Készítette: Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképző Iskola
és Kollégium (Békéscsaba)
Műsorterv
A narrátorok a versek és a zenék közben az eseményeket ismertetik.
Zene: Dinnyés József: Úton című lemezéről Emeld fel fejedet…
Vers: Sinka István: Üdv néked ifjúság
Vers: Pesti József: Forradalom
Zene: 1956 Aki magyar CD – Ezerkilencszázötvenhat (Dörner György)
Vers: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról – részletek
Zene: 1956 Aki magyar …CD Jönnek a tankok (Rudán Joe)
Vers: Képes Géza: Tank-parádé
Vers: Petőfi: Nemzeti dal…
Énekkar: (3 dal)
Most szép lenni katonának
Huszárgyerek, huszárgyerek
Gábor Áron rézágyúja
Zene: 1956 Aki magyar … Aki magyar, velünk tart (Varga Miklós)
Mindenki az énekkarral: Himnusz és Szózat
Zene: 1956 Aki magyar… :Nem ölni! (Deák B. Gyula)
Vers: Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán
Énekkar: 1956 (Dorozsmai P. zenéje – Márkus J. és Duncan Shiels verse)
Zene: Apám hitte (Zorán, Presser lemez)
Zene: Miért hagytuk, hogy így legyen (Koncz Zsuzsa lemez)
Díszlet: a színpad két oldalán3-3 lyukas nemzeti színű zászló – középen kivetítő vászon, melyre projektorral a műsor során többször ki lehet vetíteni 1956-os eseményeket – Tükörcserepek Mo.–1956 /videó/ vagy Századunk nagy napjai-Budapest 1956 – Hangdokumentumok a magyar történelemből (1932.1962): „Itt Nagy Imre beszél…”vagy Dinnyés József Úton című lemeze vagy 1956 Aki magyar…rockopera CD vagy kotta és szöveg melléklet…)
Műsor
Zene:
Dinnyés József: Úton című lemezéről Emeld fel fejedet…
Szavaló:
Sinka István: Üdv néked ifjúság
Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép!
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyat adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonáját fújja?
Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezer évben
vérrel és vassal tanítja zsarnokát.
1. narrátor:
Mondják, a nemzetek történelmét a győztesek írják, a világtörténelmet, az eseményeket formáló, formálni akaró mindenkori nagyhatalmak szerkesztik. Azt is mondják, csak a jövő biztos, a múlt az bizony néha változhat. Nekünk magyaroknak megadatott ezt a „múltat” megváltoztatni. A bukás tényét nem tudjuk eltörölni, de sikerült felragyogtatni azt az egykori célt, amiért oly sokan fizettek az életükkel, börtönökben töltött évekkel, keserves mellőzésekkel, nélkülözéssel. A korábban megírt történelmet az elbukottak, a vesztesek csak ritkán tudják a világgal újra átértékeltetni, újra íratni. Mi magyarok azon kevesek közé tartozunk, akiknek ez sikerült, megadatott történelmünk során.
Szavaló:
Pesti József: Forradalom
Maradt erőnk,
Még fellobog vérünk,
követelünk, nem sírva kérünk.
Felvonulunk,
béklyózva is kiállunk,
MI, félelmesen vallunk: kiáltunk.
A mi célunk,
nem az odavetett morzsák,
amik a vörösöket hófehérre mosnák.
A mi utunk
a vég – s meghitt csillagok,
biztos lépéseinken az ég felragyog.
Maradt erőnk,
még fellobog vérünk,
követelünk, nem sírva kérünk.
Zene:
1956 Aki magyar CD – Ezerkilencszázötvenhat (Dörner György)
2. narrátor:
Voltak népünk életének dicső korszakai, felemelő pillanatai, de voltak vészterhes, megpróbáltatásokkal teli évei is.
Mindenki:
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán.
3. narrátor:
A 20. század népünkre is, mint a többi európai népre sok megpróbáltatást rótt. Két világháború: szenvedés, halál, az országhatárok hatalmi érdekek szerinti megváltoztatása.
1945-ben egy megnyomorodott nép -hat háborús év borzalma után – hittel, bizakodással tekintett a jövőbe, látott hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez. Felszabadultunk szovjet segítséggel, ezért azonban nagy árat kellett fizetnünk. A segítség álarca mögött ott lapult a zsarnokság. Testet – lelket bénító, nyomorító, sokszor megalkuvásra kényszerítő idő következett.
