A rohamosan terjedő elektronikus könyvek és azok olvasókészülékeik hamarosan épp olyan helyzetbe kerülnek, mint a zeneszámok, amik körül ádáz csaták dúlnak évek óta. A szerzői jogokról illetve azok tiszteletben tartásáról van szó – és persze a zenekiadók illetve az előadók pénzéről.
E sorok írásakor például még nem született ítélet az idolnak tekintett Pirate Bay fájlcserélő portál ügyében – elsősorban azért, mert egy egészen új területen kell érvelniük a jogászoknak, dönteniük a bíráknak.
Mi is az az e-könyv?
A most általánosan elfogadott nézet szerint ekönyv az, amikor egy könyv szövegét digitális formában adják ki, hogy azt egy elektronikus könyvolvasón elolvassák. Egyáltalán nem véletlen, hogy bár piaci szempontból talán nem előnyös, az Amazon Kindle és a Sony Reader saját digitális formátumot használ, melyket jogilag levédett, azaz más nem használhatja.
Zenei CD – e-könyv: mit mennyiért?
Egyelőre ne beszéljünk arról, hogy mennyibe kerülnek a kiadónak és mennyiért árusítják az ekönyveket (meghökkentően magasak az árak az Amazonnál vagy a Sony-nál…), vegyük szemügyre azt, hogy miképp, mennyiért állítható elő egy zenei CD illetve egy digitális könyv.
Egy zenei album elkészítése, főképp stúdiómunkálatai meglehetősen költségesek, amellett a munka mellett, amit az előadók fektetnek bele. A zenekiadók természetesen szeretnék viszontlátni a pénzüket. s nyilván (jól) keresni is rajta.
Egy könyvnél teljesen más a helyzet. A szerző szellemi munkáját, annak értékét nyilván senki nem vitathatja. Ellenben amikor kikerül a kezéből, s tegyük fel, elektronikus formában kívánják kiadni, akkor bizony távolról sem merülnek fel olyan költségek, amik indokolttá tennék a papírkiadást akár csak megközelítő árat is. Lénygében már „legépelni” sem kell a könyvet, az írók döntő többsége számítógépen írja, könnyen szerkeszthető, tördelhető, pár óra alatt kész az ekönyv. Ha pedig hagyományos, nyomtatott formában is kiadják a könyvet (ma még ez az általános), akkor annak nyomdakész változata pár perc alatt átalakítható a cég saját formátumába, s kész is az elektronikus könyv.
De térjünk vissza a jogokhoz.
Akárcsak a zenéknél, itt is igen bonyolult a helyzet egészen addig, amíg a kiadók a hagyományos módon gondolkodnak (márpedig ezen változtatni a legnehezebb). Valahol azt írta egy, a jelenlegi Amazon- vagy Sony-árakon felháborodott blogszerző, hogy ő szívesen fizet a szerzőnek 2-3 dollárt a könyve letöltéséért, de nem hajlandó 10-15 dollárt, vagyis egy papíralapú könyv árát kifizetni a kiadóknak. Az említett két nagy e-kiadó egyelőre nem nyilatkozik arról, hogy milyen a valódi forgalma elektronikus könyvekből – ez nyilván nem véletlen…
A világszerte jól ismert Stephen King UR című könyve februárban jelent meg a neten. Kizárólag elektronikus formában készült. Bár a regény letöltései rövid időn belül már a tízezres nagyságrendnél tartanak, a bestselleríró szerint az elektronikus könyv nem fogja elfoglalni az igazi könyv helyét. (King nem először kóstolt bele a digitális könyvek világába: 2000-ben százezrek töltötték le A golyó (Riding the Bullet) című művét a kijelölt internetes portálokról.)
e-Könyv: nem helyettesít, de gazdagabbá tesz
King egyébként egy éve azt írta az Entertainment Weekly oldalán szereplő blogján, hogy a Kindle nem fogja helyettesíteni a hagyományos könyvet, viszont jelentősen gazdagíthatja az olvasó ember életét.
Bejelentették egyébként, hogy a könyvet később nyomtatott formában is szeretnék forgalmazni, és hogy az Amazon csak a kiadás után hatvan nappal fogja nyilvánosságra hozni, hogy addig hányan töltötték le az e-thrillert.
Előre megjósolhatjuk, hogy a szám nem lesz kicsi. Annak ellenére, hogy csakis a Kindle-olvasóra lehet letölteni annak speciális formátumában. De olcsón!
S egy nagyon lényeges momentum: ez esetben a szerzői jogok kérdése föl sem bukkanhat.
A Guttenberg-galaxis halála vagy műló divathullám?
Amikor tehát majd olcsó olvasókészülékek és olcsón letölthető ekönyvek árasztják el a piacot, akkor a könyvkiadók vakarhatják a fejüket. Ez az idő némelyek szerint már igen közel van, mások úgy vélik: jó pár év telik el még addig. Mindenesetre kíváncsian várjuk a fejleményeket, és figyelemmel kísérjük az ekönyvek és olvasókészülékeik sorsát. Érdemes, hiszen nem tudhatjuk még, vajon egy újabb digitális forradalomnak és a „Gutenberg-galaxis” McLuhan által megjósolt halálának vagy pedig egy múló divathullámnak vagyunk-e tanúi.
A dolgok mai állása szerint az első állítás igazolódhat be…