Az esélyegyenlőség biztosítása, törvényi szabályozás jelentősége az, hogy a törvényben biztosított jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti, többletjuttatásokat és kedvezményeket állapít meg.

Alkotmány

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg

1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2. § (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek

13. § (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére – az oktatással, képzéssel összefüggésben – előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő

29/2002. (V.17) OM rend a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről

2. § (1) A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a 4. § szerinti szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra

(2) Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdése alapján, az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell

2001. évi törvény a felnőttképzésről

Annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot

További pontok: A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE, A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI,FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK

2005. CXXXIX. felsőoktatási törvény

39. § (7) A Kormány előnyben részesítési követelményt állapíthat meg:

c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók

részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez

44. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásához e törvény felhatalmazása alapján vizsgán való részvételt ír elő, fogyatékossággal élő jelentkező esetén a

középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen lehetőségeket, de igazolja, hogy fogyatékossággal élő

(3) A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét a Kormány határozza meg.

55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat

államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető

61. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól.

A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez

147. § **8. fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi,**

beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus),

79/2006. IV. 5. kormányrendelet a felsőoktatási törvény végrehajtásáról

Előnyben részesítési követelmények

A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje

A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek

A Kormány 372/2007.(XII.23) Korm. rendelete a felsőoktatás területét érintő

egyes kormányrendeletek módosításáról

11.§

AVHR. 18 0 5 bekezdés b pontja a következő bg alponttal egészül ki:

( Beszéd és más fogyatékos különösen súlyos beszédhiba,

diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ) hallgató esetében…..

b. diszlexiás-diszgráfiás hallgató

bg)

ha a fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és

írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól,

12 §

A VRH 19. 0 (2) bek helyébe a következő rendelkezés lép:

„” az 1. bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására

amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt

és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült,

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényben meghatározott

szakértői és rehabilitációs bizottság,

amennyiben fogyatékosságát később állapították meg,

az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult.

A Közoktatási törvény 2007-es módosításainak összefoglalója

Lényeges változás áll be a sajátos nevelési igényű tanulók ügyében. Az volt a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják, ezért a törvénymódosítás szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok szerepe például nőni fog: a módosítás szerint elsősorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat.

Kiemelések

A tankötelezettség

6§ (4) Az iskola igazgatója dönt

a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az

óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;

b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

8.§ (11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a

gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény aláhúzással kiemeltem részeket!!

30. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást – a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

(2) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi

nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai

intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi

gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a

továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot – a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően – a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

(3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási

intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű

gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján.

(4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői

vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].

(5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani.

(6) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolában nyújtott fejlesztés keretében, illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.

(7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt:

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

(8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

(9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c)pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

(10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.

(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz,

tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön – az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban – történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség,

b) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.

(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját.

(13) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben – az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések megtartásával – intézményi vezetői megbízást kaphat az is, aki a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhető meg (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-ában, 8-9. §-ában, 25-29. §-ában, 31. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ában, 50. §- ában, 52-53. §-ában, 66-67. §-ában, 69-73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A fejlesztő iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.

(3) Ha a tanuló – a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben.

A pedagógiai szakszolgálatok

34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai

szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat

a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;

b) fejlesztő felkészítés;

c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;

d) a nevelési tanácsadás;

e) a logopédiai ellátás;

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;

g) a konduktív pedagógiai ellátás;

h) a gyógytestnevelés.

35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

(2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

(3) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell

a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,

b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

(4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások – e bekezdésben előírt -szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.

(5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.

(6) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

(7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.

(8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.

(9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható.

50. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

a) óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is;

b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.

(3) A megyei önkormányzat, továbbá – ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról,

b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról,

c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról,

d) a felnőttoktatásról,

e) az alapfokú művészetoktatásról,

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a

gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott.

(4) Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem

rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni:

a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról;

b) az alapfokú művészetoktatásról;

c) az általános iskolai felnőttoktatásról;

d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről.

