Milyen tanulmányi életutat járnak be a magyar hallgatók? Milyenek az életkörülményeik? Mennyire van hatással tanulmányaikra családi hátterük?

Milyen arányban próbálják ki magukat nemzetközi terepen? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az EUROSTUDENT V. felsőoktatási kutatás, melynek magyarországi eredményeit szeptember 29-én ismertették sajtótájékoztató keretében. Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője kiemelte: a nemzetközi felmérés rámutatott arra, hogy a felsőoktatási hallgatók szociális háttere hatással van az egyetemi, főiskolai tanulmányok kitolódására, a hallgatók tanulmányi életútjára, valamint a nemzetközi mobilitásukra is.

Magyarország először 2012-ben csatlakozott az Európai Bizottság támogatásával működő EUROSTUDENT felsőoktatási-kutatási programhoz. A vizsgálat a felsőoktatásban részt vevő graduális hallgatókra terjedt ki, köztük az alapképzésre, a mesterképzésre, az egységes, osztatlan és a hagyományos egyetemi és főiskolai képzésekre. A felméréshez 25 hazai felsőoktatási intézmény csatlakozott, amely a Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a teljes hazai felsőoktatási hallgatói létszám 85 százalékát tette ki a csak hitéleti képzéseket folytató intézmények hallgatói nélkül.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a kutatást online kérdőíves módszerrel végezték, összesen csaknem 20 ezer kérdőív érkezett be, melyből a végső elemszám 16 745 lett, tehát mindenképpen reprezentatívak az eredmények. A vizsgálat a szociális dimenziókat, vagyis az életkörülményeket, a családi hátteret mérte, valamint a nemzetközi hallgatói mobilitást.

A nemzetközi programba 26 ország csatlakozott, és nagyjából hasonló módszertan és eszközrendszer használatával születtek a felmérések, ezért nemzetközi összehasonlító kutatást is lehetővé tesznek majd – mondták el a sajtótájékoztatón.

 

A szülők iskolai végzettsége hatással bír a hallgatók tanulmányaira

Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője az eredményeket ismertetve kiemelte: ez a nemzetközi felmérés rámutatott arra, hogy a felsőoktatási hallgatók szociális háttere hatással van az egyetemi, főiskolai tanulmányok kitolódására, a hallgatók tanulmányi életútjára, valamint a nemzetközi mobilitásukra is. A szülők iskolai végzettsége az egyik legfontosabb háttérváltozója a felmérésnek, és jelentős hatással bír a hallgatók tanulmányi életútjára – kezdve a felsőoktatásba való belépésüktől egészen a végzettségük megszerzéséig. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyermekeinél például kitolódik az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdete, tehát középiskolai tanulmányaik végeztével nem azonnal lépnek be a felsőoktatásba. A diplomás szülők gyermekeinek 10, a nem diplomás szülők gyermekeinek 20 százaléka esetében észlelhető megszakítottság a középfokú és a felsőfokú tanulmányok között – mondta el Kiss László. Hozzátette: a választott munkarend esetében is találhatunk eltéréseket az alacsonyabb végzettségű szülőkkel rendelkező hallgatóknál, nagyobb arányban választják ugyanis a részidős képzéseket, azaz nem nappali tagozatra, hanem inkább esti vagy levelező képzésre jelentkeznek, feltehetően azért, mert ők nagyobb arányban dolgoznak tanulás mellett. A diplomás szülővel rendelkező hallgatók a nappali munkarendre járók 52, míg a nem nappali munkarendre járók mindössze 36 százalékát teszik ki.

A kutatási program eredményeit az Educatio Nonprofit Kft. kiadásában megjelenő kötet összegzi, amely elérhető a felvi.hu oldaláról. A felsőoktatás szociális dimenziója címet viselő zárótanulmány öt fejezetben vizsgálja és mutatja be a nemzetközi hallgatói mobilitás strukturális és társadalmi-gazdasági háttértényezőit, a nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségeit, a tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatását, valamint a részidős képzés sajátosságait.

Többek között kiderül a vizsgálatból, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók nyelvtudása elsősorban az angol nyelvre korlátozódik, illetve, hogy a válaszadók 52 százaléka egy, további 17 százaléka kettő vagy több idegen nyelvet ismer jól, míg 31 százalékuknak egy idegen nyelvből sincs elegendő nyelvtudása.

Magyarországon viszonylag alacsony a hallgatók mobilitása

A zárótanulmányban olvasható, hogy az EUROSTUDENT-kutatás egyik fontos eleme a hallgatók további tanulmányi terveinek vizsgálata. A válaszadók 46 százaléka jelenlegi tanulmányai befejeztével egy éven belül, 9 százalékuk egy évnél hosszabb kihagyást követően szeretne újabb tanulmányokba kezdeni. A továbbtanulni vágyók döntő többsége, 75,8 százaléka Magyarországon, 10 százaléka külföldön szeretné folytatni tanulmányait, míg 14 százalék nem döntött a kérdésben.

A nemzetközi mobilitás napjaink egyik kurrens témája, így az EUROSTUDENT-kutatás is vizsgálta az ehhez köthető kérdéseket. A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon viszonylag alacsony a hallgatók mobilitása, a megkérdezett hallgatók mindössze 4,3 százaléka tanult legalább egy félévet külföldi felsőoktatási intézményben. A válaszadók 64-65 százaléka teljesen immobil – nem volt külföldön és nem is tervez külföldi tanulmányokat. A tanulmány az eredmények alapján megfogalmazza, hogy bár a nemzetközi hallgatói mobilitásba való bekapcsolódás összefüggésbe hozható a hallgatók anyagi viszonyaival, a külföldi tanulmányok elkezdése mégsem elsősorban pénzkérdés. A szülők iskolai végzettsége erősen befolyásolja a nemzetközi hallgatói mobilitásba való bekapcsolódást. A legalább egy diplomás szülővel rendelkező hallgatók körében 6,2 százalékos a mobilitásban részt vettek aránya, míg a nem diplomás szülők gyerekeinél ez 2,5 százalék. A különbségek a tervek szintjén is megjelennek, hiszen a diplomás szülők gyerekei csaknem 10 százalékkal nagyobb arányban tervezik a külföldi tanulmányokat, mint a többiek.

Az EUROSTUDENT V. felsőoktatási kutatás uniós támogatással valósult meg a Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztésének (TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001) 2. ütemén belül. Az összes részt vevő ország eredményeit, adatait tartalmazó és összevető nemzetközi kooperatív riport várhatóan 2014 végén jelenik meg.

 

Forrás:edupress.hu