Miért nem beszél?

-a megkésett beszédfejlődésről

Az egészséges beszédfejlődésű kisbaba 3 hónapos koráig csak sírási hangokat hallat, gőgicsél.

3-6 hónapos kora között megjelennek azok a biológiailag vezérelt, reflexszerű hangmegnyilvánulások, amelyekben örömelv érvényesül. A babának tetszik a saját hangja, ezért ismételgeti azokat. Ezek tehát komfortérzést jelentő hangok.

 

6-12 hónapos csecsemő már nem véletlenszerű hangokat ad, hanem strukturált, szótagszerű hangkapcsolatokat, összerendezett mozgásokkal. Ezekben a szótagkapcsolatokban – kezdetben- erős kontraszt érvényesül (zárt mássalhangzó, pl. „b” és nyitott magánhangzó, pl. „a” váltakozik: „bababababa”). Végül ezek a szótagkapcsolatok egyre inkább hasonlóvá válnak a környezet hangmegnyilvánulásaihoz, mert kiesnek belőle azok a hangok, amelyek a környezet hangjai között nem szerepelnek.

A 8 hónapos csecsemő gagyogásában már erősen felismerhető az anyanyelv.

1-1, 5 éves kora körül a hosszú szótagsorok lerövidülnek; a baba többnyire 1-2 szótagú produkciókat hoz létre.(A magyar nyelvben is az 1-2 tagú szavak a leggyakoribbak.) Egy-egy szó jelentése ekkor többet jelent, mint egy-egy szó, a szó jelentése erősen függ a szituációtól, amelyben elhangzik. Ekkor még a gyermek utánzással tanulja a nyelvet.

1, 5-2 éves korban megjelenik egyfajta rendezőelv a gyermeki beszédben. Már megpróbál szerkezeteket kifejezni, de még nem toldalékolja a szavakat, inkább távirati stílusban beszél, de már dallama van a beszédnek.

2-2, 5 évesen már tudja jelölni a nyelvtani viszonyokat a beszédben, beszédfejlődése a grammatikus korszakba lép.

2, 5-3 éves korban megjelennek az összetett mondatok.

Az egészséges fejlődésmenetet mutató 3 éves gyermek már rendelkezik az anyanyelvének alapnyelvtanával, az utánzási fázist felváltja nála a nyelvi szabályok elsajátításának szakasza.

A beszédzavarok közül talán az egyik legfeltűnőbb a szülő számára, ha a gyermeke beszédfejlődése késik kortársaihoz képest.

A nyelvelsajátítás menete, szintje, fejlődési üteme ugyanakkor egyénenként változó lehet, a fiúk például általában nehezebben, később kezdenek el beszélni (a magasabb tesztoszteronszint jelenléte is kiválthatja a kutatók szerint). A beszédfejlődés késésének oka lehet örökletesség (apai ágon kétszer erősebb, maga a beszédzavar fiúknál kétszer gyakoribb, mint lányoknál). Kialakulhat beszédfejlődési elmaradás környezeti tényezők, elhanyagoltság, beszédet nem ösztönző viszonyok, ingerszegény környezet hatására. Megkéshet a beszéd azoknál a gyermekeknél, ahol a családban kevesebb lehetőség van „gyakorolni a beszédet”, pl. több nagyobb testvér mellett, de az iker vagy a korban közel álló gyermekek is kevesebbet beszélnek. Ennek oka, hogy kevesebb négyszemközti figyelem jut rájuk attól a személytől, akitől éppen a beszédet sajátítják el. Kialakulhat általános mozgásos ügyetlenség talaján is.

A beszédfejlődés késésének oka lehet az értelmi elmaradás – értelmi fogyatékos kisgyermekeknél rendszerint csak 3 éves kor után indul a beszéd. Okozhatja a beszédfejlődés késését nagyothallás is. „Fülfolyós” gyermekeknél bizonyítottan gyakrabban késik a beszéd. Ezért, ha a gyermek 2, 5 évesen még nem beszél, érdemes először hallásvizsgálatot végeztetni. A szájpadhasadékos gyermekeknél is általában félévvel elmarad a folyamat.

Logopédus szemével akkor merül fel a beszédfejlődési elmaradás diagnózisa, ha a gyermek 3 éves kora után kezd el beszélni és értelmi elmaradás, jelentős mértékű nagyothallás kizárható. Azt mindenképpen szakembernek kell eldöntenie, hogy ún. egyszerű megkésett beszédfejlődés, vagy komplex nyelvi zavarra utaló ún. akadályozott beszédfejlődés áll-e a háttérben.

Beszédfejlődési elmaradás esetén már a gyermek gagyogása is késhet. Kevesebbet gagyog; gagyogása sivár, egyhangú, nem változatos. Gyakran elmarad az utánzó korszak. Jellemző, hogy az első szavak időben megjelennek, majd ezután a folyamat megáll és csak 3 éves kor után folytatódik újra. A gyermek 4-5 évesen még csak a 2 éves ép beszéd szintjén áll. A kisgyermek inkább mutogatással fejezi ki magát. Szókincse nagyon lassan fejlődik. Gyakran hangutánzó szavakat és ún. dajkanyelvi kifejezésmódot használ., pl. kutya=vau, óra=tik-tak, alszik=tente. Cselekvéseket is inkább hangutánzó szavakkal, vagy funkcióval nevez meg, pl. üt=bumm! (A hangutánzó szavak használata normál fejlődés esetén 3 éves korra eltűnik.) Jellemző a szócsonkítás, szótöredékek használata; a gyermek csak a szavak első vagy utolsó szótagját ejti, pl. autó=tó, villamos=vi. A gyermek gyakran beszél távirati stílusban: főnevet és igét egymás mellé rak, kapcsolat, ragozás nélkül. Toldalékokat nem vagy nem helyesen használ (agrammatizmus, dysgrammatizmus), pl. A kutya eszik.=Vau nyam-nyami. Jellemző lehet, hogy ugyanaz a kifejezés más szituációban mást is jelenthet, pl. nyam-nyami=eszik, éhes, étel, főz. Mindezek mellett sérülhet a beszéd formai oldala is: makacs pöszeség, később hadarás, dadogás is felléphet.

A környezet ösztönző ingerei fontosak a beszédelsajátítás zavartalanságában. Csak a felnőttel való állandó, szeretetteljes kapcsolat segítheti elő az ép beszédfejlődést. Ugyanakkor a beszédet nem szabad erőltetni, siettetni, mert ezzel a gyermek beszédkedvét törjük le. Az állandó javítgatással – a beszédfejlődés korai szakaszán – elbátortalaníthatjuk a gyermeket. Sok verset és mesét olvassunk, mely a gyermek szókincsét is bővíti és a nyelvtani szerkezetek gyakorlását is segíti. Nélkülözhetetlen a jó beszédpélda, fontos, hogy a környezet érthetően, tisztán beszéljen és lehetőleg ne használjon dajkanyelvi kifejezéseket.

 

 

Kiss Andrea

Forrás: Baba Patika VIII. évfolyam 6. szám

Iratkozz fel Te is hírlevelünkre!

Név:* E-mail:*

Winkler Iskolaszer - Nicsak ki kalapál?


Iratkozz fel Te is hírlevelünkre
Név:* E-mail:*

 

Pályázatok - Pafi.hu


Egyszervolt Oldalcsoport > Napocska (kicsikrl nagyoknak) > sulihalo.hu: