Marketingkommunikáció, diploma, motiváció - beszélgetések Az oktatás nyilvánossága konferencián

Marketingkommunikáció, diploma, motiváció - beszélgetések Az oktatás nyilvánossága konferenciánAz oktatás nyilvánossága - felsőoktatási kommunikáció, fókuszban a felvételi kampányok című kerekasztal-beszélgetés során a felsőoktatási intézmények kommunikációs stratégiáiról osztották meg véleményüket az résztvevők.

Egyetértettek abban, hogy kommunikációra költeni kell, hiszen hiába jó egy termék, ha nem kap nyilvánosságot. Abban is egyetértés mutatkozott: ha azonban a forma és a tartalom, vagyis a reklám és a szolgáltatás nincs összhangban, az olyan vesztes helyzetet teremthet egy intézmény számára, mintha nem lenne forrása a kommunikációra. Kisfalvi Gábor, a Shortcut Communications ügyvezetője szerint kizárólag sikeres reklámmal nem lehet felsőoktatási intézményt működtetni, alapítani, a termékfejlesztésnek és a jó kommunikációs stratégiának találkoznia kell a siker érdekében. Deés Szilvia, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) programintézeti igazgatója egyetértésében hozzátette: az lesz a végső győztes, aki az elegendő pénzügyi forrását megfelelően használja fel.

 

A célcsoport megszólításának módjairól Csikesz Tamás, a Felvételi Információs Szolgálat ügyvezetője elmondta: figyelembe kell venni a tájékoztatás új csatornáit, és azokon kell megkeresni a célcsoportot - ami alapvetően a fiatalokból áll, de lényeges az oktatást általában finanszírozó szülők jelenléte is. Deés Szilvia hozzátette, hogy a MÜTF-nél a személyesebb kapcsolatot szeretnék kialakítani a középiskolás diákokkal, hogy megismerjék a preferenciáikat és megismertessék velük a főiskola által nyújtott szolgáltatásokat. Ezen kívül úgy látja, hogy a felvételi előtt álló korosztályt további kisebb célcsoportokra kell bontani, akiket még célzottabb kommunikációval lehet elérni. Tóth Ágnes, a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) marketing igazgatója véleményében ismét a szülők szerepét emelte ki, szerinte a célcsoport sokkal nagyobb a felvételi előtt állók körénél, a fiatalok befolyásolói körét is figyelembe kell venni.

 

A diploma értéke a piacon - a gyakorlatszerzés jelentősége

Tibenszky Moni Lisa, a Shortcut Communications ügyfélkapcsolati igazgatója moderálta A diploma és a felsőoktatási intézmény értéke a piacon címmel indított kerekasztal beszélgetést, aminek meghívott vendégei az egyetemek és a munkaerőpiac kapcsolatát firtatták, illetve ennek kapcsán a fiatalok karrierlehetőségeit latolgatták.

Buzgó Éva, a Pécsi Tudományegyetem Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda vezetője elmondta, hogy 2005 óta elindítottak egy felkészítő programcsomagot, amely lehetővé teszi, hogy az eltérő karok hallgatóira külön-külön fókuszálva nyújthassanak segítséget a karriertervezéshez.

A győri Széchenyi István Egyetem HÖK elnöke, Nagy Dávid az egyetemen működő hallgató portálról számolt be, amelyre felregisztrálva adatokat lehet tárolni, illetve a választott témákban hetente hírlevelet lehet igényelni, amelyből sok hasznos információt kaphatnak a hallgatók. Az egyetemen a karrierépítést elősegítő kezdeményezés a karrierkurzus - egy kredit értékkel bíró tárgy -, ahol előadások formájában egy-egy vállalat képviselői tartanak előadást a munkaerő-piaci elvárásokról.

