A beiratkozáskor kell végleg eldönteni a hallgatóknak: aláírják-e a hallgatói szerződést. Az államilag finanszírozott képzésben kezdő diákok mellett az idei évtől bevezetett részösztöndíjas helyekre bekerülő, csaknem kétezer diáknak is az ösztöndíjszerződés aláírásával kell nyilatkoznia arról, hogy a meghatározott feltételek mellett elfogadja-e a felkínált támogatást vagy önköltséges formában kezdi meg tanulmányait.
A részösztöndíj lehetőségével nagyrészt műszaki és informatikai képzésre felvettek élhetnek, hiszen a felkínált helyek számának 49 illetve 30 százalékát ezek a tudományterületek kapták. Az állami finanszírozású képzésről lemaradóknak azonban nem kell feladni: kiemelkedő tanulmányi eredménnyel egy év után átkerülhetnek állami ösztöndíjas finanszírozási formába.
Az intézménybe való beiratkozás során írhatják alá a felvételt nyert jelentkezők az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas diákok részére szóló hallgatói ösztöndíjszerződést, amely már megtekinthető az Oktatási Hivatal (OH) honlapján, valamint a www.felvi.hu-n. A részösztöndíj lényege, hogy az állam a képzés költségeinek a felét vállalja át, az aláírandó feltételek pedig az állami ösztöndíjas formában folytatott tanulmányok feltételeivel azonosak: a hallgató vállalja, hogy oklevelét a megszabott időn belül megszerzi és a végzés után húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon fog dolgozni.
Az OH tájékoztatása szerint részösztöndíjas finanszírozási formát csaknem 2000 önköltséges képzésre besorolt jelentkezőnek ajánlottak fel a 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során. E jelentkezők 49 százaléka a műszaki, 30 százaléka az informatika, 13 százaléka a természettudományok, 5 százaléka az orvos- és egészségtudomány képzési területen, 3 százaléka pedig az agrár képzési területen kezdheti meg tanulmányait. Az említett területeken valamennyi önköltséges képzésben felvételt nyert jelentkezőnek lehetősége nyílik a részösztöndíjas finanszírozási formát választani.
„Sajnos nem kerültem be a szakomon az államilag finanszírozott helyre, így maradt a költségtérítéses. Műszaki képzésre jelentkeztem, és most úgy adódott, hogy választhatom a részösztöndíjas formát” – kezdi Lőrinczi Katalin, aki elmondása szerint nem rágódott sokat a döntésen. „Elsőként állami helyeket jelöltem, tehát tulajdonképpen már a jelentkezésemnél eldöntöttem, hogy vállalom a szerződés feltételeit, ezért nem kérdés, hogy így is élek a lehetőséggel. Ez is nagy segítség, mivel a részösszeget diákmunkával és egy kis szülői segítséggel elő tudom teremteni, de ha a költségek egészét kellene fizetnem, akkor a diákhitel lenne az egyetlen út” – fejti ki döntése okát Katalin, aki bízik abban, hogy szorgalma segít, és a képzés alatt átkerülhet állami ösztöndíjas helyre.
A három finanszírozási forma bevezetése ugyanis nem törli el az átsorolás rendszerét. A felsőoktatási intézmények a teljesített kreditek és a tanulmányi átlag alapján a szabályzatban rögzített feltételeket nem teljesítő állami ösztöndíjas hallgatóktól megvonhatják a támogatott helyeket, átsorolják önköltséges finanszírozási formára, így azoknak részben vagy egészben fizetniük kell a képzés költségeit. A művelet azonban fordítva is elvégezhető: a legjobban teljesítő önköltséges tanulókat sorolhatják át, a „megüresedett” állami helyekre.
{module Forrás: edupress|none}