„A felsőoktatás léptéke más, mint a politikáé, ezt a politikának tiszteletben kell tartania” – fogalmazott Fábri György, az ELTE rektorhelyettese az április 11-én megrendezett Felsőoktatási Média Konferencián, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán.

Magyarországon az elmúlt 20 évben öt új felsőoktatási stratégiát próbáltak bevezetni, éppen ezért szerinte most nincs szükség újra, inkább nyugodt másfél évre, amíg át lehet gondolni a felsőoktatás jövőjét.

 

Vass László, a BKF rektora elmondta, „a kommunikáció nagyon fontos eszköz a felsőoktatás kezében, melynek segítségével megérthetjük és megértethetjük a problémákat”, erre teremt alkalmat a konferencia is. Kiemelte: rengeteg kérdés szerepel napirenden a felsőoktatás kapcsán: felmerül a hallgatói szerződés kérdése, ezzel együtt pedig az, hogy az állam által finanszírozott képzésért cserébe mit vár el a társadalom, illetve mit gondol a hallgató, hogyan akarja ezt törleszteni a társadalomnak; milyen forrásokból tarthatja fenn magát a rendszer, és hogyan tudja ezeket a forrásokat a lehető leghatékonyabban felhasználni? Mint mondta, sok kérdés régóta jelen van, de akadnak olyanok is, melyek a mostani helyzethez kötődnek.

Az „Oktatáspolitika testközelben” című kerekasztal-beszélgetésen a hallgatói szerződés került a középpontba – a résztvevők a rektor által felvetett kérdésekre igyekeztek válaszokat találni. Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja elmondta, a hallgatói szerződés ügyében mostanra csak egy kérdéses pont maradt: hány éven belül kelljen az érintetteknek ledolgozni a felsőoktatásban töltött időt? Rámutatott: a HÖOK kezdettől fogva egyetértett a szerződés céljaival, de azt folyamatosan hangsúlyozták, hogy megalkotott konstrukció nem alkalmas a problémák megoldására. „Jelenleg egy olyan verzió körvonalazódik, ami jelentős fejlődés az előzőhöz képest, jobban kezeli például a gyermekvállalás, a munkanélküliség kérdését” – emelte ki. A beszélgetésen kifejtette: nem az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a fiatalok külföldre mennek dolgozni, hanem az, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet miatt sokan külföldre mennek továbbtanulni, ők ugyanis sokkal nagyobb eséllyel fognak kint maradni.

Stágel Bence KDNP-s képviselő, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke a párbeszéd jelentőségét hangsúlyozta, hozzátéve, a kormány fontosnak tartja, hogy meghallgasson minden érdekelt felet. Rámutatott: „az a típusú felsőoktatás, ami most Magyarországon létezik, fenntarthatatlan, ezt mindenki elismeri”, a párbeszédek segíthetnek a megoldás megtalálásában. Jelezte: fontos lenne, hogy olyan stratégiák szülessenek, amik a regionális sajátosságokra is összpontosítanak.

Aáry Tamás Lajos egyetértett Kiss Dáviddal és Stágel Bencével abban, hogy nem a hallgatói szerződés a jelenlegi legfontosabb kérdés, csupán szimbolikus jelentőségű, és eltereli a figyelmet a felsőoktatás mindennapi problémáiról, melynek fontos részét képezi a finanszírozás. Az oktatási jogok biztosa szintén kiemelte a párbeszéd fontosságát, szerinte ugyanakkor fontos lenne meghallgatni a középiskolásokat, illetve az ő szüleiket is, hiszen a most alakuló rendszer elsősorban őket fogja érinteni. Mint mondta, megoldás lehetne a jelenlegi helyzetre a párbeszéd jelentős kiterjesztése.

Fábri György, az ELTE rektorhelyettese kijelentette: a hallgatói szerződés elsősorban elvi, morális kérdés, „senki nem gondolhatja komolyan, hogy érdemben befolyásolja a hazai munkavállalást”. Hangsúlyozta: minden stratégiának 10-15 év kell ahhoz, hogy eredménye legyen, ehhez képest Magyarországon az elmúlt 20 évben öt új felsőoktatási stratégiát próbáltak bevezetni, éppen ezért szerinte most nincs szükség újra. „A felsőoktatás léptéke más, mint a politikáé, ezt a politikának tiszteletben kell tartania” – fogalmazott. Közölte, az ELTE számára a legnagyobb gondot pillanatnyilag az jelenti, hogy nem látják, milyen költségvetésből gazdálkodhatnak egy, illetve két év múlva. szerinte új stratégiát legfeljebb 2017-ben lehetne bevezetni.

 

Diplomával magasabb a fizetés

Megvéd a munkanélküliségtől a diploma – jelentette ki Németh Antal, az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályának vezetője. A havi átlag nettó jövedelem a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint 159,7, míg a KSH-adatai alapján ugyanez országos szinten csupán 142,7 ezer forint. Emellett a munkanélküliség a diplomások körében 5,5 százalékos, míg országos szinten a 10 százalékot is meghaladja. „Nem igaz, hogy a bölcsészek nem tudnak elhelyezkedni, hiszen átlagosan 4-5 hónap alatt ők is találnak munkát. Igaz, azt nem mérjük, hogy a szakmájukban helyezkednek-e el” – mondta. Amiben még elmarad a DPR, az az intézményi minőségi adatok, hiszen nincsenek hozzá jó mérőszámok, a mérésmódszertan kidolgozása még várat magára – tette hozzá Németh Antal.

„A médiát még be kell fognia a felsőoktatásnak, sok híradás ugyanis szóbeszédre, részinformációra épül. A szolgáltatások, amik ezt segíthetik: a rangsorok és a pályakövetések. Lehet azon vitatkozni, hogy jól működnek-e a rangsorok, az azonban biztos, hogy egy viszonyítási pontot jelentenek” – mondta el a felsőoktatási osztály vezetője. A DPR tekintetében egyébként innovatív szigetnek számít Magyarország a környező országok tapasztalatait nézve. Problémák azonban így is fellépnek – itthon a rangsorokat az intézmények figyelik, és a legtöbb visszajelzés is tőlük érkezik, így azonban az egész mérés tudományos irányba mozdul el, és kevésbé a felsőoktatásba jelentkezőknek szól. Eredményként említette Németh Antal, hogy immár 60 ezer hallgató adataival rendelkeznek, az adatokat csak akkor tudjuk azonban jól kommunikálni, ha összehasonlíthatóak, és minden intézmény esetében rendelkeznek azokkal a mérőszámokkal.

 

Világcsúcsot döntenének a magyar mérnökhallgatók

A mérnökök játszótere esemény idei legnagyobb kihívásaként több mint 300 lépésből álló Goldberg-szerkezet megtervezését és megépítését tűzte ki célul a Bosch. A kezdeményezés keretein belül az ország számos pontján több száz mérnökhallgató már hónapok óta rajzol, tervez és épít; a világcsúcs-döntési kísérletet április 27-én tartják a Millenárison, ahol 19 csapat által kreált masina méri majd össze tudását – hangzott el a konferencián. A világcsúcsot jelenleg az indianai Purdue Egyetem mérnökei tartják, ők 300 lépésből oldották meg a feladatot, s ezzel megdöntötték a korábban saját maguk által állított világrekordot „a legnagyobb működő Goldberg gép” kategóriában, mintegy 5000 munkaórát töltve a gép megalkotásával. Az idei Felsőoktatási Médiakonferencia mérnöki vénákat is tesztelő, rögtönzött Goldberg-masinák készülnek.