Kategória: Olvasónapló

Örkény István Tóték

Általános információk:
Szerző: Örkény István
A mű címe: Tóték
Műfaj: Drám
A mű keletkezése: A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült „Pókék, majd Csend legyen!” címmel. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.

Németh László Iszony

Általános információk:
Szerző:Németh László
A mű címe: Iszony
Műfaj: Regény
Szereplők:
– Kárász Nelli – főszereplő
– Takaró Sanyi – Nelli férje
– Nelli anyja és apja
– Sanyi anyja és apja
A történet Kárász Nelli házasságának – poklának – története. Nelli visszaemlékezése, ő meséli el, hogy hogyan lesz az első pillanatban is baljós kapcsolatból pokol. A mű önelemzés: a főhős már megbékélt a tragédiát okozó világgal. A pusztai szent lány a házasság alatt változik szörnnyé, majd a házasság véget értével ismét szentté. Hasznos része lesz a társadalomnak. Nelli azonban már csak objektíven szemléli a dolgokat, férjét is csak „utólag” jellemzi. Életfelfogásuk teljesen más. Sanyi sokkal idillibbnek látja viszonyukat, végül mégis ő hal bele.
 

Déry Tibor Szerelem

Általános információk:
Szerző:Déry Tibor
A mű címe:Szerelem
Műfaj: Novella
A mű az 50-es évek korjellemzése, amikor szorongás, félelem van az emberekben, kivetkőznek emberi mivoltukból. A mű cselekménye igen egyszerű, a főhőst B-t Déry a börtöncellában indítja útnak. A börtönben senki nem tud semmit, senki nem ért semmit. B hiszi is, meg nem is, hogy szabadlábra bocsájtják. Nem érti szabadon bocsátásának okát, mint ahogy azt sem, hogy miért zárták be. Nem tudnak többet a börtönőrök és az őrmester sem.

Albert Camus: Sziszüphosz mítosza

A közel egy időben keletkezett három mű ­ a Közöny, a Sziszüphosz mítoszaés a Caligulaközött nyilvánvaló a kapcsolat. Maga a szerző „a három abszurd” néven említi őket naplójegyzeteiben. A Sziszüphosz mítoszais éveken át készült.
A könyvnyi terjedelmű esszé célkitűzése szerint nem egy abszurd filozófiát akar bemutatni, hanem csupán egy abszurd életérzést. „Egy szellemi betegség leírását”, méghozzá „a maga tiszta formájában”. A kiinduló tézis az, hogy „csak egyetlen igazán komoly filozófiai kérdés van: az öngyilkosság. Ha meg tudjuk ítélni, hogy érdemes-e leélni az életet, akkor választ is adtunk a filozófia alapkérdésére.” S vajon „mitől abszurd az ember? Attól, hogy a kisujját sem mozdítja az örökkévalóságért.”
 

Tolsztoj: Ivan Iljics halála

Általános információk:
Szerző:Tolsztoj
A mű címe:Ivan Iljics halála
Műfaj:Kisregény
A mű keletkezése:Az Ivan Iljics halála Lev Tolsztoj, először 1886-ban megjelent nagy sikerű kisregénye. Témája az ember belső küzdelme az elkerülhetetlen halállal egészen a megbékélésig. Tolsztoj irodalmában a betegség okozta haldoklás, és annak ünnepélyes hangulatú leírása nem itt jelenik meg először. Az író az önző élet hiábavalóságát saját, egyedien vett keresztény felfogásából ítéli meg.

Gogol: A köpönyeg

Általános információk:
Szerző:Gogol
A mű címe:A köpönyeg
Műfaj:Elbeszélés
A mű keletkezése:
A köpönyeg (Шинель) Gogol egyik elbeszélése, amely 1842-ben jelent meg; az irodalomtörténet a Pétervári elbeszélések közé sorolja. Az orosz irodalomnak olyannyira alapműve, hogy Dosztojevszkij híres mondása szerint „Mi valamennyien Gogol Köpönyegéből bújtunk ki”.

Flaubert: Bovaryné

Általános információk:
Szerző:Flaubert
A mű címe:Bovaryné
Műfaj:Regény
A történet Charles Bovary életének felvázolásával indul, aki nem túl okos, de anyja unszolására sikerült az orvosi egyetemen végeznie. Szakmájához persze nem nagyon ért, ártalmatlan gyógyszerek felírásánál nem is mert mást tenni a betegekkel. Anyja feleséget is szerez Charles-nak, egy ősöreg és ronda özvegyasszonyt, Héloise-t – ő lesz ez első Bovaryné. Charles és a vénasszony házassága elég komikus, mivel a feleség időről időre heves féltékenységi rohamokkal bombázza urát. Charles-nak csak annyi véleménye van az asszonyról, hogy rettentő hideg a lába.