2. versmondó:
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról – részletek
Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nemcsak a puskacsőben
nemcsak a börtönökben,
mert zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban ahogy a gyermek
idegennek felelget,
tányérban és pohárban,
az van az orrban-szájban,
világban és homályban,
szabadban és szobában…
4. narrátor:
A 40-es, 50-es években nagyszüleinknek mindent szovjet mintára kellett tenniük. Erre már készen állt egy erre jól kiképzett, megalkuvásra, árulásra kész vezetőgárda. A túlzott iparosítás, a mezőgazdaság visszaszorítása, a torz gazdaságpolitika az országot lehetetlen helyzetbe sodorta. Akik szót mertek emelni ellene, azokat deportálták, bebörtönözték, de sokak kényszerültek az ország elhagyására is. Törvénysértések, koncepciós perek kegyetlen időszaka volt ez.
Mindenki:
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában.
Zene (halkan, majd egyre erősebben):
1956 Aki magyar …CD Jönnek a tankok (Rudán Joe)
5. narrátor:
Ezek az előzmények érlelték meg az elégedetlenséget, lobbantották lángra 1956 történéseit.
Versmondó:
Képes Géza: Tank-parádé
F o r r a d a l o m
Felkelt ez a nép, mert élni akart:
letépte szeméről a kötést,
szívéről a jégbilincset
s leverte lábáról a béklyót,
mit raktak a gyarmatosítók,
hogy legelésszen békén,
míg ők elisszák tejét s lenyírják a gyapját…
A hernyótalpak fővárosunk kövezetét kiharapják,
de a lakosság, a nép
nem lát semmi rémületest
a mozgó acélfalakban, ágyúkban, gépfegyverekben –
vonulnak a tankok,
reszketnek a házak,
de az emberek nem.
1. narrátor:
1956. október 23-a kedd volt, verőfényes, kora őszi nap. Délután tízezernyi budapesti egyetemista indult a Petőfi szoborhoz a Műegyetem elől. A Duna-parti téren moccanni sem lehetett. Egy színész elszavalta a Nemzeti dalt.
Versmondó:
Petőfi: Nemzeti dal
Mindenki mondja a refrént:
A magyarok istenére esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk!
1. narrátor:
A város több pontján, szinte egyszerre indult el a tüntetők több csoportja Kossuth-nótákat énekelve…
Énekkar (3 dal):
Most szép lenni katonának
Huszárgyerek, huszárgyerek
Gábor Áron rézágyúja
1. narrátor:
A tömeg egyre hangosabban jelszavakat kiáltott:
A szereplők közül többen kiáltják a különböző jelszavakat):
Meguntuk már a sok hibát, új gazdaságpolitikát!
Nagy Imrére szavazunk, magyar kormányt akarunk!
Minden ország katonája maradjon a hazájában!
Kossuth-címert akarunk! Kossuth-címert akarunk!
Aki magyar, velünk tart!
Zene:
1956 Aki magyar … Aki magyar, velünk tart (Varga Miklós)
1. narrátor:
Már alkonyodott. Az ablakokban megjelentek a rádiókészülékek. A tömeg egyre izgatottabban várta a hivatalos véleményt. Közben mozgolódás támadt, mert szájról szájra az a hír járt, hogy szét akarják oszlatni a népet…
3. narrátor:
És egyszer csak a tér felett kialudtak a fények. Sötét lett, vaksötét. Fölmorajlott a tömeg. A moraj megreszkettette a levegőt, de senki sem hagyta el a helyét.
A teremben is kialszik a fény, a szereplők több gyertyát gyújtanak, majd az énekkarral együtt énekelnek
Énekkarral
Himnusz és Szózat
4. narrátor:
Sokan sírtak. Akkor a térre motorkerékpáros tisztek berregtek be.
– A rádióhoz! Lövik a népet! A Rádióhoz emberek! – hallatszott mindenfelől. Hirtelen megmozdult az emberóceán. Pillanatok alatt a nyüzsgő, feldúlt, lángoló utcák csatatérré változtak.
