A tudományt ünneplik egész novemberben

A velünk élő, a mindennapokat átható tudomány és olyan kutatások állnak a Magyar Tudomány Ünnepének középpontjában, amelyek célzottan kínálnak megoldást társadalmi-gazdasági szükségletekre.

A november 4-30. között megrendezendő országos rendezvénysorozatot a Pannon Egyetemen nyitották meg, ahol heten vehették át Pálinkás Józseftől, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől a kiemelkedő tudományos életmű elismerésére szolgáló Eötvös József-koszorút. A rendezvényen egy több évtizedre szóló, átgondolt tudománypolitikai koncepció kidolgozásának szükségességére Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hívta fel a figyelmet.

 

A programokon olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek felfedező kutatásokon alapuló célzott fejlesztések révén születtek meg és jelen vannak egyebek mellett az infokommunikációs eszközökben, a háztartási gépekben és a gyógyszerekben.

A Velünk élő tudomány rendezvénysorozat előadásai rávilágítanak arra, miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét és piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége.

A több mint 100 rendezvényből álló eseménysorozat hivatalos megnyitóján Pósfai Mihály akadémikus Mágneses baktériumok, természetes laboratóriumok címmel az iránytűként működő élőlények titkaiba avatja be a hallgatóságot. Bor Zsolt akadémikus nyilvános előadása a lézeres szemsebészet legfrissebb eredményeit ismerteti.

A Tudomány a diákok nyelvén program keretében Stépán Gábor akadémikus a középiskolai tananyagra építő, közvetlen hangvételű előadásában a mechanikai tételekből kiindulva tárja a középiskolás hallgatóság elé a dinamika legújabb, a közlekedéstervezésben használható eredményeit.

A Diákok az Akadémián rendezvény idén új elemmel egészül ki: az InnoDiákok Fórumán az ifjú nemzedék tehetséges képviselői számolnak be az ötleteiknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyekről. A kutatói pálya iránt már fiatalon elkötelezett diákok eredményeit mentoraik, akadémikusok, kutatásvezetők ismertetik.

November 18. és 22. között a Kutatóhelyek tárt kapukkal rendezvénysorozat keretében ismét megnyílnak az MTA kutatóhelyei: a látogatók betekinthetnek a kutatóközpontok és kutatóintézetek munkájába, valamint laborlátogatások, előadások, színes programok révén ismerkedhetnek meg a tudomány világával.

Az MTA SZTAKI által fejlesztett ingyenes alkalmazás, a Guide@Hand révén az egyes fővárosi események időpontja és leírása is elérhető okostelefonokon.

Több évtizedre szóló, átgondolt tudománypolitikai koncepcióra van szükség

A közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a politika és a tudomány összeegyeztethető, ez személyes tapasztalata is; a kétfajta értéket a közjó, a nemzet java köti össze.

Ez alapozza meg a közel százéves szakpolitikát, amelyet tudománypolitikának nevezünk. 1927-ben jelent meg Magyary Zoltán szerkesztésében az első és sajnos mind a mai napig egyetlen átfogó tudománypolitikai összegzés, célkitűzés – ma úgy mondanánk, stratégia –, ez még azon elmélkedik, meghonosodhat-e a tudománypolitika mint szó, mint szakpolitika - fűzte hozzá Navracsics Tibor.

Mára a tudománypolitika meghonosodott, de itt az ideje, hogy a tudósok, politikusok, szakemberek, a mindennapi döntéshozatal ismét előálljon egy több évtizedre szóló, átgondolt tudománypolitikai koncepcióval – hangsúlyozta.

A miniszter szerint az 1927-es kötet időszerűségét Trianon adta, amikor az ország elveszítette területének kétharmadát, népességének közel harminc százalékát, mindent újra kellett gondolni: elveszítette nyersanyag lelőhelyeit, gazdasági kapacitását, így szinte kizárólag a szellemi potenciálra építkezhetett.

A tudománynak Magyarországon ma kiemelt jelentősége van, mert számos fiatal a világban magyarként világszínvonalú kutatásban vesz részt, és azért is, mert a Magyar Tudományos Akadémia évek óta azon dolgozik, hogy ezeket a fiatalokat hazacsábítsa, hogy a megfelelő körülmények biztosítása mellett itthon is meg tuják mutatni kutatási eredményeiket – mondta Navracsics Tibor.

A miniszter szerint a tudomány ünnepe hasznos, mert elgondolkodhatunk a tudomány számos dilemmájáról; ünnepeljük a tudományos közösségeket is, amelyek sok szempontból nehezebb körülmények között, de világszínvonalon alkotnak.

Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a kampusz a szűkülő központi forrásokat saját pályázataival, projektjeivel pótolja, amihez azonban új működési modellt vezettek be, amely biztosítja a fenntarthatóságot és minőséget, így az egyetem oktató, kutató és innovációs központ is.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntőjében a Pannon Egyetem a város életében betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. A város és az egyetem együttműködési megállapodása a közös jövőt hivatott biztosítani, hiszen a város fejlődésének egyik záloga az egyetem fejlődése. Az önkormányzat célja, hogy Veszprém ne csak a tudomány városa legyen, hanem a tudósok otthona is – tette hozzá.

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1