A magyar irodalom legkiemelkedőbb tehetségű, és legtragikusabb sorsú költője. Egész költészete a szegények, elnyomottak iránti elkötelezettségéről tanúskodik. Életét, a Circulum Vitae c. önéletrajzi könyvéből ismerhetjük meg.
1905-ben született Budapest külvárosában.Apja: szappanfőző munkás, aki 1908-ban egy boldogabb jövő reményében Amerikába emigrált, valójában csak Romániáig jutott, sose tudta meg, hogy fia híres költő lett. Anyja: Pőcze Borbála, cselédlány,aki egyedül maradván Attilát, és kisebbik nővérét: Etát, Öcsödre küldi nevelőszülőkhöz.Két nővére volt: Eta, Jolán.( Anyja, Attila szülésébe majdnem belehalt, 5kg-mal született.)Előszőr a kislányt választották ki, de a testvérek szoros kapcsolata miatt Attilát is elvitték. 7 éves koráig itt élt egy idegen családban, disznópásztor volt. Mikor az anyja érte ment, Attila nem ismeri meg. Öcsödön Pistának hívják, nen hitték el neki, hogy van Attila név, ezért a fiú a hun mondakörből ismert Attila király történeteit kutatja.
1912-beb, 7 éves korában kerül vissza Pestre, ahol a proletárgyerekek csavargó életét éli. Nagyon sokat költözködnek, egyre rosszabb körülmények közé kerülnek, sokat betegeskednek a gyerekek, és anyja is. 9 éves, mikor kitör az I.vh., sokat dolgozik.14 évesen írja első versét:
-De szeretnék gazdag lenni
Anyja egyre betegebb lett, a Gyermekvédő Liga Monorra helyezi, majd visszakerül a fővárosba, bélyegeket, forgókat árul.
1919-ben karácsonykor meghal az édesanyja ( Kései sirató), és sógora: Makai Ödön lesz a gyámja.( Makai először Jolánt, majd Etát veszi el feleségül) Makón érettségizett( magyarból 2 kapott, mert a vizsga előtt az elnöknek elküldte a Szépség koldusa c. művét)itt kezdődött el irodalmi pályafutása is, 17 évesen Juhász Gyula barátja, az ő segítségével jelent meg első kötete:A szépség koldusa címmel.
Makai Ödön elküldi hajósinasnak, majd Nyergesújfalura kerül a Demke internátusba 15 évesen. Többször kísérelt meg öngyilkosságot. 17 évesen a Nyugatban jelennek meg versei. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam. „Makón ismeri meg első szerelmét: Gebe Mártát.
-Csókkérés tavasszal
Egy ideig a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója, majd 1925-ben Bécsbe ment, ahol az egyetemi tanulmányai mellett takarít, 10 hónap alatt kapcsolatba kerül az anarchista csoporttal. 1926-ban Párizsba is kijut. 1927-ben hazatér, de nem tesz tanári vizsgát, állás nélküli költő.( Szabados dal 1927)
1928-ban megismeri Vágó Mártát, akinek apja a külker intézet igazgatója. Az ő segítségével az intézet francia-magyar levelező szakán tanult.A lány Londonban volt, levelezett a költővel. A férfi vejének tekinti, de szakítanak.
1928-ban kapcsolatba kerül a Bartha Miklós társasággal.
1928-ban Bajcsy-Zsilinszki Endre által vezetett Előörs c. lap munkatársa.
1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista pártba, szemináriumokat tart, előadásokat vezet. A mozgalomban ismerte meg Szántó Juditot, akivel 5 évig együtt élt. A kommunizmustól később elidegenedett, látta, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A moszkvai Sarló és Kalapácsban fasizmussal vádolták, a hazai Társadalmi Szemlében elmarasztaló bírálatok jelentek meg róla, ettől kezdve szakított a párttal.
1930-ban a Toll c. lapban Babits : Az istenek halnak, az ember él c. kötetéről ír elmarasztalóan., majd ír Móriczról, Kassákról, Tamási Áronról.
1932-től elhatalmasodik rajta a skizofrénia.Rövid kapcsolata volt Kozmucza Flórával, Illyés feleségével, ezután a két költő kapcsolata megromlik.
1936-ban az induló folyóiratnak:a Szép Szó-nak( 1936-1938) társszerkesztője.
1937-ben betegsége elhatalmasodott, kezelőorvosa:Gyömrői Edit, akibe szerelmes lett a költő ( mikor megtudta, hogy Editnek vőlegénye van, meg akarta ölni a férfit) Az orvosnő Freud szabad asszociációs terápiáját alkalmazza a kezelés során
-Szabad ötletek jegyzéke
1937-ben Balatonszárszón egy tehervonat kerekei alá vetette magát.
I. Újszerű tájköltészet
József Attila költészetében igen gyakori a külvárosi táj képe, motívuma. A józan számvetésnek, az ábrándok nélküli valóságképnek felel meg a sivár külvárosi táj és a táj lakóinak ugyancsak sivár élete. Nem hagyományos tájszemléletről és tájversekről van tehát szó, sem a tárgyias leírás, sem az allegorikus vagy szimbolikus jellegű megjelenítés értelmében.