Értelmező rendelkezések

121. § (1) E törvény alkalmazásában

16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott

oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;

28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai

neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának

megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv,

tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv,valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

126. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-éig – hivatalból indított eljárás keretében -megvizsgálja a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekeket és tanulókat. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló küzd-e a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével, és ha igen, az visszavezethető-e organikus okra vagy nem vezethető vissza. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, 2008. március 15-éig megküldi a nevelési tanácsadó részére. A vizsgálat eredményétől függetlenül az érintett gyermekeket, tanulókat a juttatások és a költségvetési támogatások tekintetében 2008. augusztus 31-éig sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak kell tekinteni. Ha az e bekezdésben szabályozott vizsgálat eredményeképpen a gyermek, a tanuló további ellátásra jogosult, anélkül, hogy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdene, ellátásáról 2008. szeptember 1-jétől a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell őt nyilvántartani.

(2) Ha a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló külön osztályban, tagozaton, iskolában vesz részt gyógypedagógiai nevelésben oktatásban, iratainak a nevelési tanácsadó részére történő megküldésével egyidejűleg – a szakértői véleményben meghatározottak szerint – intézkedni kell arról is, hogy a tanuló a következő tanítási évben átkerüljön az általános követelmények szerinti oktatásba. E rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az az iskola, amelyben a tanuló felkészítése folyik, rendelkezik a szakértői véleményben foglaltak végrehajtásához szükséges feltételekkel. Ha a tanuló milyen iskolatípusban kapcsolódjon be a kilencedik évfolyamon folyó oktatásba.

(9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.

9/2008. (III. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

I. Képességkibontakoztató és integrációs felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő program szervezésének támogatása

1. § (1) A támogatást helyi önkormányzatok – beleértve a jogi személyiségű intézményi, valamint a többcélú kistérségi társulásokat – (a továbbiakban: helyi önkormányzat), a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények, illetve a közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói (a továbbiakban együtt: fenntartó) igényelhetik, ha az általuk fenntartott intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet [a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet] 39/D. és 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést folytat, vagy óvoda esetében a miniszter által kiadott Óvodai Integrációs Program szerinti foglalkoztatást biztosít. Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program után igényelhető támogatás kizárólag olyan intézményben vehető igénybe, amelynek alapító okiratában, valamint helyi pedagógiai programjában, nevelési programjában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel vagy a fenntartó kötelezettséget vállal annak beépítésére. Képességkibontakoztató felkészítés támogatása iránti igénylést kizárólag általános iskolában és szakiskolában, integrációs felkészítés támogatása iránti igénylést pedig kizárólag általános iskolában és középiskolában megszervezett felkészítés esetén lehet benyújtani. Az igénylés további feltétele, hogy a fenntartó a 6. számú mellékletben foglalt szándéknyilatkozat aláírásával vállalja, hogy a 2008/2009-es tanévben, nevelési évben eleget tesz a nyilatkozatban foglalt tevékenységek megvalósításának. A jelen bekezdés szerinti támogatási formákban részt vevő fenntartók és intézményeik a 2. § (11) bekezdés alapján együttműködési megállapodást kötnek, amelynek részeként a 6. számú mellékletben foglalt szándéknyilatkozatok szerinti vállalások megvalósításáról intézményi önértékelést és pénzügyi elszámolást kötelesek benyújtani. Amennyiben a vállalások teljesítése a 2008/2009-es tanévben, nevelési évben nem történik meg, a 2. § (11) bekezdés alapján benyújtásra kerülő intézményi önértékelés és a pénzügyi elszámolás nem kerül elfogadásra. Nem nyújtható integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, amennyiben az érintett intézmény fenntartójával szemben, az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését. Ennek alapján az igényléshez csatolni kell a 23. b) mellékletben foglalt nyilatkozatot. Támogatás csak akkor igényelhető, ha a fenntartó eleget tesz a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az iskolai körzethatárok kialakítására vonatkozó kötelezettségének.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók után jár

I. Képességkibontakoztató és integrációs felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő program szervezésének támogatása

