Korstílusok

Korstílusok - ( érettségi  tételek -  magyar nyelv és irodalom)KORSTÍLUSOK

RENESZÁNSZ

XIV-XVI.sz. Újjászületés, stílusirány az antik kultúra hagyományainak újjáélesztése. Tudatosan gyűjtötték az ókor tárgyi és szellemi emlékeit. Felfedezték a természeti és testi szépségeket is.

Társadalmi háttere: A polgárság megszületése Itáliában különösen a városállamokban. Meggazdagodás öntudatosodás. A reneszánsz polgárság és művészek világnézete: humanizmus ember központúság, sokoldalúság, földi élet örömeinek elfogadása.

A képzőművészet újdonságai: A perspektíva felfedezése, Emberi test élethű ábrázolása, építészetben vízszintes tagoltság, harmónia megteremtése.

Az irodalmi jellemzői: - zárt kötött forma

                                   - szonett

                                   - antik példára felújított vígjáték és tragédia

                                   - polgári novella

A humanizmus a reneszánsz kor világnézete: - emberközpontúság

                                                                      - földi lét fontossága

                                                                      - természet felfedezése

                                                                      - egyéniség (individuum) megjelenése

                                                                      - művészi hírnévre törekvés

                                                                      - klasszikusok tisztelete

                                                                      - nemzeti nyelv és öntudat fontossága

Képviselői:  PETRARCA - Daloskönyv

                    BOCCACCIO - Dekameron

                    JANUS PANNONIUS - Búcsú váradtól

                                                        - Pannónia dicsérete

                                                        - Midőn beteg volt a táborban 

                    BALASSI BÁLINT - XLII zsoltár

                                                    - Hogy Júliára talála ...

                                                    - Egy katonaének

                                                    - Adj már csendességet

                    SHAKESPEARE - Rómeó és Júlia

                                                - Hamlet

                    ZRINYI MIKLÓS - Szigeti veszedelem

 

 

BAROKK

XVII-XVIII. sz. első fele.

A képzelet felszabadítása a szertelenségek kedvelése a barokk. A szó eredete a súlyosságból, túltelítettségből jön.

A stílus jellemzői: - túldíszítettség, pompa

                            - mozgalmasság

                            - Túlfeszített szóképek

                            - nyers naturalizmus

                            - irreális témák

                            - alakokban szenvedélyes mozgás és végletes érzelmek vannak.

                            - meghökkentés

                            - újszerű költi képek

                            - virtuóz rímtechnika

Kedvelt műfajai: eposz, dráma, pásztorjáték, komédia, óda, himnusz.  

 

 

Stílus legnagyobb alakjai: PÁZMÁNY PÉTER   

                                        FALUDI FERENC

                                        GYÖNGYÖSI ISTVÁN

                                        ZRINYI MIKLÓS

KLASSZICIZMUS

A szabályok a minták a zárt formák tisztelete jellemzi. XVII sz-i művészi irányzat neve. Elveti a barokk túlfűtöttséget, harcol a művészet népi jellege ellen. Kiegyensúlyozottságot harmóniát keres. Az antik művészetekhez kötődik.

Francia országból származik. Nagy századának vezető műfaja a DRÁMA.

A klasszikus dráma alapelvei: - illendőség

                                              - mértéktartás

                                              - valószerűség

                                              - a tér és idő cselekmény egysége.

A színházban is újjítottak: - a női szerepeket nők játsszák

                                        - fedett helyen

                                        - színpad és nézőtér között függöny van.

A klasszicizmus jellemzői: - kiegyensúlyozottság, arány

                                         - ráció

                                         - tiszta formák

                                         - ókori felé való érdeklődés

                                         - zárt önmagában teljes

" A tökéletesség művészete".

 

Egyéniségei: Corneille

                     Racine

                     Moliere - A fösvény, Képzelt beteg, A tudós nők, Tartuffe.

 

MANIERIZMUS:

A késői reneszánszból a barokkba átvezető szakasz. XVI sz. második fele. Semmit sem mondanak el egyszerűen, keresik a meglepő ellentéteket, szeretik a szójátékokat, és szellemes körülírásokat. Mozgásellentétek színhatások alkalmazása.

