MEGHÍVÓ – Benedek Elek 150.

MEGHÍVÓ – Benedek Elek 150.Amint arról korábban többször is hírt adtunk: 2009. szeptember 26-án (szombaton), 9.30 órai kezdettel ünnepélyes körülmények között Budapesten (Országos Széchényi Könyvtár, VI. és VIII. emelet), A népmese napja rendezvénysorozat alkalmából megemlékezünk Benedek Elek születésének 150. évfordulójáról. Programunk részleteiről minden tudnivalót megtalál honlapunkon: www.hunra.hu.  
Megemlékezésünk két párhuzamos szekcióban zajlik majd. Az OSZK VI. emeleti előadótermében bevezetőként Gazda István országos hírű professzor méltatja Benedek Elek művelődéstörténeti szerepét, majd a népmesék lélektani, pedagógiai jelentőségéről, szimbolikájáról neves tudósok, pszichológusok (Benedek Katalin, Antalfai Márta, Szőnyi Magdolna, Stiblár Erika, Koszecz Sándor) szólnak, a mesemondás művészetéről pedig Agócs Gergely tart eszmefuttatást. Végül a mese varázslatos hatását – mások után – Berecz András, alternatív Kossuth-díjas mesemondó jóvoltából élvezhetjük.
A fenti programmal jórészt párhuzamosan a Nemzeti Könyvtár VIII. emeleti társalgójában sok és avatott mesemondó jóvoltából folyamatosan mesét hallgathatnak, alkothatnak az óvodáskorúaktól a szülők, nagyszülők 50-60 fős csoportjai.
A rendezvény lebonyolításához 1000 Ft-os részvételi díjjal járulnak hozzá az idelátogatók, melynek fejében minden felnőtt 3-3 mesehallgató gyereket hozhat magával. Társaságunk tagjai ingyenesen vehetnek részt minden programon.
 
Tagtársainkat, barátainkat kérjük, bátorítjuk, hogy az esemény tényéről, tartalmáról, vonzerejéről a lehető legszélesebb családi, baráti, szakmai körökben tájékoztassák a potenciális érdeklődőket. Mindenkit tisztelettel, szeretettel, a szellemi, érzelmi élmények mellett kézzel fogható, nyakba akasztható meglepetéssel is vár
 
a Magyar Olvasástársaság Tanácsa  
A részletes programról a „Bővebben”-re kattintva olvashat »
Benedek Elek 150. – A népmese napja

Programtervezet

2009. szeptember 26. szombat
1. szekció OSZK VI. emeleti tanácsterem (170 fő, ha a földön is ülnek 200)
1. szekció 9.00 – 9.30 regisztráció
9.30 – 9.40 Győri János köszöntője
Levezető elnök Győri János
9.40 – 10.00 Gazda István: Benedek Elek a magyar művelődéstörténetben
10.00 – 10.20 Benedek Katalin: Benedek Elek a világ legszebb meséiről
10.20 – 10.40 Antalfai Márta: Lelki fejlődésünk dimenziói Benedek Elek „Az égig érő fa" című meséjében
10.40 – 10.50 vita
10.50 – 11.00 szünet

Levezető elnök Nagy Attila
11.00 – 11.30 Szőnyi Magdolna: Létünk rejtjelei a mese nyelvén
11.30 – 11.50 Stiblár Erika: Küzdelem a sárkányokkal meséinkben és lelkünkben
11.50 – 12.10 Koszecz Sándor: „Gyere te is, válassz lovat..." – népmeséink útjain,égi-földi tájakon
12.10 – 12.20 vita
12.20 – 12.40 szünet

Levezető elnök Bartos Éva
12.40 – 14.10 A Magyar Olvasástársaság közgyűlése
14.10 – 14.20 szünet
14.20 – 14.40 Agócs Gergely: A mesemondás mesterségéről, művészetéről
14.40 – 15.20 Berecz András mesél
15.20 – 15.25 Győri János zárszava

