Hangtan (érettségi tételek)

Hangtan (érettségi tételek)

HangtanA hang keletkezése: A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a két hangszalagot, majd a szájüregbe kerül a hangképző szerveinkhez és onnan a szájüregen vagy az orrüregen távozik.


A hangképző szervek: garat, hangszalagok, ínyvitorla, szájpadlás, nyelv, fogak és a két ajak.



A betű a hang írott képe. Ezt leírjuk, látjuk, elolvassuk, a hangot kiejtjük és halljuk.

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, z, zs.

Ebből kétjegyűek: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs.

Háromjegyűek: dzs.
1.    A magánhangzók
Nyelvünkben 14 magánhangzó van (ha a hosszú-rövid párokat nem számoljuk, akkor 9). Képzésükkor a kiáramló levegő megrezegteti a zárállásban lévő hangszalagokat, és a levegő más akadályba nem ütközve távozik. A magánhangzók tehát tiszta zönge hangok. Képzésükben nagy szerepe van a nyelvnek és az ajkak mozgásának. Az összes képzési mozzanatot figyelembe véve a magánhangzók jellemző tulajdonságait az alábbi táblázat foglalja össze:

Hangtan



2.    A magánhangzótörvények
A magyar nyelv jellegzetes hangépítési szabálya a hangrendi harmónia. Így szavaink egy része csak magas (teniszütő), csak mély (autó) vagy ún. vegyes hangrendű (disznó). A vegyes hangrendű szavakban a mély magánhangzók mellett az i-í és az e-é hangok fordulhatnak elő.

A magánhangzók a nyelvállás szerint lehetnek:
mélyek: a, á, o, ó, u, ú
magasak: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű.

Időtartam szerint lehetnek:
rövidek, ezeket ékezet nélkül, vagy ponttal jelöljük.
hosszúak, ezeket egy vagy két ékezettel jelöljük.

A szavakban a magánhangzók különbségei szerint beszélünk magas, mély vagy vegyes hangrendű szóról.

Ha a szóban csak magas magánhangzók vannak, akkor magas hangrendű a szó. Ha a szóban csak mély magánhangzók vannak, akkor mély hangrendű a szó. Ha a szóban minkét fajta magánhangzók vannak, akkor vegyes hangrendű a szó.


A nyelv illeszkedési törvénye (a magyar nyelv):

- ha a szótőben mély magánhangzók vannak, akkor a toldalék is mély hangrendű lesz.
- ha a szótőben magas magánhangzók vannak, akkor a toldalék is magas hangrendű lesz.
- ha a szótő vegyes hangrendű, akkor a toldalék rendszerint az utolsó magánhangzóhoz illeszkedik. Ezért a toldalékoknak változatai vannak.

 

 

Hangtan

 


Hiátustörvény: ha a szavakban két magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy ejtéskönnyítő j hangot toldunk be (pl. fiú, dió). Hiátus = ’hézag, űr’.


A mássalhangzók kiejtésekor a hangszalag rezeghet, ez zöngés hang, vagy nem rezeghet, ez zöngétlen hang.

A kiejtés módja szerint a levegő akadályba ütközik (ajak), ezek a zárthangok, vagy résen át folyamatosan ejthetők.

Hangtan


A mássalhangzók hosszúságát írásban kettőzéssel jelöljük.

Az l és a j hangot képzési sajátosságaik miatt folyékony hangnak is szokás nevezni, idegen szóval likvidának (likvid = ’cseppfolyós, folyékony’). Mi nem különítettük el őket külön csoportba, hanem besoroltuk őket a réshangok közé, ahová egyébként is tartoznak

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle

Online Toborzás hírek
Új lap - 1