Zene (halkan majd egyre erősebben a vers alá):
1956 Aki magyar… :Nem ölni! (Deák B. Gyula)
1. versmondó:
Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán
Megyünk, valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja,
akadozva száll még az ének,
de már mienk a pesti utca.
Nincs más teendő: ez maradt,
csak ez maradt már menedékül,
valami szálló ragyogás kél,
valami szent lobogás készül.
Zászlóink föl, ujjongva csapnak,
kiborulnak a széles útra,
selyem-színeik kidagadnak:
ismét miénk a pesti utca!
Ismét mienk a bátor ének,
parancsolatlan tiszta szívvel,
s a fegyverek szemünkbe néznek:
kire lövetsz, belügyminiszter?
2. versmondó:
Piros a vér a pesti utcán
munkások, ifjak vére ez,
piros a vér a pesti utcán,
belügyminiszter, kit lövetsz?
Kire lövettek összebújva
ti, megbukott miniszterek?
Sem az ÁVH, sem a tankok
titeket meg nem mentenek.
S a nép nevében, aki fegyvert
vertél szívünkre, merre futsz,
véres volt a kezed már régen
Gerő Ernő, csak ölni tudsz?
…Piros a vér a pesti utcán,
Eső esik és elveri,
mossa a vért, de megmaradnak
a pesti utca kövein.
3. versmondó:
…Piros a vér a pesti utcán,
munkások – ifjak vére folyt,
– a háromszín lobogók mellé
tegyetek ki gyászlobogót.
A háromszín lobogó mellé
tegyetek három esküvést:
sírásból egynek tiszta könnyet,
s a zsarnokság gyűlöletét,
S fogadalmat: te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.
Énekkar:
1956 Dorozsmai P. zenéje – Márkus J. és Duncan Shiels verse
5. narrátor:
Mi is történt 1956 októberében?
Nem történt más, mint egy hatalmas, vörös lobogós Góliát árnyékában fel mert állni a piros-fehér-zöld , kivágott címeres zászlajával egy kis Dávid.
Nem történt más, mint egy térdre kényszerített, többszörösen kifosztott, becsapott nép fel mert állni, szembe mert nézni, fegyvert mert ragadni egy olyan hatalom ellen, amely hazug álmokra építette a saját ideológiáját.
Nem történt más azokban a hűvös napokban, mint egyszerre sok ember merte kimondani az igazságot.
Nem történt más, csak az, hogy sok embernek volt bátorsága kimondani a „NEM”-et az addig átélt nyomornak, a mindennapok addig megélt félelmeinek, az addig mondott hazugságainak, a családok rettegésének, a bizonytalanságnak.
Zene:
Apám hitte (Zorán, Presser lemez)
1. narrátor:
1956 üzenete nemcsak az, hogy mindig „nem”-et kell mondani az emberek szellemi és gazdasági kizsákmányolására.
1956 üzenete az is, hogy ne tűrjük meg azokat közöttünk, akik félelmet akarnak kelteni bennünk és körülöttünk.
1956 üzenete továbbá az is, hogy óvnunk kell mindig és mindenhol a demokráciát, a többség akaratát, a többség szavát.
1956 üzenete az, hogy bárhol élünk, nem engedhetjük meg, hogy megzsaroljanak bennünket. Nem engedhetjük meg, hogy bárki arra kényszerítsen, hajtsuk le fejünket, ha az igazság megtipróival kell szembenéznünk.
2. narrátor:
Hogyan és miképpen élhetünk mi fiatalok e lehetőségekkel?
Úgy, hogy amikor az ideje eljön, akkor elmegyünk, és lelkiismeretünk szerint szavazunk.
Úgy, hogy a rossz döntéseknek, az ostobaságnak, a zsarolásnak, a korlátoltságnak „nem”-et, „állj”-t mondunk.
Úgy, hogy bátran vállaljuk tetteinket.
3. narrátor:
Sok dal született a közelmúltban is, amelyek már nagyszüleink, szüleink megélt fájdalmából, a tegnap friss emlékeiből merítettek.
Higgyük azt, hogy egy kicsit mindig büszkébbek leszünk elődeink tetteire, egy kicsit mindig erősebbek, okosabbak, összetartóbbak leszünk a mindennapokban, mert ez 1956 igazi üzenete.
Zene:
Miért hagytuk, hogy így legyen (Koncz Zsuzsa lemez)
Forrás: bmkir.hu