A sivárság, üresség érzését kifejező külvárosi táj művek egész csoportjában meghatározható motívum. Verseiben az éjszaka szimbolikus jelentésűvé válik, a történelmi korszakot, a dolgozó osztályok helyzetét, adj? ég? Általános abban az emberi lét feltételrendszerét fejezi ki. Egymást erősítik tehát a külváros és az éjszaka motívuma. Ugyanakkor az éjszaka olyan napszak, amelyben a felszíni jelenségek mögött tisztábban lehet felismerni a lényeget, mely tehát a gondolkodás, az elemzés a tudatosulás számára különösen alkalmas.
-A költő magatartása mindig szemlélődő
– Mindig objektív? hitelességű az a valóságkép,a mely kibontakozik, de sohasem kétséges, hogy a lírai én írja le és értelmezi.
-Többször a költő önmagát is belehelyezi a versbéli tájba, s az indító vershelyzet a valóság megszemlélése az érzékek és a tudat által. Ahol a versindítás nem bontja? ki ezt a szemlélődő magatartást, ott legkésőbb a mű befejező részében kerül erre sor.
– A versek leírására azt is egyénlelműsíti mindig, hogy a kellő tárgyilagos, de elkötelezett szemlélője az ábrázolt világnak.
– Egyes külváros és éjszaka-versekben jelen van a forradalmi látomás is (A város peremén, Külvárosi éj). A forradalmi helyzet legfeljebb világtörténelem tárlatban létezik, nem közeli valóságként.
Tájversei:
Külvárosi éj (1932), Téli éjszaka(1933), A város peremén (1933), Holt vidék (1932)
II. Külvárosi éj (1932)
A sötétség a némaság verse. Egyszerre tájleíró és a sötétedést bemutató verset ígér az indítás. A társadalom és az egyén léte pihen éjszaka, mégis megmutatkoznak a különböző magatartásformák: az egyik ember kikapcsolódik a másik végzi a munkáját, hogy a rend fennálljon (rendőr), a harmadik azért, hogy megváltozzon (elvtárs). Sokan alszanak, de alvás is sokféle lehet:
– Kocsmáros csak szundít álomtalanul
-A szövőnőnek „mogorván” szőtt „omló álmai” vannak –álmuk nem lehet igazán szép
-A vasöntő a jövőt, a piros kisdedet álmodja meg – forradalmi látomás
Az otthontól jut el a gyárakig, ahol bemutatja az ott dolgozók helyzetét, a munkások hamarabb halnak, a halál tartó robot lesz jellemző.
Fontossá válik a csönd motívuma. Amikor minden és mindenki alszik, nagyobb a csönd, s mind a zajok és zörejek hatása félelmetes lehet. A teljes csönd a halál birodalma, melyet a vonatfütty, valamint a macska és az éjjeli őr megjelenése tör meg.
Egy másik jellegzetes motívum a víz, az ÁRAMLÁS. A nedvesség, nyirkosság képzete a szegénység, a kifosztottság motívumához kapcsolódik.
A vers utolsó harmadában mindenütt a mozdulni akaró és a mozdulatlanság képeire bukkanunk. A vízképzettel párhuzamosan bontakozik ki vas motívumára utal a munkásságra, a nehéziparra, a vasból készült munkaeszközökre, a szívós munkára. Az eszközök felsorolásából érezhető, hogy egy forradalom tudná megváltoztatni a fennálló helyzetet
Téli éjszaka (1933)
„ A hideg szimfóniája”
A nyár elmúltával minden szép már csak emlék, a jelen sivárságával párhuzamba állítható a táj embertelensége. A téli éjszaka csöndje és hidege a világegyetem csöndje, hidege. A konkrét tájelemek egy belső táj felépítéséhez szükségesek, a konkrét látvány áttűnik az elvont értelmezésbe.
A vers egyik csúcspontja a Tél motívumának megjelenése. A nyarat felváltó tél idegen világot hoz, a nyárnak minden emléke ellobban.
Se fény, se hang, se meleg nem hatolhat be a téli éjszakába, azaz megegyezik a teljes megfosztottság, a HIÁNY motívuma. A bezártság kozmikus magányra kárhoztatja az embert, akit sötétség, némaság vesz körül: „ez űr is hideg, a csönd is kitül?”
Az ág motívuma azt hangsúlyozza, hogy a tárgyias látvány mindig valami elvonthoz kapcsolódik.
A vers végső soron a világ anyagi egységét fogalmazza meg. S ebben az egységben rétegződik egymásra a biológiai és a társadalmi, az ösztönző és a tudatos lét, a szív és az elme.
A vers alapellentéte az a tény, hogy az ember egy tőle idegen világában kénytelen élni.
A tájleírás József Attila költészetében tehát a lelkiállapot kivetülése, a motívumok poetikújának tartópilléreivé válnak.
