Moliére költészetének forrásai az ókori, antik komédiák, ilyen például Plautus
helyzetkomikuma. Nagy hatással volt rá az olasz vígjáték hagyománya, a commedia
dell’arte, legfőbb sajátossága a rögtönzés volt.

Moliére: Tartuffe – HANGOS OLVASÓNAPLÓ


1.    felvonás
Orgon házában vagyunk. Pernelle asszony becsomagolt kofferjei közt, a személyre szóló szidalmak közepette sorra bemutatja a családtagokat. Szemükre veti, hogy a szent életű Tartuffe-nek sem adják meg a kellő tiszteletet. Ő egy ilyen házban egy pillanatig sem marad tovább, mondja és elviharzik. Damis arra kéri Cléante-ot, hogy járjon közbe Orgonnál, adja beleegyezését Mariane és Valér házasságához. Vidéki útjáról megérkezik Orgon. Dorine hiába számol be arról, hogy előző két nap, míg Orgon távol volt, Elmirát láz gyötörte, fájt a feje, még eret is kellet rajta vágatni, Orgon állandóan közbevág: „És Tartuffe?”. Cléante, hallván ezt a furcsa dialógust, nem állja meg, hogy ne tegye szóvá sógora őrült rajongását Tartuffe iránt. Orgon elmeséli, mint ismerte meg Tartuffe-öt. Kötelességének tartotta, hogy a nyomorgó fiatalembert felkarolja. Cléante ekkor szóba hozza a fiatalok tervezett esküvőjét, de Orgontól minden kérdésére kitérő választ kap.

2. felvonás
Orgon úgy dönt, hogy hozzáadja lányát Tartuffe-höz. Mariane ugyan elmondja apjának, hogy továbbra is Valért szereti. Orgon azonban közli Mariane-nal, hogy egy lány köteles apjának engedelmeskedni. Dorine nem riad vissza attól, hogy szemébe mondja Orgonnak, a lány „nem egy vak bigottnak való”. Megjelenik Valér, Mariane félreérthető, habozó magatartása miatt már-már szakítanak egymással. Dorine azt javasolja, időt kell nyerni. Mariane színleg egyezzen bele a házasságba, de tegyen meg mindent, hogy elhalassza a tervezett esküvőt.

3. felvonás
Damis úgy hiszi, erőszakkal is rá tudná venni Tartuffe-öt, hogy mondjon le Mariane kezéről. Dorine szerint Elmirának több esélye van, hogy hasson Tartuffe-re. Dorine végül is csak arra tudja rávenni Damist, hogy egy fülkében rejtőzzön el Elmira és Tartuffe beszélgetése alatt. Tartuffe találkozik Elmirával, abban a hiszemben, hogy kettesben vannak, heves szerelmi ostromba kezd. Elmira megígéri, hogy erről nem árul el férjének semmit, ha cserében kieszközöli Orgonnál, hogy mielőbb meglegyen Valér és Mariane lakodalma. Damis azonban előlép és elárulja, hogy mindent hallott. Közli, el fogja mondani apjának, Tartuffe mint udvarolt anyjának. Ez a kísérlet balul végződik. Az álszent fiatalember oly módon vallja bűnösnek magát, hogy Orgon rágalomnak véli Damis szavait, és kitagadja fiát a házból és megteszi Tartuffe-öt egyedüli örökösének, és azonnal ráíratja minden vagyonát

4. felvonás
Cléante nem tudja rávenni Tartuffe-öt, hogy „békítse ki a fiút meg az apját”. Mariane közli apjával, inkább kolostorba vonul, de nem lesz Tartuffe felesége. Elmira hiába erősíti meg, hogy Damis igazat mondott, Orgon még feleségének sem akar hinni. Végül is Elmira rábeszélésére beleegyezik, hogy elrejtőzve személyesen győződjön meg arról, hogy kegyeltje valóban szemet vetett-e a feleségére. Orgont elbújtatják az ebédlőasztal alatt. Elmira lehivatja Tartuffe-öt. Színleg megvallja, hogy viszonozza érzelmeit. Tartuffe abban a hiszemben, hogy egyedül vannak, folytatja a szerelmi ostromot. Nagy büszkén kijelenti, hogy Orgont már régóta az orránál fogva vezeti, s elérte, hogy már a saját szemének sem hisz. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy Tartuffe az asztal tetején magáévá tegye az asszonyt, amikor Orgon végre kibújik az asztal alól. Kiutasítja Tartuffe-öt a házból, de Tartuffe közli, hogy ez már az ő háza. Orgont azonban mindennél jobban izgatja, hogy megvan-e még az elrejtett kazettája.