2. szekció, Országos Széchényi Könyvtár, VIII. emeleti társalgó
 
10.00 –10.50  – mesemondás nagycsoportos óvodásoknak és
1. osztályos tanulóknak
11.00 – 11.50 – mesemondás alsó tagozatosok részére
12.00 – 12.50 – mesemondás nagyobb gyerekeknek
13.00 – 13.50 – mesemondás sajátos nevelési igényű gyerekek részére
 
14.00 – órától – Szecsődi Tamás mesealkotása gyerekekkel


A mesemondás napirendje:

Korosztályok
A mesemondást korosztályokra bontottuk, figyelembe véve a gyerekek érdeklődését, ezért ajánlatos a gyermeke korának megfelelő időpontra bemenni.
 
Kerek mese
A mesehallgatás élménye akkor lehet teljes, ha az „Egyszer volt”-tól veszünk részt benne, a mesemondásé meg akkor, ha a hallgatóság az elejétől figyelemmel kíséri azt. Ezért javasoljuk, hogy egész órakor (illetve a blokkok közötti szünetekben) foglalják el helyüket.
 
Meseóra
Gyerekeink élvezni tudják a mesét, de a szép élménybe is belefáradnak, ezért a mesemondás ideje egy óra, ami után szünetet tartunk. Kérjük, ekkor engedjék át helyüket a következő korosztálynak.
 
Felnőttekkel közösen
Ezt az alkalmat a Benedek Elek 150 konferencia gyakorlati műhelyeként hirdetjük meg, mely azt is jelenti, hogy az élmény a felnőtt kísérővel együtt élvezhető. Gyerekfelügyeletet a rendezvény szervezői nem vállalnak.
 
Mesemondók:
 
Markó Botond: A nagybányai Németh László Gimnázium VI. osztályos tanulója.
Szívesen szaval, mond prózát, mesét rendezvényeken vagy ünnepi alkalmakkor. Elsőosztályos korától gyakran vesz részt vers- és prózamondóversenyeken. 2008-ban Aradon az országos (erdélyi) mesemondó verseny I. helyezettje volt, s ugyanebben az évben a „Mátyás-mesék” című Kárpát-medencei mesemondó versenyen (Országos Széchenyi Könyvtár) II. helyezést ért el, majd megnyerte a Duna TV Mentor – Csillagszeműek mesemondóversenyét is. 2009-ben meghívottként a budapesti Országos Táncháztalálkozón részt vett, és mesével bűvölte el hallgatóságát.
 
Varga Artúr: Beregszászban él, 12 éves, 6. osztályos tanuló. Négy éve tagja az Illyés Gyula Beregszászi Nemzeti Színház gyermekstúdiójának. Kezdetektől nagy érdeklődést tanúsított a színjátszás, a dramatikus népi játékok és a népdalok tanulása iránt. Jó ritmusérzéke, hallása, szép énekhangja mára már szólóénekesként is megmutatkozik. Két éve foglalkozik mesemondással, és nemcsak olvasni, mondani is szereti a mesét. A tréfás, vidám, humoros mesék a kedvencei.

Szecsődi Tamás Leó: Kisgyerekkorától fogva a mesék közelében él. Nagyapja saját maga által kitalált meséit hallgatta, majd később, már olvasóként meghatározó élménye volt az Ezeregyéjszaka ill. Andersen világa. Később a nagyobb lélegzetű meseregények felé fordult. Húsz éve próbálkozik saját mesék mondásával, írásával. A Margit körúti ferences templomban 1996-2003-ig gyerekmiséken a biblia tanításának befogadását megkönnyítendő saját meséket mondott a gyerekeknek. Ebből született meg 2004-ben a Mesék tíz órakor c. könyv. Alkalmanként azóta is él a mesemondás lehetőségével.
 