Induktív versépítés (Külvárosi éj, Vásor peremén, Holt vidék): 30-as évek: a konkrét valóságelemektől eljut az általános felé. A tájképi elemek másodlagosak. A vers terjedelmes része hordozza a költő menetét.
Diduktív verselés (Téli éjszaka): Az eszmei lényeg után a tájkép következik. A képek fokozatosan érlelik meg a mű elején megfogalmazott eszmét.
Spirális versépítés: más-más szemszögből mutatja be a tájat
A motívumok életrajzi háttere:
1903 nyarán édesapja elhagyta a családot. Édesanyja a nehéz fizikai munka mellett a két kisebb gyereket Öcsödre adta menhelyre. Az anya 1919-es halála is nyomot hagyott József Attilában.
A Dunánál
József Attila lírájában a tragikus önsors és a végső számadás költeménye A Dunánál c. költemény. Összegző vers, „megrendelésre” készült, a Szép Szó önálló kötetekben is megjelent 4-5. száma Mai magyarok régi magyarokról c. írta a költő bevezető versnek. A vers alaphelyzete azonos az eszmélés többi versével: egy adott pontból szemlélődik a költő, néz, hallgat és figyel. A külváros (Külvárosi éj), a csillámló sziklafal (Óda), a semmi ága (Reménytelenül) után most a rakodópart alsó kövén, a Duna-parton. A Duna jelkép egyrészt folyó, másrészt a közös történelemnek is tanúja, ezen kívül, mint folyó, alkalmas az idő-élmény érzékletes kifejezésére.
Versformáját tekintve az óda modern változata, szerkezetére jellemző a hármas tagolás, az eszmélkedés I-II-III. állomása, mely a pindaroszi óda szerint építkezik: tézis, antitézis, epódusz. Az első részben a költő odafordul a tárgyhoz, a másodikban kinyilvánítja felfogásást róla, a harmadikban pedig levonja a belőle a magatrtást meghatározó következtetést.
Az I. rész főmotívumát a Duna képe és ennek asszociációi alkotják. Az egész részt áthatja a víz ősképe( archetípus), mely az idő kifejezésére alkalmas. a víz folyása = az idő múlása, örökké egy, mégis újuló áramlását érzékeltet. A közvetlen környezet, a rakodópart lépcsőjéről szemlélt folyó látványával kezdődik a költemény. (A szemlélődő magatartás!) A messziről áramló víz a múltat idézi fel. A folyó hullámai és történelem, az eső és a múlt a költő belső világában eggyé válnak. A költő szerint az embernek a történelmi-idő zaklató kérdéseivel szembe kell néznie.
Az embernek előbb a felszín mutatkozik meg, majd a mély. Hogyan? anya- gyermek, hullám, ringatás, remegés… A lét 3 szakasza: kisgyermek, felnőtt, halál. (ezt a mű I. részéből kell kiemelni)
A strófák hat jambikus lejtésű sorból állnak. A sorok szótagszáma: 11-10-11-10-10-10, a szakasz rímképlete: a-b-a-b-c-c. A keresztrímes első négy sor minden szakaszban ellentétes mégis összetartozó jelenségeket mutat be.
A II. rész összefoglaló válasz az I. részben felmerült kérdésekre: a jelen embere csak „százezer ős” tapasztalatát elsajátítva munkálkodhat, az ősök küzdelmei pedig a jelen emberének erőfeszítéseiben nyerik el értelmüket.
Korrespodenciatudat: minden mindennel összefügg: jelen-múlt, ember-természet.
Ez a rész tételeket fogalmaz meg, ezért megváltozik a strófaszerkezet és a hangnem. A versszakok végéről elmarad a két páros rímű záró sor, és minden sorpár egy teljes mondat, egy-egy kijelentés. A III. részben a költemény hangja ünnepélyes és emelkedett lesz.
III. rész – szintézist teremt
A költő a múltból és a jelenből vonja le a tanulságot a jövő számára. Először saját közvetlen múltját veszi birtokba, aztán egyéni létét kiterjeszti az őssejtig valamennyi ősre, végül már az egész világot felöleli. Ez a részlet a keleti filozófiák hatását mutatja, valamint Spinoza létvízióját. . A történelembe a múlt minden eseménye egyenrangúan beletartozik. A teljes múltat a költő a történelmi harcok két típusával, a nemzeti és osztályküzdelmekkel érzékelteti. Az utolsó két sorban jelenik meg a „rendezni” ige, ami nemcsak a Duna-völgyi népek megbékélését és összefogását jelenti, a felhívás egy nagy társadalmi rendezésre s az abban való részvételre is vonatkozik. A strófák meghosszabbodnak, nyolc keresztrímű sorból állnak. A mondatok is nagyobb ívet írnak le, nemegyszer átnyúlnak a következő sorba.
A versben az emberiség részeként szemléli a magyarságot – ez a költői teljességigény. A megbékélés, a rendezés programját hirdeti
{module Érettségi feliratkozás – régi cikkebe|none}