 

FELVILÁGOSODÁS:

Európa szerte elterjedt szellemi irányzat. 1600-1800-as évekre tehető. Angliában a forradalom után lendül életre. Társadalmi jellemzői: antifeudális rendszer, egyházellenesség.

Gondolati filozofikus áramlatai: - racionalizmus ész, értelem, ismerete.

                                                 - empirizmus a megismerés a tapasztalatból indul ki.

                                                 - deizmus Isten létezik megteremtette a világot majd magára                                                       

                                                 hagyta.

                                                 - az emberi szervezet és a társadalom úgy működik mint egy

                                                 gépezet.

                                                 - ateizmus (Franciao.).

Jellemző műfajai: - eposz, tragédia, epigramma, óda, tanmese, szatíra, episztola.

Francia képviselői: VOLTAIRE

                              DIDEROT

                              MONTESQUIEU

                               ROUSSEAU

Német képviselői:   J. W. GOETHE

                               F. SCHILLER

                               F. HÖLDERLIN

Angol képviselői:    DANIEL DEFOE

                               JONATHAN SWIFT

                               WILLIAM BLAKE

 

 

 

 

 

Magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjai:    BESSENYEI GYÖRGY

                                                                     BATSÁNYI JÁNOS

                                                                     KAZINCZY FERENC

                                                                     CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

                                                                      BERZSENYI DÁNIEL

Irodalmi viták: - helyesírási viták

                        - nyelvújítási harc

                        - újságok, folyóiratok

 

ROMANTIKA

XVIII utolsó éveitől - a XIXsz utolsó harmadáig tartó korszak.

Az európai romantika főbb jellemzői:  - szabálytalan formák fenségessége

                                                           - érzelmek végletekbe csapnak

                                                           - műfajok hangnemek vegyítése

                                                           - érdeklődés az egzotikum és a történelem iránt

                                                           - középkor érdekli

                                                           - távolságba néző keresés jellemzi

                                                           - vágy és nosztalgia ihleti

                                                           - töredékszerűség

                                                           - vonzódás a fantasztikumhoz , hőskultusz

"A végtelenség művészete".

Diszharmóniában él  környezetével. Vágyai szárnyalóak lehetőségei korlátozottak. Egy ideig párhuzamosan fejlődött a klasszicizmussal.

Német romantikusok:    - E. T. A. HOFFMANN    -AZ ARANY VIRÁGCSERÉP

                                     - HEINRICH HEINE        -LORELEY

Angol romantikusok:     -( WILLIAM BLAKE)

                                      -( WALTER SCOTT)

                                      - BYRON

                                      - JOHN KEATS

                                      - P.B. SHELLEY

 Francia romantikusok:   - VICTOR HUGO           - NYOMORULTAK, A PÁRIZSI N.-D.

Kelet-európai romantika: - A. SZ. PUSKIN            - ANYEGIN,

 

REALIZMUS

A művészi visszatükrözés legmagasabb színvonalú módszere. A romantika írókkal ellentétben a realista írók szembefordulnak saját korukkal. A valóságot minden eszményítéstől mentesíteni akarják. Minél hitelesebb ábrázolásra törekednek. Az emberi mindennapok társadalmi viszonyok összetettsége bonyolultsága a realista regényben az ábrázolás középpontjába kerül. A művészek a társadalom életének lényeges összefüggéseit az erények és az egyes emberek legjellemzőbb tipikus vonásait akarják föltárni. A realista író elsősorban nem a képzeletére hanem a valóság pontos megfigyelésére támaszkodik.

 

IZMUSOK

A huszadik században szinte alig született olyan számottevő költői, prózai vagy drámai alkotás, amely ne viselné magán a szimbolizmus és a modernizmus bélyegét. Az első világháború alatt és a második világháború között jelent meg az avantgardizmus. Ez magában foglalta a futurizmust, expresszionizmust, szürrealizmust, impresszionizmust, realizmust, naturalizmust, szecessziót, kubizmust. A huszadik századi művészek elvetik a 19. század irányzatait és valami újat keresnek. Ambivalens látásmód jellemzi őket.