1. § (1) A támogatást helyi önkormányzatok – beleértve a jogi személyiségű intézményi, valamint a többcélú kistérségi társulásokat – (a továbbiakban: helyi önkormányzat), a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények, illetve a közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói (a továbbiakban együtt: fenntartó) igényelhetik, ha az általuk fenntartott intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet [a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet] 39/D. és 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést folytat, vagy óvoda esetében a miniszter által kiadott Óvodai Integrációs Program szerinti foglalkoztatást biztosít. Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program után igényelhető támogatás kizárólag olyan intézményben vehető igénybe, amelynek alapító okiratában, valamint helyi pedagógiai programjában, nevelési programjában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel vagy a fenntartó kötelezettséget vállal annak beépítésére. Képességkibontakoztató felkészítés támogatása iránti igénylést kizárólag általános iskolában és szakiskolában, integrációs felkészítés támogatása iránti igénylést pedig kizárólag általános iskolában és középiskolában megszervezett felkészítés esetén lehet benyújtani. Az igénylés további feltétele, hogy a fenntartó a 6. számú mellékletben foglalt szándéknyilatkozat aláírásával vállalja, hogy a 2008/2009-es tanévben, nevelési évben eleget tesz a nyilatkozatban foglalt tevékenységek megvalósításának. A jelen bekezdés szerinti támogatási formákban részt vevő fenntartók és intézményeik a 2. § (11) bekezdés alapján együttműködési megállapodást kötnek, amelynek részeként a 6. számú mellékletben foglalt szándéknyilatkozatok szerinti vállalások megvalósításáról intézményi önértékelést és pénzügyi elszámolást kötelesek benyújtani. Amennyiben a vállalások teljesítése a 2008/2009-es tanévben, nevelési évben nem történik meg, a 2. § (11) bekezdés alapján benyújtásra kerülő intézményi önértékelés és a pénzügyi elszámolás nem kerül elfogadásra. Nem nyújtható integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, amennyiben az érintett intézmény fenntartójával szemben, az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését. Ennek alapján az igényléshez csatolni kell a 23. b) mellékletben foglalt nyilatkozatot. Támogatás csak akkor igényelhető, ha a fenntartó eleget tesz a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az iskolai körzethatárok kialakítására vonatkozó kötelezettségének.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók után igényelhető

Figyelem: a VII. fejezet és a 20. sz melléklet fontos

VII. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítésének támogatása

11. § (1) A támogatást a helyi önkormányzatok, a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények, illetve a közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói (a továbbiakban együtt: fenntartó) igényelhetik a fenntartásukban lévő alap- és középfokú intézményekben a 2007/2008. tanév, valamint a 2008/2009. tanév naptári hónapjaiban a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók létszáma alapján.

(2) A támogatás – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – azok után az óvodai nevelésben, és nappali oktatásban részesülő tanulók után igényelhető, akik a nevelési tanácsadó által készített, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséget megállapító érvényes szakvéleményével, továbbá az intézmény és a nevelési tanácsadó által 2008. október 30-ig közösen kidolgozásra kerülő – a fejlesztés célját, eszközeit és módszereit tartalmazó – egyéni fejlesztési tervvel rendelkeznek.

(3) A (2) bekezdésben foglalt támogatás – azonos gyermekre, tanulóra – nem igényelhető az 1. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás mellett.

(4) A támogatás igénylésének alapja a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók 2007. október 1-jei közoktatás-statisztikai adatszolgáltatás szerinti létszáma, és 2008. október 1-jei becsült létszáma matematikai átlagának a (3) bekezdésben foglaltak alapján csökkentett létszáma.

(5) A támogatás összege legfeljebb 10 000 Ft/fő.

(6) Az igénylő a támogatás igénylését az 1. számú és a 20. számú melléklet kitöltésével 2008. május 1-ig az alábbiak szerint nyújthatja be:

a) az Áht. 64/B. § (3) bekezdésének figyelembevételével a helyi önkormányzatok az Igazgatósághoz két példányban postai úton, valamint az OKM Támogatáskezelő honlapján található, az e célra kialakított elektronikus rendszeren keresztül, az igénylés kitöltésével,

b) a nem állami, nem önkormányzati intézmények, valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények fenntartói az OKM Támogatáskezelő részére két példányban postai úton, valamint az OKM Támogatáskezelő honlapján található, az e célra kialakított elektronikus rendszeren keresztül, az igénylés kitöltésével.

