Sokan azt hiszik, Thomas Edison elsőként találta fel a villanykörtét.Az igazság az, hogy nem ő volt az első. Valójában a huszonharmadik volt a listán azok között, akik működőképes villanykörtét találtak fel. Miért mégis Edison neve vonult be a történelembe a villanykörte feltalálójaként?

 

Te vajon mérget vennél arra, hogy a jó iskolai eredmény,  – amiért annyira hajt mindenki – vagy a magas IQ-val rendelkező, kiemelkedően tehetséges gyermeked biztosan könnyen boldogul majd az életben?

Egyáltalán mit is értünk azon, hogy valakinek magas az IQ-ja? Mit is mér az IQ? Tényleg igaz az, hogy a gyerekek IQ-ja csökken a nyár végére?

Kíváncsi voltam mit tudnak az emberek az IQ-ról, ezért egy kis felmérést végeztem ismerőseim körében. Egyszerűen megkérdeztem tőlünk mi az, hogy IQ.

Legtöbben azt mondták, hogy egy különleges teszt eredménye, és az IQ minden embernél valamilyen veleszületett adottság, amit nem lehet fejleszteni…

A körkérdésemre való bizonytalan és homályos válaszok arra indítottak, hogy végére járjak ennek a dolognak, és megnézzem, mit is ír a lexikon a sokszor talán túlmisztifikált, ködbe burkolt IQ-ról

Mielőtt azonban elővettem volna a lexikont, hogy kinézzem a pontos definíciót, egy rég nem látott, magas intelligenciájáról híres, kedves barátommal futottam össze.

Miközben augusztus egyik utolsó meleg estéjén kávénkat kortyolgattuk egy kávéház teraszán, hirtelen belém hasított a gondolat, hogy ha valakit, akkor őt még biztosan érdemes megkérdezni, mi is az az IQ. Válasza nagyon meglepett…

Amikor nekiszegeztem a kérdést elmosolyodott, felvett egy szalvétát az asztalról, és a következőket írta fel rá:

16 (szellemi életkor) / 10 (kronológiai életkor) x 100 = 160 IQ

– Arra a 10 éves gyerekre, akire azt mondják, hogy zseni, azért teszik, mert a teszteredményei alapján 16 évesnek kellene lennie, azonban ő még csak 10 – kezdte a magyarázatot.

– Egy érdekes dolog azonban nem köztudott az IQ-ról – folytatta. Ha ez a 10 éves zseni gyerek nem fejleszti a tanulási jártasságát kora előrehaladtával, az IQ-ja egyre alacsonyabb lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy ma még talán zseni a gyerek és kiválóak a képességei, de ha nem fejleszti a tudását, minden évben csökken az IQ-ja. Legalábbis a képlet ezt mutatja.

– Tehát akkor igaz az, hogy a nyár végére csökken a gyerekek IQ-ja, hiszen 2-3 hónapig semmilyen tanulmánnyal nem foglalkoznak  – próbáltam levonni a tanulságot.

– Igen, nagyjából igaz – volt a válasz. Van azonban még más is, amit nem mindenki tud. Ha valakiről azt mondják, hogy magas az IQ-ja, mindig elméleti IQ-t értenek rajta. A gyerekek számára készített IQ tesztek ugyanis elsősorban a verbális IQ-t mérik, vagy az olvasási, illetve írás készséget. Ez azt is jelenti, hogy egy magas IQ-val rendelkező gyerek legjobb tanulási módszere az olvasás, mert azzal tanul gyorsan.

– Amikor tehát az említett 10 éves gyerekre azt mondjuk, hogy zseni, akkor az azt is jelenti, hogy jobban tanul olvasva, mint például az a gyerek, aki nagyon ügyes a sportokban, tehát jobban tanul a gyakorlatból.

– Az általános IQ tesztek nem mérik az ember teljes intelligenciáját. Így tehát az IQ nem vonatkozik az ember művészi, fizikai, vagy matematikai intelligenciájára, amelyek mind teljes mértékben részei az intelligenciának – fejezte be minden képzeletemet felülmúló válaszát.

Melyik az a módszer, ami a legjobban illik gyermeked tanulási stílusához?

Megfigyelted-e és felismerted-e már, hogy gyermeked vajon milyen módszerrel és hogyan tanul a legkönnyebben? Vagy megköveteled tőle, hogy az iskolában előírt módszerrel próbálja megszerezni az előírt ismereteket?

Minden gyerek más és más. A te gyermeked talán éppen a jó olvasók közé tartozik, akik könnyen, és gyorsan megtanultak olvasni a maguk indíttatásából. Ekkor szerencséje van, mert a mai iskolarendszerünkben leginkább a könyvekből folyik a tanulás, ezért neki nem okoz nehézséget az iskola elvárásait teljesíteni.

Ha azonban gyermeked nem tartozik a jó olvasók közé, sőt mondjuk ki, nem szívesen tölti idejét a könyvekkel, azonban a fociban, táncban, labdajátékokban, stb. ügyes, akkor ez azt mutatja, hogy ő inkább a gyakorlat útján tudja elsajátítani az ismereteket . Azaz neki a „mozgás IQ-ja” magas.

Ez számodra azt jelenti, hogy gyermekednél a játék és a szemléletesség fontos szerepet kell játsszon az ismeretek elsajátításában. Ha ezt figyelembe veszed, nagyobb eredményeket tudtok majd elérni, és az iskolában is jobban fog teljesíteni.

Ez azt jelenti, hogy többféle zseni létezik?

Az 1980-as évek elején Howard Gardner kidolgozta a „többszörös intelligencia” elméletét, amely azt állítja, hogy az IQ nem adható meg egy abszolút számként a magassághoz, a súlyhoz és a vérnyomáshoz hasonlóan.

Gardner a „Frames of mind” (Ki miben okos?) című könyvében hét intelligenciáról írt. Később egy nyolcadikkal bővítette a listát.

Ezt a nyolcféle intelligenciát egy hét múlva a következő hírlevélben ismertetem, amikor arról is olvashatsz, melyik híres embernek melyik IQ-ja volt magas.

De mi ebből a tanulság?

Nekem meggyőződésem, hogy minden gyermek potenciálisan tehetséges. A különbség csak annyi, hogy gyakran nagyon különböző módon tehetségesek.

Ezért figyeld meg, hogy a Te gyermekednek mi a saját tanulási stílusa, és nyújts neki segítséget abban! Ehhez az 5 nap múlva megjelenő hírlevélben leírt információk adnak majd segítséget neked.

Ha ezt sikerül megtenned és támogatnod őt, akkor napról napra biztosabb lehetsz abban, hogy gyermeked nem a futottak még listáján szerepel majd.


Alkér Orsolya