A futurizmus az első világháború idején terjedt el a művészeti életben. Elvetette magától a múlt egész örökségét. A művészetben a jövőre való felkészülés címén az ember teljes átnevelését hirdette. Olaszországból indult ki.  Az első futurista kiáltványt Marinetti szerkesztette 1909-ben.  Nagy érdeklődést keltett mozgalma, mert nemcsak a jövő művészetének megszületését hirdette, hanem az egész élet újjáalakítását ígérte.  A futuristák a technikai civilizáció művészei voltak.  Szerintük az élet lényege a dinamika.  A művész feladata ennek a dinamizmusnak a kifejezése.  Legfőbb eszményük a gép. Olaszországon kívül egyedül Oroszországban bontakozott ki még a futurista mozgalom.

Az expresszionizmus a 20. század elején fellépő modern, realizmusellenes művészeti irányzat, amely az impresszionizmus ellenhatásaként bontakozott ki. Főként az I. vh. alatt és után terjedt el, lemond a valóság reális ábrázolásáról. Az expresszionizmus 1905-1920 között bontakozott ki Németországban.  Az első csoport Drezdában alakult és neve Die Brücke volt.  A művészek a széthulló világban magára maradó emberért emelték fel szavukat.  Úgy látták, hogy csak a világ, a társadalom rossz, az ember jó.  Az expresszionizmus két válfaját különböztethetjük meg: a mindig tragikus egyedre, s a folyton harcban álló társadalmi emberre koncentrálót.  Az expresszionizmus a belső érzések kifejezésére törekszik.  A festők a természetes formák eltorzításával lélekállapotokat ábrázolnak, a tárgyi színeket kifejezési színekkel helyettesítik.  A zenei expresszionizmus a nagy dinamikai ellentétek és a hangszínek gyors változtatásával fejezi ki a belső tartalmat.  Az expresszionista versekben nagy szerepet kapnak az indulatszók.

Az impresszionizmus a fő céljának a pillanatnyi benyomások kifejezését és a művész szubjektív érzéseinek visszaadását tekinti.

A szürrealizmus 1924-ben Párizsban alakult, mint tiltakozás a nyugati társadalom racionalizmusa és materializmusa ellen. A szürrealista művész rögzíteni akarja a tudat alatti mélységben kavargó ösztönélet mozzanatait. Vezető egyéniségei Breton, Aragon és Éluard voltak.  Ez az irányzat is az embert akarta felszabadítani a társadalmi korlátozások alól, de kereste azokat a lehetőségeket is, melynek segítségével az ember újra megtalálhatja a szabadságot.  Úgy vélték, hogy az ember igazi énjét a tudatalatti világában találhatják meg.  A szürrealizmus különösen kedvelte a fekete humort, az iszonyatos és a nevetséges különös szorongást előidéző groteszk együttesét.  Sajátos alkotómódszerük az önműködő írás volt.  Ennek a lényege, hogy a művész a tudatalattiból felmerülő gondolatokat minden értelmi ellenőrzés nélkül lejegyzi.

A kubizmus az impresszionizmus visszahatásaként keletkezett modern művészeti irányzat. Leegyszerűsített tömör formákkal ábrázolták a tárgyakat.

A szecesszió  szakítani akart a historizáló, eklektikus stílusutánzatokkal és megpróbált az építészet, a képző- és iparművészet minden ágára érvényes stílust teremteni.

A dadaizmus Svájcban született.  Céljuk a társadalom minden hagyományos értékének lerombolása volt.  Kifejezési eszközük a meghökkentés, a botrány.  Verseiket véletlenszerűen kiválasztott, gyakran értelmetlen szavakból rakják össze.

 

DRÁMA

Cselekménye a színpadi szereplők szavaiból és cselekedeteiből bontakozik ki. Dialógus közege miatt olvasásra és színpadra állításra is alkalmas. Meghatározott konfliktusra épül, sűrített és feszültség keltő. Alakjai olyan személyek akik helyzete leginkább alkalmas egy adott kor társadalmának jellegzetességeinek a bemutatására.                                               

                                                                             - bonyodalom

                                                                             - válság

                                                                             - sorsfordulat

                                                                             - megoldás

Két klasszikus műfaja a tragédia és a vígjáték. Több átmenete is van pl: tragikomédia, mesejáték, bohózat.

TRAGÉDIA Alapja a tragikus konfliktus ami a főhős bukását okozza. Félelem, részvét, megtisztulás. (Bánk Bán).