Az igényléshez csatolni kell továbbá a 14. §-ban foglaltak szerinti, 23. c) számú mellékletében található nyilatkozatot.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

(8) A helyi önkormányzatok esetén az Igazgatóság az igénylések felülvizsgálata során az Áht. 64/B. § (3) bekezdése szerint jár el. Az Igazgatóság a helyi önkormányzatok által benyújtott támogatási igényeket a hiánypótlások 2008. május 30-ai beérkezését követően 2008. június 1-ig, egy eredeti példányban megküldi az OKM Támogatáskezelőnek, egy eredeti példány az Igazgatóságnál marad. Amennyiben a fenntartó a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesíti, az Igazgatóság a támogatási igényt nem fogadja el és erről 2008. június 1-ig, értesíti a fenntartót. Az Igazgatóság az elutasításra került fenntartók megnevezését és az elutasítás okát tartalmazó listát 2008. június 1-ig szintén megküldi az OKM Támogatáskezelő részére.

(9) Az OKM Támogatáskezelő az igénylések formai ellenőrzését – kivéve az önkormányzati fenntartók által benyújtott igényeket – követően az adatokat 2008. július 1-ig az önkormányzati, nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói, illetve a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények szerint megyénként külön-külön összesítve, papír alapon és elektronikus formában megküldi az OKM részére. A nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók igényeinek Kincstár általi teljesítéséhez az egyenkénti finanszírozási adatokat a bekezdésben felsorolt időpontok esetében az OKM Támogatáskezelő elektronikus formában megküldi az OKM-nek.

(10) Az OKM 2008. augusztus 3-áig megküldi az önkormányzati fenntartók tekintetében az OKM Támogatáskezelő által megküldött igénylőlapok összesített adatait, az önkormányzat KSH-kódjának, (településtípus nélküli) megnevezésének és a forintra kerekített támogatási összeg feltüntetésével papír alapon és elektronikus formában is az ÖTM részére utalványozás céljából, valamint a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók finanszírozási adatait folyósítás céljából a Kincstárnak.

(11) A támogatás folyósításáról a Kincstár a költségvetési törvény 5. számú melléklet 16. pontja szerinti előirányzat terhére, az ÖTM utalványozása alapján a 2008. év augusztus havi nettó finanszírozás keretében gondoskodik.

(12) A nem állami, nem önkormányzati, valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények intézményfenntartó részére megítélt támogatás folyósításáról az OKM által biztosított keretösszeg, valamint a finanszírozási adatok ismeretében az Igazgatóság 2008. év augusztus havi normatívakiutalással együtt gondoskodik.

20. számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók (BTM) felkészítésének támogatása igényléséhez

A közoktatási intézmény

BTM létszám

Ssz.

neve

OM azonosítója

2007. 10. 01.

2008. 10. 01. becsült létsz.

Átlag létszám

Támogatásra
jogosult
létszám*

Igényelt
támogatás
(6. oszlop
létszáma x
….. Ft)

Összesen:

* A támogatás nem igényelhető, ha az adott gyermek/tanuló után a rendelet 1. §-a alapján [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-a, a 39/E. §-a], valamint az óvodai fejlesztő program alapján támogatási igényt nyújtott be a fenntartó.

Az adatlapot a fenntartó tölti ki, az adatok valódiságáért a fenntartó felel!

Kelt: ……………….., 2008.

P. H.

……………………………….
fenntartó

Beküldendő 2 eredeti példányban postai úton, 2008. május 1-jéig:

a) a helyi önkormányzatok esetén: a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez,

b) nem állami, nem önkormányzati, valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények fenntartói esetén az OKM Támogatáskezelő részére 1055 Bp., Bihari János u. 5.