Hajdú Csongor, a frissdiplomas.hu részéről elmondta: szerinte a munkaadók egy része nem tudja megmondani, mi lesz évek múlva az elvárás a végzősök felé. "Minden főiskolának, egyetemnek tisztában kell lennie azzal, hogyan akarja megszólítani a hallgatóit és erre milyen erőforrása van. Jelenleg ugyanis nem elég felkészültek a frissdiplomások, ezért segíteni kell, hogy a felsőoktatásban részt vevők már tanulmányaik alatt gyakorlati tapasztalatot szerezhessenek. Ez viszont csak az oktatás és a vállalati szféra együttműködésével valósulhat meg" - mondta Hajdú Csongor.

A MOL kompetencia fejlesztés és stratégiai HR igazgatója, Varjasi Gábor tájékoztatott: "Többféle szinten próbáljuk elérni a hallgatókat. Informáljuk őket a nálunk keresett szakmákról, de indítunk ösztöndíjprogramokat, valamint fogadunk gyakornokokat is."

A munkaerő-piac oldaláról a bolognai rendszer elfogadottsága hiányos, kezdte mondandóját Szaniszló Gábor a MÜTF felnőttképzési igazgatója, majd hozzátette: továbbra is a hagyományos egyetemi, főiskolai végzettségeket keresik a munkaerő-piacon. Ez is azt mutatja, hogy nagyon is érezhető az együttműködés hiánya, és kirajzolódik, hogy a felek kölcsönösen egymásra vannak utalva.

 

A motiválatlan közoktatás felélesztéséről tanácskoztak

A konferencia harmadik és egyben utolsó kerekasztal beszélgetésének témája a tanárok és a diákok érdektelensége, valamint a motiváció megteremtése volt.

A jó alapozást hangsúlyozta Winkler Márta, a Zöld Cseresznye alternatív pedagógia mozgalom alapítója. Szerinte csak azután lehet a tehetséggondozással, pályaválasztással foglalkozni, miután kialakult egy jó iskolai légkör, egy jó tanár-diák kapcsolat, valamint egy olyan iskolai szokásrend, amihez a diák tarthatja magát. Ezért nem is értett teljesen egyet a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) által indított "Személyiségalapú élettervezés" című programmal sem, mivel véleménye szerint nem egy tanfolyam keretében és huszonévesen kell megtanulni azt a hozzáállást, amit már az általános iskolai évek alatt el kellett volna sajátítani. Gulyás Gábor, a MÜTF Kereskedelem és Marketing tanszék vezetője viszont - és a visszajelzések szerint a hallgatók is - elégedett a programmal, amely az általános és nem a szakmai életre készíti fel a hallgatókat.

A diákok érdektelenségének és motiválatlanságának forrását a tanárok motiválatlanságában látták a résztvevők. Bartók Marcell, a THE Program projektvezetője elmondta, hogy pont az érdektelenség felszámolására indult el két éve programjuk, amelynek célja a diákok természettudományos érdeklődésének felkeltése különböző médiumokon keresztül (magazin, honlap, rendezvények, roadshow-k, gyakornoki programok). A diákok sikeres meggyőzése után kívánják később kiterjeszteni a programot a tanárok motiváltságának növelésére is - mondta a THE Program vezetője.

Szakácsné Nemere Gyöngyi, az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól (OKM) a tehetséggondozás megoldásában látja a probléma egyik megoldását. Szerinte: a tehetségek felfedezése és támogatása kifejezetten fontos a motiváltságuk fenntartásában. Ennek érdekében az OKM több tehetséggondozási programot is indított, mint például az Útravaló Program "Út a Tudományhoz" alprogramja, amelynek keretében a középiskolás diákok tanáraikkal különféle kutatásokat végezhetnek, amiért ösztöndíjban részesülnek.

Farkas Szilvia, a Siemens kommunikációs igazgatója elmondta, hogy vállalatként nekik is céljuk a természettudományok irányába terelni a fiatalságot, ezért a "Generáció 21" programjuk keretében az óvodától egészen huszonéves korig támogatják a jövő generációját. A jelenleg kevésbé népszerű reáltudományok megkedveltetésének kulcsa szerinte azok mindennapokban való alkalmazásának bemutatása és megismertetése.

(www.edupress.hu)

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1