KOMÉDIA Alapja a komikum. Lényege egy ellentmondás leleplezése. Célja a bírálat. Eszközei: szatíra, irónia, humor, gúny.

LÍRA

Tárgya a külvilág érzelmi gondolati, visszhangja a költöben. A múlttól a jelenhez, a külső eseményektől a belső lelki történések felé fordul. A legszubjektívabb műfaj, mivel a költő személyes érzelmeit fejezi ki.

Műfajai: - dal

              - elégia

              - epigramma

              - óda

ÓDA: Magasztos érzelmi vagy gondolati tartalmú lelkületű líra. Témái: a haza, nemzet, emberiség, lét, erkölcs, szerelem.

EPIGRAMMA: Tömör bölcs gondolatokat, gúnyt megfogalmazó, többnyire csattanóval végződő rövid vers. Ógörög sírversekből alakult ki.  Versformája disztichon.

ELÉGIA: Több fajtája is van: szerelmi elégia, bölcselő elégia, harci elégia. Melankolikus hangulatú emlékező jellegű lírai költemény. Pl: Berzsenyi.

DAL: Kis terjedelmű erősen ritmusos zárt szerkezetű költeményt nevezzük dalnak.

A viszonylag egyszerű érzelmet közvetlenül fejezi ki.

EPIKA:

A harmadik alapvető műnem. A szerzője rövidebb vagy hosszabb eseménysorozatot mesél el rendszerint hőseinek jellemfejlődését is ábrázolva.

KISEPIKAI MŰVEK: - mese

                                   - monda

                                   - novella

NAGYEPIKAI MŰVEK:  - eposz

                                          - elbeszélő költemény

                                          - regény

NOVELLA: Rövid elbeszélés prózában. Mondanivalója egy eseménysor köré csoportosul. Nem alkalmas a valóság egészének rendszerbe foglalására az egységes világkép alapján.

EPOSZ: Hősköltemény az egész nép sorsára kiható nagy jelentőségű eseményt rendszerint harcot ábrázol. Hőse emberfeletti hős gyakran félisten. A földi és a túlvilági lét összekapcsolódik.

- PROPOSITIO tárgy megjelölése.

- INVOCATIO Szűz Mária segítségül hívása

- EXPOSITIO cselekmény megindítása

- ENUMERATIO szemben álló seregek leírása

- EXODOSZ végkifejlet, befejezés

- túlvilági erők döntése.

- PROLOGOSZ főhős monológja

(Szigeti veszedelem, Zalán futása, Buda halála). Zrínyi, Vörösmarty, Arany.

ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNY: Hosszabb rövidebb verses epikai mű. Valószerű eseményeket ábrázol néha meseszerű elemekkel. Petőfi, Arany, Illyés.

REGÉNY: Prózai szerkezetű a tudományos megismerésre törekvő racionálisan gondolkodó ember világképét tükröző epikus műfaj. Keverednek benne a lírai és drámai elemek. A legkötetlenebb irodalmi műforma. A társadalmi regényben az író saját korát mutatja be. A történelmi regényben történelmi eseményekkel akar hatni saját társadalmára korára a költő. A polgárságot az izgalmas utazások érdekelték ebből alakult ki a kalandregény. A szentamentalizmus kihasználta a polgár érzelmi szabadságát és a cselekmény helyébe lélekrajzot állított. Család regény (Thomas Mann - Bruddenbrook ház).

HIMNUSZ:  Istent, hőst, szenteket, vagy eszmét dicsőítő óda. A romantika idején fejlődött ki a nemzeti műfaja amely egy nép reprezentatív ünnepi dala. A magyar himnusz dallamát Erkel Ferenc szerezte Kölcsey Ferenc versére.

 Verslábak: - jambus                                            - spondeus

                   - trocheus                                         - pirricchius

Hexameter = 5-ik daktilus, az utolsó spondeus

Pentameter + Hexameter = Disztichon.

 

Adnow banner

loading...

Ciráda zenekar - Hazám hazám

 

Facebook diákmeló - Box Middle
Hasznos Linkek (magyar)

- interneteskorrepetalas

 

A témához kapcsolódó oldal(ak) címét küldje el nekünk!

LINKAJÁNLÁS


Online Toborzás hírek
Új lap - 1