A szakértők képzéseinek akkreditálása már megtörtént decemberben, következő lépésként az őket felkészítő trénereket tanítják majd ki, tavasszal pedig megindul az első ezer fő képzése – hangzott el az Emberi Erőforrások Minisztériumában tartott december 12-ei tájékoztatón.

Az új pedagógusi minősítési és a tanfelügyeleti rendszerekről szóló eseményen Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és az Oktatási Hivatal szakértői a külső szakmai ellenőrzés fontosságáról, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és az eddig elért eredményekről beszéltek.

Hoffmann Rózsa kifejtette, a magyar oktatás 1985 óta úgy működik, hogy nincs egy szisztematikus külső, szakmai ellenőrzést és értékelést biztosító rendszer, ez pedig az oktatási problémák egyik fő oka. Ezt az űrt hivatott most betölteni a két új, egymástól független, ám szorosan összekapcsolódó rendszer.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés, azaz a tanfelügyelet célja, hogy egységes kritériumok alapján értékelhessék az iskolarendszerben dolgozók tevékenységét, így nyújtsanak segítséget az intézményeknek a hatékonyabb működésben. További előnye lesz az új rendszernek az államtitkár szerint, hogy a nyilvános adatoknak hála az ország lakosai „reális, szakmai alapokon nyugvó véleményt” kaphatnak az intézményekről és összemérhetik azokat a kritériumrendszernek köszönhetően.

A köznevelésért felelő államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy az ellenőrző rendszerek bevezetését széleskörű támogatás övezi. A tanfelügyelet felállítását elmondása szerint a társadalom 90 százaléka támogatja. Az ellenőrzés fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre kiterjed majd, így az állami, magán- és egyházi iskolákra is.

Már kipróbálták, jövőre indulnak a képzések

Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke részletesen ismertette a program kidolgozásának folyamatát és a projekt hátterét, majd elmondta, tavasszal már lezajlott az új tanfelügyeleti rendszer tesztje, amelyben több mint félszáz intézmény, mintegy száz szakértő és hétszáz pedagógus vett részt.

Kifejtette, az OH honlapján (www.oktatas.hu) elérhetővé tették a tanfelügyeleti és a pedagógusminősítési rendszerrel összefüggő dokumentumokat.

A jövőben a szakértők – akik maguk is a gyakorló pedagógusuk közül kerülnek majd ki, és öt munkanapból egyet szánnak a felügyeleti munkára – a pedagógusokat többek között módszertani felkészültségük, a tanulókkal való bánásmódjuk, a tanulásszervezési képességeik, szakmai együttműködésük és felelősségvállalásuk alapján értékelik majd. Az intézmények vezetőit elsősorban az operatív irányítás hatékonysága alapján minősítik.

A szakértők képzéseinek akkreditálása már megtörtént decemberben, következő lépésként az őket felkészítő trénereket tanítják majd ki, tavasszal pedig megindul az első ezer fő képzése.

Gyakornoktól a mesterpedagógusig

A pedagógusminősítési rendszer elindulására már 2014-ben számítani lehet. Ez alapján a pedagógusi életpályát választóknak először két évet el kell majd tölteniük gyakornokként, ezután kerülhetnek a Pedagógus I. kategóriába a szükséges minősítési eljárás teljesítésével. Ezután következik a Pedagógus II. leghamarabb 6, legkésőbb 9 év múlva, majd újabb 6 év elteltével lehetőség lesz a mesterpedagógussá, illetve kutatótanárrá válásra. Aki a minősítésen egyszer elbukik, két év után újra próbálkozhat, ha viszont ekkor sem sikerül megszereznie a független szakmai testület jóváhagyását, nem dolgozhat tovább pedagógusként. Ez persze a mesterpedagógusi és kutatótanári posztokra nem vonatkozik, ezek nem kötelezőek, viszont elnyerésükért fizetni is kell majd, a minimálbér 70 százalékát.

A pedagógusokat több szempont alapján minősítik majd, többek között módszertani felkészültségük és tárgyi tudásuk, a tanulástámogatás hatékonysága, a gyerekekkel való bánásmód, problémamegoldó képességük és szakmai felelősségvállalásuk alapján. A szempontok egyébként nagyjából egybevágnak a tanfelügyeleti rendszerben figyelembe vettekkel.

Az MTI kérdésére Kerekes Balázs, az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának vezetője elmondta, a tanfelügyeleti rendszer kidolgozását önállóan végzi a Hivatal a TÁMOP 3.1.8 projekt keretében erre biztosított mintegy 3 milliárd forintos uniós keretből. A pedagógusminősítési rendszert az Educatio Nkft.-vel és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen hozzák létre 3,5 milliárd forintból, amelyben nincsenek benne az Educatio Nkft. által kidolgozott informatikai rendszer költségei. A rendszer kidolgozását a TÁMOP 3.1.5. projektből, uniós forrásból finanszírozzák más fejlesztésekkel együtt.

Kerekes Balázs azt is elmondta, eddigi tapasztalataik igen pozitívak. A projektigazgató szerint a rendszer tesztelésében résztvevő pedagógusok szinte egyöntetűen örültek annak, hogy végre valaki törődik azzal, milyen munkát végeznek, és nem zavaró tényezőként élték meg a tanfelügyeletet. Mint a projektigazgató elmondta, a tanárok „örülnek annak, hogy valaki végre rájuk nyitja az ajtót”.

{module Forrás: edupress|none}