Agócs Gergely: a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, néprajzkutató, zenész, mesemondó. A Mesekör megálmodója, tanára és éltetője. A magyar mesemondás hagyományával saját gyűjtései közben ismerkedett meg, elsősorban szűkebb pátriájában, a szlovákiai magyarok körében. Saját mesemondói stílusát is ezek az élmények határozzák meg. Meséit saját szülőhazájának dialektusában, a nógrádi palócok tájnyelvén adja elő. Repertoárjában előnyben részesíti a hosszabb lélegzetvételű mesei műfajokat.
 
 
A Hagyományok Háza „Ahol a madár se jár” Mesekörről:
 
A Hagyományok Háza havonta egy alkalommal mesemondóestet szervez a népmesetanfolyam hallgatóinak önkéntes közreműködésével. Azokat a régi közösségi alkalmakat szeretnék felidézni, ahol a falu jó szavú öregjei mesemondással szórakoztatták az összegyűlteket. Nyitva áll a kapu minden érdeklődő előtt, de szeretettel várják azokat is, akik nemcsak hallgatni szeretnék a meséket, hanem maguk is bekapcsolódnának a mesemondásba.
 
 
A Mesekör közreműködő tagjai:
 
Fleckenstein Anna budapesti lakos, grafikus és rajztanár. A népművészettel a mesemondáson kívül szövőként is kapcsolatban áll. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt mesél. A népmesét élő műfajként látja, ezért a felnőtteknek szóló meséiben megjelenik a mai világ is.
 
Kovács Marianna Százhalombattán él, gyermekkönyvtárosként dolgozik.
Dráva menti, horvát származású, főképpen gyerekeknek mesél, magyarul és horvátul is.
Több éve vezet népmesetábort, munkájának célja a hagyományok és a népi kultúra átadása.
Mesemondásában a népi élet, a közösségi hagyományok hangsúlyos szerepet kapnak.
A százhalombattai Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Magyar Olvasástársaság Tanácsának tagja.
 
Palásti Sándor Budapesten él, a XVIII. kerületben gyógypedagógusként dolgozik. Különleges hallgatóságnak mesél. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos vagy az annál súlyosabb értelmi fogyatékossággal élő gyermekek is szeretik a meséket. Az ő oktatásuk, fejlesztésük során a szemléltetésé kell, hogy legyen a főszerep ezért dallal, esetleg hangszerrel kísérve hozza közelebb hozzájuk a mesevilágot. Ebben a „gyökértelenítő” világban fontosnak tartja hagyományaink értékközvetítő szerepét, ezt a mesében megtalálta, ezért mesél.
 
Ser Gergely gyömrői születésű, a Szent László Lovagrendnél dolgozik, ahol tapasztalati úton történő katonai hagyományőrzéssel, kísérleti régészettel és életmód-rekonstrukcióval foglalkoznak, kiemelten a népvándorlás korának idejéből. Fontosnak tartja ősei megismerését, a hitvilágukat, a harci tudásukat, az életmódjukat, a kézműves- és a szellemi tudásukat. Úgy gondolja, minél többet tud meg, annál többet tud továbbadni, hiszen, a régi értékekre egyre nagyobb szükség van manapság. Hisz a népmesék igazságában, s keresi a sárkányt.
 
 
Tóth Krisztina: Somogyból származó budapesti tanár, a Balassi Intézetben tanít külföldi diákoknak magyar irodalmat. Szeretné, ha ebből a kacsalábon forgó világból nem tűnne el az eleven szó, s az sem felejtődne el, milyen jó szabadon és egyszerűen benne lenni a mesei világban. Ezért mesél, és mesét hallgat, ha teheti.
 

Belépőjegyek:

 

A Magyar Olvasástársaság tagjai részvételi díj nélkül vehetnek részt a „Benedek Elek 150." című konferencián.


Részvételi díj felnőtteknek:

1000 Ft /felnőtt + 3 gyerek. (Vagyis minden 1000 Ft-ot fizető felnőtt 3 gyermeket hozhat magával ingyenesen.)

Minden további gyerekjegy: 500Ft/fő

 

Gyerek csoportos jegyek:

10 fő felett 4.000 Ft

15 fő felett 6.000 Ft

20 fő felett 8.000 Ft

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1