A borítékra írják rá: „A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítésének támogatása”

Kitöltendő az elektronikus igénylés az a) és b) fenntartók esetén

Az adatlap elérhető: http://www.okmt.hu/elektronikus_igenyles

20. számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók (BTM) felkészítésének támogatása igényléséhez

A közoktatási intézmény

BTM létszám

Ssz.

neve

OM azonosítója

2007. 10. 01.

2008. 10. 01. becsült létsz.

Átlag létszám

Támogatásra
jogosult
létszám*

Igényelt
támogatás
(6. oszlop
létszáma x
….. Ft)

Összesen:

Az adatlapot a fenntartó tölti ki, az adatok valódiságáért a fenntartó felel!

Kelt: ……………….., 2008.

P. H.

……………………………….
fenntartó

Beküldendő 2 eredeti példányban postai úton, 2008. május 1-jéig:

a) a helyi önkormányzatok esetén: a Magyar Államkincstár illetékes területi szervéhez,

A borítékra írják rá: „A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítésének támogatása”

Kitöltendő az elektronikus igénylés az a) és b) fenntartók esetén

Az adatlap elérhető: http://www.okmt.hu/elektronikus_igenyles

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

16. § (1) A szülő március 1-je és április 30-a között – a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban – köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni.

(2) A sajátos nevelési igényű tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába.

23§(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról – a szakértői véleményben foglaltak szerint – az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról

a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó;

b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni.

(5) Ha a tanulót a közoktatási törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni.

(6) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.

24. § (1) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.

(2) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanulónál a helyi tanterv az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani

38. § (1) E rendelet alkalmazásában a közoktatási törvény 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanulók elkülönítését jelenti, ha

a) az iskolában, tagiskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon, osztálybontás esetén, csoporton belüli aránya az intézmény bármely osztályában, csoportjában meghaladja az ötven százalékot,

b) az iskolában, tagiskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályokon belüli aránya közötti eltérés bármely két osztály esetében meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni,

c) a településen több iskola működik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya és a település összes iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított aránya közötti eltérés több mint huszonöt százalék.

5) Az integrációs felkészítést – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola valamennyi osztályában meg kell szervezni.

54. § (1) E rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel – fenntartótól függetlenül – a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell.

(2) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak, az iskolai (kollégiumi) könyvtárra vonatkozó előírások alkalmazása – fenntartótól függetlenül – kötelező, ha a nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény részére a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a rendelet hatálybalépése után adják ki, illetve ha az állami, az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a rendelet hatálybalépése után kezdi meg a tevékenységét.

(3) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez kell biztosítani. Nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény esetén a kötelező eszközök és felszerelések meglétének vizsgálatához, a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottakat is figyelembe kell venni.

(4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni oly módon, hogy – a nevelő- és oktatómunka megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben – az adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam indításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak. Új iskola, kollégium indítása esetén az induló könyvtári állomány száma nem lehet kevesebb az előírt állomány ötven százalékánál. A teljes könyvtári dokumentumállományt három év alatt kell elérni.

(5) Ha a nevelési-oktatási intézmény 1998. szeptember 1-je előtt kezdte meg a működését, a jegyzékben foglaltak alkalmazása 2003. szeptember l-jétől kötelező, kivéve, ha a nevelési-oktatási intézmény a közoktatási törvény 128. § (17) bekezdésében leírt módon legkésőbb 2008. augusztus 31-ig halasztást kapott.

(6) Amennyiben az általános iskola nem tud eleget tenni az (5) bekezdésben foglalt követelményeknek, a 2008/2009. tanévtől integrációs felkészítést indíthat az első évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben. A többi évfolyamon képesség-kibontakoztató felkészítés szervezhető. A 2008/2009. tanévtől integrációs felkészítés indítható a szakiskola és a középiskola kilencedik évfolyamán, s ezt követően felmenő rendszerben.

(7) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni.

(8) Ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

(2) Nem jelenti a tanulók elkülönítését, ha az iskolában legfeljebb két olyan osztály van, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a hetven százalékot.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy a közoktatási törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási törvény 81. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni.

7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez

JEGYZÉK
a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Óvoda

VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Beszédfogyatékosok

tükör 120×180 cm

csoportonként 1

logopédiai alapkészlet