Balzac: Goriot apó

Általános információk:
Szerző:Balzac
A mű címe:Goriot apó
Műfaj:Realista eegény
A mű keletkezése:
Amikorra Balzac 1834-ben elkezdte írni a Goriot apót, már több tucat könyvet jelentetett meg, köztük egy adag álnéven írt potboilert (megélhetési regény, darab). 1829-ben jelent meg A huhogók, az első könyv, amit a saját nevén írt alá, ezt követte a Louis Lambert (1832), Chabert ezredes (1832) és A szamárbőr (1831).

Stendhal: Vörös és fekete

Általános információk:
Szerző:Stendhal
A mű címe:Vörös és fekete
Műfaj:Regény
A mű keletkezése:
A mű legnagyobb része megtörtént eseten alapszik. 1827. december 28. és 31. között a Gazette des Tribunaux (Törvényszéki Hírlap) részletesen beszámolt egy Antoine Berthet nevű ember peréről. Berthet egy vidéki patkolókovács tehetséges fia volt. Papnak készült, de négyéves szemináriumi képzés után elhagyta az intézetet, s egy újgazdag nemesi családnál vállalt nevelői munkát. Nemsokára azonban udvarolni kezdett a ház asszonyának, Michoud-nénak. Mikor ez a férj tudomására jutott, elbocsátotta a fiút. Újabb kétévi szemináriumi tartózkodás után a Cordon-kastélyban vállalt nevelői munkát, de ehelyütt is túl bizalmas kapcsolatba került a ház kisasszonyával, ezért innen is távoznia kellett. Papi pályájának tönkretevőjét Michoud-néban látta, ezért vidékre utazott, s 1827. június 22-én a nagymise alatt az asszonyra lőtt. Michoud-né felépült, de Berthet-t elfogták, s emberölési kísérlet, valamint szentségtörés vádjával halálra ítélték. A kivégzésre 1828. február 23-án került sor Grenoble-ban, Stendhal szülővárosában.

Madách Imre: Az ember tragédiája – olvasónapló

Általános információk
Szerző:Madách Imre
A mű címe: Az ember trgédiája
Műfaj: Dráma, költemény, tragédia
A mű keletkezése:Madách Imre a következő feljegyzést készítette a Tragédiához: „Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án.”
A Tragédia kéziratának egy lapja. Madách és Arany írása megkülönböztethetetlen
A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, akinek hatására Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak. Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később Arany mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, amikor azt mondta, az csak utánzása a Faustnak. Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, így nem tudni, pontosan mekkora rész jutott neki a Tragédia megírásából (egy 2005-ben lezárt filológiai-grafológiai vizsgálat szerint mintegy 5718 alkalommal, de a javítások túlnyomó része csak a helyesírást érinti), ám mivel a levelezésekből is kiderül, hogy Arany csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a művön, így a Tragédia gondolati szerzőjének mindenképp Madách Imrét kell tekintenünk, különös tekintettel arra is, hogy a javítások nemcsak Madách tudtával, de kifejezett kérésére történtek.

Jókai Mór-Az aranyember

Általános információk:
Szerző:Jókai Mór
A mű címe: Az aranyember
Műfaj: Regény
A mű keletkezése:
Jókai Mór kézzel írott noteszei közül a X. és XXV. számú a regény keletkezési folyamatának több mozzanatát is megörökítette. Innen tudjuk, hogy Az arany ember történetén 1870 és 1872 között dolgozott. Eötvös Károly és Mikszáth Kálmán beszámolói alapján a regény Balatonfüreden született, néhány hónap leforgása alatt, Mikszáth szerint mindössze nyolc hét alatt. Azért sietett, mert váltóadósságait kellett rendeznie. A regényt először A Hon közölte le.Jókainak a regény német nyelvű fordítására már 1871 végén szerződése volt:
– Jókai levele Kertbeny Károlyhoz, 1871. december 30.; Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (olvasónapló)

Szerző:Katona József
A mű címe: Bák-Bán
Műfaj: Dráma, líra, epika
A mű keletkezése:
A dráma keletkezéstörténeti szempontból a magyar irodalom egyik legrejtélyesebb műve. A visszaemlékezések szerint Vörösmarty 1821-ben jutott hozzá a Csongor egyik forrásául szolgáló XVI. századi széphistóriához. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította.
 

Loading