A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája. Gyakran társul a diszlexiával. Tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban.

A diszgráfia tünetei

§ Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra.Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát. A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.

§ Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes. Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A szavak egymás közötti távolsága változó. Néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük. A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet. A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik.

Magasabb évfolyamon a tanuló írása annyira elnagyolt, felismerhetetlen, olvashatatlan, hogy joggal mondják rá a „macskakaparás” jelzőt.

§ A helyesírási hibák

o Igen gyakori, hogy a hosszú és rövid mássalhangzókat nem tudja egymástól megkülönböztetni – kettőz ott, ahol nem kellene, és rövid mássalhangzót ír ott, ahol hosszút kellene írni. Ugyanez vonatkozik a magánhangzókra is – elfelejti kitenni az ékezetet (ez a gyakoribb), vagy éppen fölöslegesen használja.

o A hagyományos írásmód (ly-j megkülönböztetése, cz, y, th, eö…) használata a tulajdon személynevekben, alkalmazása, megkülönböztetése, különösen nehéz a számára.

o Másoláskor betűnként, jobb esetben 2-3 betűnként írja le a szöveget. Írástempója ilyenkor még lassabb, mivel hol a másolandó szöveget, hol a füzetét nézi.

o Diktáláskor gondolkodnia kell a hallott betű formáján, nem mindig tudja az adott hangot azonosítani annak írott képével, nehezen idézi fel annak a betűnek az alakját, amit le kell írnia.

o A szavak végét elhagyja, belőlük betűk, szótagok maradnak ki; a mondat egy része is hiányozhat.

o Máskor viszont a leírandó szóba az előzőekben hallott szótagokat illeszti be, megfordítja a szótagokat (lemegy-elmegy).

o A szavakat nem választja el szóközökkel, összeírja azokat.

o A mondatokat, tulajdonneveket kis kezdőbetűvel kezdi.
Mind a mondatrészek között, mind a mondatok végén elmarad a központozás.

§ A nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása is problémát jelenthet.

§ Tempó. Mivel lassan dolgozik, lemarad.

Mivel kevés a gyermek sikerélménye, idegesen kezd az íráshoz, ez a további hibák oka lehet.

Diszgráfia kiértékelő táblázat

Helyesírási problémák

Hosszú-rövid magánhangzópárokat rosszul írja

Hosszú-rövid mássalhangzópárokat rosszul írja

Mondat elején nagybetűt nem ír

Tulajdonnevet kisbetűvel írja

Mondatvégi írásjelet nem, vagy nem helyesen teszi ki

Mondatközi írásjelet nem, vagy nem helyesen teszi ki

Elválasztásban hibázik

Szavak egybe- és különírása (igekötők, összetett szavak)

Hagyomány elve (j-ly)

Máshogy ejtjük – máshogy írjuk hibái

Részleges hasonulás

Teljes hasonulás

Összeolvadás

Magánhangzótörvényekben hibázik (pl szóvégi ó,ő stb)

Toldalékos törvényekben hibázik (pl val-vel,t,tt stb)

Alaki probléma, betűvezetési probléma, rendezetlen íráskép

Súlyosabb, önmagukban is diszgráfiára utaló tünetek

szóból betűkihagyás

szóba betű betoldása

következetes betűcsere

nem következetes betűcserék

szótagkihagyás szó elejéről vagy közepéről

szótag (nem toldalék) lehagyása szó végéről

duplázás illetve többszörözés

gyenge halási hasonlóság alapján értelmetlen betűhalmazokat ír

zöngés-zöngétlen pár csere

írásjelet elhagy (á-ról. é-ről stb)

kétjegyű mássalhangzóból az egyik jelet kihagyja

toldalékot a szótól különírja vagy a következő szóval egye írja

hosszabb (nem összetett szót) külön ír

súlyos tagolási gyengeség (pl de előbb kinézett = delobkinzet)

elő- vagy utánvételezés: hallja, hogy a szóban valami hosszú, de nem tudja, hogy hol

a mondatból szavakat értelemzavaróan kihagy vagy többször is leír

Az íráskészség, helyesírási készség fejlesztése

Az írás gyakorlása párhuzamosan folyik az olvasással. Sok esetben az írás-helyesírási zavarok leküzdése sokkal nehezebb feladat az olvasásnál. A diszgráfiás gyermekek írását nem lehet csak másolással korrigálni.

Képességfejlesztés: elsődleges fontosságú

finommotoros, grafomotoros, vizuo-motoros fejlesztés

akusztikus figyelem, alaktagolás, ritmus (fonémákat, szótaghatárokat nem hallja ki), fejlesztése

differenciáló képesség, emlékezet, memória fejlesztése

Fontos a diktálás, melynek sokáig nagyon egyszerű szinten kell mozognia: betűk, szótagok és rövid szavak tollbamondásával, a betűformák, kapcsolások alapos megfigyeltetésével, emlékezetbe vésésével.

Később hasznosak a képekről, eseményekről történő szó- illetve mondatalkotások, mondatbefejezések.

Beszédkészség, szókincs fejlesztésével párhuzamosan mindig le is kell írattatnunk a gyűjtött szavakat (azonos mondatrészek, szófajok gyűjtése képekről, kérdések segítségével, rokonértelmű szavak, ellentétek gyűjtése, főfogalom alá rendelések, csoportosítások).

A prognózis tekintetében vannak javuló tendenciát mutató esetek, de lehet a folyamat stagnáló, ill. időnkénti visszaeséssel is számolni kell.

Összeállította: Juhászné Gáspár Dorottya

Forrás: fejlesztok.hu