5. felvonás
A kazettában, amelyet Orgon Tartuffe-re bízott egy barátjának a titkos iratait rejtegette. A barát valaha részt vett a királyság elleni zendülésben, s így Orgont bűnpártolással vádolhatják. Pernelle asszony ragaszkodik továbbra is ahhoz, hogy Tartuffe-jét továbbra is szent embernek tartja. Megjelenik Lojális úr, a törvényszolga, hogy érvényt szerezzen a kilakoltatási parancsnak. Valér is rossz hírekkel érkezik. Tartuffe elérte a királynál, hogy felségsértés címén letartóztatási parancsot adjanak ki Orgon ellen. Valér hintója a ház előtt vár, hogy elmenekítse Orgont, azonban már meg is érkezik Tartuffe, terve azonban kudarcot vall. A rendőrhadnagy Orgon helyett Tartuffe-öt kíséri börtönbe. Tartuffe-ről kiderült, hogy hírhedt csaló. Orgonék elindulnak, hogy személyes köszönetet mondjanak az uralkodónak kegyességéért, utána pedig megtartják Mariane és Valér esküvőjét. Pernelle asszony sem hisz többé Tartuffe-nek, az álszentnek.

Moliére személye:

Moliére költészetének forrásai az ókori, antik komédiák, ilyen például Plautus
helyzetkomikuma. Nagy hatással volt rá az olasz vígjáték hagyománya, a commedia
dell’arte, legfőbb sajátossága a rögtönzés volt.
A színészek csak a cselekmény vázlatát kapták meg, melyben csak a darab
lényeges fordulópontjai találhatóak. Erre adott lehetőséget, hogy a commedia dell’arte
állandó típusokkal, hagyományokkal dolgozott. A vásári komédia, bohózat, a farce
nagyban hatott rá, mely helyzetkomikumra épülő tréfa volt.
Célja az emberek javítása miközben mulattatja a közönséget. Örökérvényű emberi
tulajdonságokat figuráz ki: álszentség, okoskodás, úrhatnámság, fösvénység stb.
Jellemei típushősök, egy szereplőhöz egy jellem tartozott, a darabok állandó
szereplője az író szócsöve, a rezonőr. Fontos eszköze a túlzás, mely elsősorban a
jellemábrázolásban jelenik meg. Gyakran a drámái során eljutunk arra a pontra, ahol
már nem lehet nevetni, a mű tragikomikussá válik. A hármas egységtől megpróbál
elszakadni, de alkalmazza.

Egyik legjobban sikerült vígjátéka a Tartuffe. Műfaja komédia, célja ezzel sem
csak a nézők megnevettetése, hanem az emberek hibáinak megjavítása is volt. Szerkezete
könnyen áttekinthető: egy jómódú polgári családba befurakodik egy álszent, aki
ravaszságával csaknem végső romlásba dönti őket.
A darab felépítése követi a klasszicista szabályokat, a szerző elfogadta és
megtartotta a hármas egység követelményeit. Kiforrt jellemekkel dolgozik, mint a
commedia dell’arte. Jellemalkotási módszere, hogy kiválaszt egy sajátos típust, mellőzi
kifejlődésének ábrázolását, ám következetesen végigviszi következményeit. Hőseit több
oldalról, több egymással ellentétes szemszögből vizsgálja meg.

SZEMÉLYEK

 

PERNELLE ASSZONY, Orgon anyja
ORGON, Elmira férje
ELMIRA, Orgon felesége
DAMIS, Orgon fia
MARIANE, Orgon lánya, Valér szerelme
VALÉR, Mariane szerelme
CLÉANTE, Orgon sógora
TARTUFFE, álszent
DORINE, Mariane komornája
LOJÁLIS ÚR, törvényszolga
RENDŐR HADNAGY
FLIPOTE, Pernelle asszony szolgálója

Történik Párizsban, Orgon házában