A kormány célja a köznevelési rendszer színvonalának növelése a gyermekek, tanulók érdekében, ezért az évről évre növekvő állami

többletráfordítást elsősorban a legjobban teljesítő pedagógusok bérére kívánja fordítani – olvasható a köznevelésért felelős államtitkárság november 3-ai közleményében. Hozzáteszik: a társadalom a növekvő bérekért egyre jobb teljesítményt vár el a közneveléstől.

A pedagógus előmeneteli rendszere a köznevelési törvénynek megfelelő ütemben zajlik, 2014. után 2015-ben is növekedik a pedagógusok bérére fordított állami kiadás – derült ki a köznevelésért felelős államtitkárság közleményből, amelyben arról is írnak: 2014. október 1-jétől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet látja el az állam tulajdonában álló Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt. és az APÁCZAI Kiadó és Könyvterjesztő Kft. által ellátott feladatokat, melyekre a 2015. évi költségvetés többletforrásokat biztosít. Emellett a kötelező erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatás 2013 szeptemberétől a köznevelés rendszerének szerves része, az erkölcstan óra alternatívája az állami fenntartású iskolákban az 1. évfolyamtól a 8. évfolyamig. Mivel a hit- és erkölcstan oktatásban és tankönyvtámogatásban részesülő tanulók létszáma előre nem prognosztizálható, ezáltal a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat szerint ez a Kormány jóváhagyásával túlléphető, ezáltal is biztosítva a feladat folyamatos ellátását – olvasható a közleményben.

A köznevelés támogatása az állami költségvetési kiadásokon kívül európai uniós források terhére is történik. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi időszakban a köznevelés szempontjából kiemelt jelentőségű köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésekre, beruházásokra külön figyelmet fordít a szaktárca.

Az ellenzék bírálja a büdzsé tervezésének köznevelést érintő pontjait

A nap folyamán ellenzéki pártok és szakszervezetek is bírálták a jövő évi büdzsé tervezetének köznevelést érintő pontjait. Dúró Dóra, az Országgyűlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke november 3-ai sajtótájékoztatóján elmondta: az elmúlt 25 évben a kormányon lévő pártok szétverték a szakképzést, megbecsülés gyakorlatilag nem létezik, és súlyos szakemberhiány alakult ki egyes területeken. Ezért jogosnak nevezte azt a kormányfői felvetést, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakképzésre, de hibásnak tartotta a felvázolt megoldásokat. Hozzátette: nem ért egyet azzal, hogy a gimnáziumi érettségizők számát kellene csökkenteni, főleg nem az előirányzott arányban. Megjegyezte: ez nincs összhangban azzal a kormányzati célkitűzéssel sem, hogy 35 százalékos legyen a felsőfokú végzettségűek aránya.

Hiller István, az MSZP oktatáspolitikai kabinetvezetője november 3-ai sajtótájékoztatóján kifejtette: a 2015-ös költségvetés számai azt bizonyítják, hogy a kormány oktatás- és társadalompolitikájának középpontjában az érettségit szerző diákok számának, ebből következően a majdani egyetemisták számának lényeges szűkítése áll. Kérdésre válaszolva a politikus elmondta, hogy ahol ilyen mértékben csökkentik a gimnazisták létszámát, ott csökkenni fog a pedagógusok létszáma is. Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, hogy jó szakmunkásokra és színvonalas szakmunkásképzésre szükség van, de az a kormány, amely ezt a gimnáziumok, egyetemek rovására akarja megvalósítani, az az ifjúság, a jövő érdekei ellen cselekszik.

A Demokratikus Koalíció szerint a kormány már a középiskolában el akarja venni annak a lehetőségét, hogy a diákok továbbtanulhassanak. Az ellenzéki párt alelnöke, Vadai Ágnes november 3-ai sajtótájékoztatóján azokra a hírekre reagálva mondta ezt, amelyek szerint a kabinet a finanszírozás mérséklésével a jelenlegi 128 ezernek a felére csökkentené a gimnáziumokban tanulók számát. Kiemelte: a jövő évi költségvetésben az oktatáson is spórolni kíván a kormány, mintegy „kiváltsággá téve” a gimnáziumi tanulást. Hangsúlyozta, ezzel elveszik a szegény sorban élőktől a kitörés egyetlen lehetőségét.

Forrás:edupress.hu