazdaságilag is érezhető eredményeket hozhat. Csapó úgy véli: „ez nem egy olimpia, amire benevezünk és meg kell nyerni”, hanem egy jelzés, amely alapján fejleszthető, kijavítható a rendszer.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság abban bízik, hogy többek között az állami szerepvállalás növelésével, a tananyag egységes szabályozásával, felzárkóztató programokkal, a pedagógusok anyagi elismerésével és a hatékony szakmai ellenőrzés bevezetésével a negatív tendencia megfordítható.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1