Hogyan keletkeznek és pusztulnak a tavak (érettségi tételek)

Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő állóvíz.

Tavak keletkezése: keletkezhetnek kimélyüléssel vagy elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak:

 

a) Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak és keskenyek ezek a tavak és általában mélyek is. Közülük kerül ki a Föld legmélyebb tava, a Bajkál is (1620 m). Mo-on ilyen a Balaton és a Velencei-tó.

b) Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. A kialakult tavak szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl.: Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld északi részének tavai.

c) Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek.

d) Szél által kimélyített tómedencék: A szél csak a talajvíz szintjéig tud mélyíteni, akkor a ha a felszínt a szél által elhordható anyag alkotja (pl. homok). Szárazabb években a talajvízszint alacsony, ilyenkor jobban lemélyül a leendő tómeder, majd nedvesebb időszakokban megemelkedik a talajvízszint, és a felszínre kerül. Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl.: Kiskunság szikes tavai.

II. Elgátolással keletkező tavak:

a) Jég által elgátolt tavak: A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl.: Germán-Lengyel-alföld tóvidékei.

b) Szél által elgátolt tavak: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl.: nyíregyházi Sós-tó.

c) Krátertavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl.: Szent Anna-tó Erdélyben.

d) Hegyomlások által elgátolt tavak: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl.: Gyilkos-tó Erdélyben.
III. Egyéb

a) Morotvatavak: Természetes vagy mesterséges úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl.: Tisza levágott kanyarulatai, Szelidi-tó a Dunánál.

b) Mesterséges tavak: víztározók, halastavak, hűtőtavak, kavicsbányatavak stb.

Tavak pusztulása: A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal előbb-utóbb feltöltik a tavakat. Ezt a folyamatot felgyorsítja a vízszennyezés, ami a vízinövények elburjánzását eredményezi. Az elpusztuló növények anyaga hozzáadódik a hordalékhoz, így a tó vízszintje gyorsabban csökken. A feltöltődésnek három szakasza van:

1) Fertő állapot: Az egész tófenéken megjelenik a növényzet, de a nyílt vízfelületek aránya még 50% felett van.

2) Mocsár: Túlsúlyba kerül a növényzet, nyílt víz már az összfelület kevesebb, mint felén látható.

3) Láp: Megszűnnek a nyílt vízfelületek.

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1