Előzetes rangsort készített a Educatio Nonprofit Kft. a november közepén megjelenő Felvi-Rangsor, és a decemberi Felvételi Tájoló 14 képzésterület összes intézményére kiterjedő elemzéséből, amelyben 20 szempont figyelembevételével,
a hetven legnépesebb egyetemi és főiskolai kar hallgatóinak véleményét vizsgálja. Az eddig feldolgozott eredményekből kiderül: a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem a legszínvonalasabb hazai felsőoktatási intézmény.
A felvételi adatok elemzése, a minőségi jellemzők feldolgozása, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által lebonyolított 2009-es hallgatói véleményfelmérés azt mutatja, hogy továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legjobb, legszínvonalasabb hazai felsőoktatási intézmény. Az ELTE az egyik leggazdagabb képzési kínálattal rendelkező egyetem, karai az első vagy a második legjobbnak számítanak a többi intézményben tanuló diákok szerint is.
Több képzési területen kiemelkedően jó értékelést kapott továbbá a Debreceni Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Elsősorban az orvosi képzésterületen kapott magas osztályzatainak köszönhetően szerepelt jól a viszonylag szűk képzési profilú Semmelweis Egyetem. Ugyanez igaz az agrárképzésben a Szent István Egyetemre.
Az elmúlt tíz év rangsorkutatásainak ismeretében nem meglepő eredmény, hogy a nagy múltú állami egyetemekkel Magyarországon általában sem a főiskolák, sem a nem állami egyetemek, sem az utóbbi időben nagyrészt főiskolai karokból egyetemmé fejlesztett intézmények nem tudják felvenni a versenyt. Néhány képzési területen találkozhatunk csak egy-egy kivétellel. Így pl. a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folyó jogászképzés, a Budapesti Műszaki Főiskola műszaki és informatikus képzései, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola gazdasági képzései, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kommunikáció és médiatudományi képzései örvendenek széles körű elismertségnek.
A bölcsészettudományi területen az ELTE vezet
A hallgatói vélemények alapján a legszínvonalasabb bölcsészettudományi kar az ELTE BTK, azt követi a debreceni, majd a szegedi kar, a hallgatók menedzselése szempontjából azonban némiképp más a hallgatói megítélés. Ebben az összevetésben a Debreceni Egyetem vezeti a rangsort, második helyen a Károli Gáspár Református Egyetem áll, az ELTE BTK pedig a harmadik helyre szorul. A hallgatói kiválóságot tekintve – amely a nappali tagozatra, államilag támogatott képzésre, első helyen jelentkezők pontszámát vizsgálta – az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara szerezte meg az első helyet, azt a Károli egyetem követi, majd a harmadik helyen szintén az ELTE áll Bölcsészettudományi Karával. Az ötös listán helyet kap a Zsigmond Király Főiskola is, a negyedik helyen áll. Oktatói kiválóság szempontjából a Miskolci Egyetem BTK-ja vezeti a sort, ezen a karon a legmagasabb a minősített oktatók százalékos aránya. A sort a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK-ja követi, majd a Pannon Egyetemé. Az ötödik helyen a Tomori Pál Főiskola áll.
Előkelő helyen a Budapesti Gazdasági Főiskola
A gazdaságtudományi képzési területen belül a hallgatók által legszínvonalasabb karnak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara bizonyult, a második, a negyedik és az ötödik helyre a Budapesti Gazdasági Főiskola három különböző kara került, míg a harmadik helyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Kara szerezte meg. A hallgatói menedzselés szempontjából szintén a BGF szerzett magának három helyet az ötös listán, köztük az első helyen a főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara áll. A harmadik és negyedik helyen a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara áll. A Hallgatói kiválóság alapján az első két helyre a BCE került, és helyet kapott a listán az ELTE Társadalomtudományi Kara a harmadik helyet megszerezve, a BGF KVIFK csak az ötödik helyen képviselteti magát ebben az összehasonlításban. A minősített oktatók összevetésében pedig a Debreceni Egyetem áll az első helyen, majd a Pannon, a kaposvári és a pécsi követi a sort. A Tomori Pál Főiskola a gazdaságtudományi képzési területen is az ötödik helyet foglalja el az oktatói összevetésben.
Erős a Műegyetem dominanciája
A műszaki képzési területet vizsgálva rendkívül erős a BME dominanciája, a hallgatók által legszínvonalasabb tartott kari összehasonlításban csak a BME szerepel az ötös listán. A hallgatók menedzselését illetően sincs ez sokkal másképp, mindössze a harmadik helyet szerezte meg más intézmény, nevezetesen a Debreceni Egyetem, az összes többi helyen a BME áll. A hallgatók minőségét illetően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vette át a vezető szerepet, a többi helyen szintén a BME áll. Oktatói kiválóságban azonban más a helyzet, az ötös listán nem szerepel a Műegyetem. Első helyen a Nyugat-magyarországi Egyetem áll, majd a miskolci és a Pannon Egyetem.
A közel félszáz szempontot tartalmazó hallgatói értékelésekből egy érdekes, ám hosszú idő óta megfigyelt ellentmondás is kirajzolódik: a legszínvonalasabbnak tartott intézmények diákjai általában kifejezetten elégedetlenek az oktatók hozzáállásával, a hallgatók menedzselésével és sokszor az intézményi légkörrel is. A képzés színvonala, a magasan kvalifikált oktatói kar azonban szakmai elégedettséggel sem jár együtt, mivel a jó egyetemeken tanulók elvárásai sokkal magasabbak. Ezzel szemben sok fiatal intézményben, köztük alapítványi főiskolán elégedettek a hallgatók mind az ott tapasztalt szakmai színvonallal, mint az oktatók hozzáállásával, segítőkészségével.
A Felvi Rangsor a munkaadói oldal tapasztalatait is elemzi az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet munkatársainak a bevonásával. A hallgatói és a munkaadói szempontok mellett továbbá évek óta egységes módszertan alapján rangsorolja az úgynevezett objektív mutatókat is, amelyek az oktatói kar összetételére és a hallgatói színvonalra vonatkoznak. A hivatalos statisztikák sok tekintetben megerősítik a hallgatói vélekedéseket. A több mint húsz szempont alapján összeállított rangsorok tartalmazzák mind a 14 képzésterületen oktató összes intézmény adatait, lehetőséget adva egyúttal sokéves tendenciák felvázolására is.
A részletesebb listák ez év novemberében olvashatók majd a HVG „Diploma 2010 Felvi-Rangsorok” különszámában, illetve decemberben a hivatalos Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóval együtt megjelenő, speciális rangsorokat is tartalmazó „Felvételi Tájoló – Felvi Rangsorokkal 2010” című pályaválasztási kiadványban. Ugyancsak novemberben indul a Felvi Rangsor multimédiás projektje, amelyben televíziós műsorokkal és internetes megoldásokkal mutatják be a rangsorok hátterét, értelmezését, tendenciáit, szembesítik a továbbtanulókat, az intézményeket, a diákokat, az oktatókat az értékelésekkel.
A Felvi Rangsor 2000-ben indította el Magyarországon is a rankingek alkalmazását a továbbtanulási tájékoztatásban. A módszertan kidolgozásában az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely működött közre szakmai partnerként.