U26 Vitaszínház az U26 djuice clubshopban. 2010. november 11., 18 óra, Eiffel tér, U26 djuice clubshop
TÉMA: REGULATIO CIGARORUM
– Te cigány vagy… – Igen, és?
Na mi van ezután? Hogyan működik az előítélet Magyarországon? Mert működik, akkor is, ha azt mondjuk, nincs. Mit tesz a lány, ha kiderül, hogy akivel randizik, roma? Mit szólnak ehhez a szülei, a barátai? Mit tesz a tanár, ha osztályába cigánygyerek kerül? Mit tesz a diák, ha roma tanár osztályába kerül? Mit tesz a munkáltató, ha egy roma álláskereső pályázik hozzá? Fontos és ki nem kerülhető kérdések ezek, melyek most tisztán állnak mindenki előtt és arra várnak, hogy megvitassák őket az U26 Vitaszínházba érkező fiatalok. A beszélgetésre várják a szervezők az idei Megasztár versenyzőit, a Fivérek zenekart és Csonka Andreast, de részvételi szándékukat jelezték Daróczi János !aven (gyertek) roma médiagyakornoki programjának hallgatói, továbbá jobbikos fiatalok is.
A fiataloknak mindenről van véleményük. Szeretnek vitázni, érvelni akár a végsőkig, hogy saját igazukat bizonygassák. Hinni valamiben, az egy dolog, de meggyőzni másokat a saját igazunkról, esetleg engedni a másik véleménynek, beismerve, hogy talán rosszul gondoltuk addig, már sokkal nehezebb. Az U26 Vitaszínház pont erről szól, az U26 djuice clubshop hol csatatérré, hol pedig a felismerés síri csöndjének színhelyévé alakul.
Néhány hete indította útjára saját U26 Vitaszínház sorozatát a djuice, melyek alkalmával a fiatalok különböző megosztó témákat boncolgathatnak. Az estét a Kerekasztal színház társulatának tagjai moderálják. Az eddig lefolyt két vitamaratonon az abortusz és a függőség témája köré épültek az esték, most azonban, talán az egyik legmegosztóbb és legkényesebb témára kerül sor, a roma kisebbséghez való viszonyulás kérdésére.
Természetesen a beszélgetés során bárkinek változhat az eredeti véleménye a kérdésekben és átülhet egyik oldalról a másikra. A lényeg, hogy őszintén elmondhassa bárki a gondolatait és ez egy olyan hely, ahol ezt meg is hallgatják és reagálnak rá. A vitát azonban nem a csak a kérdésekkel strukturálják az estét vezető moderátorok, hanem színházi jelenetekkel szakítják meg. Olyan jelenetek árnyalják a beszélgetést, amelyek segítenek a kliséket, sztereotípiákat, szélsőséges hangokat megkérdőjelezni. A jelenetek az embert mutatják fel azokban az élethelyzetekben, amikor tenni kell valamit, dönteni kell, akkor is, ha nincs jó megoldás. Így talán elindulhat egy-egy gondolat, egy-egy kétkedő hang bárki fejében a járható útról.
Ez alkalommal hírességek is megtisztelik a Vitaszínház porondját, mutatva azt, hogy valóban egy olyan téma kerül most kivesézésre, melyre mindenki figyelmét fel kell hívni. Örömmel csatlakozik a társasághoz a Megasztár ötödik szériájából megismert Csonka Andreas és a Fivérek zenekar. Jobbik-os fiatalok és Daróczi János !aven (gyertek) roma médiagyakornoki programjának diákjai is elfogadták a meghívást, így az este folyamán valóban komoly érdek és véleményütközésekre lehet számítani.
A szervezők várnak mindenkit vitázni. Érveljetek és mondjátok el a véleményeteket!
Ha kíváncsi vagy a részletekre, vagy lenne bármilyen kérdésed: www.facebook.com/u26.clubshop
A Regulatio Cigarorum:
„Mária Terézia és II. József nevéhez fűződnek a Regulatio Cigarorum rendeletei. A 18. század végén megkezdődött a cigányok erőszakos integrálása és asszimilálása.
Mária Terézia 1761. november 13-án rendeletében megtiltotta a cigány nép elnevezésének további használatát és az új elnevezésüket tette kötelezővé: újlakosok, újmagyarok, újparasztok (németül Neubauer). 1767. november 27-én megtiltotta a cigányok egymás közti házasságát. Elrendelte az újparasztok félévenkénti összeírását, megtiltotta és büntette a döghúsevést.
1773-ban a cigánygyerekek polgári neveltetéséről rendelkeztek. El kellett venni a szülőktől a gyerekeket és más családnál kellett felnevelni őket. Megtiltották a lótartást. A vándorló életmód megszüntetését rendelték el. A cigányok nem kaptak útlevelet. Tilos volt számukra a hagyományos öltözködés. Erdélyben kormányrendelet írta elő, hogy a cigányok csak a falvak végén állíthatják fel a sátraikat.
Mária Terézia megtiltotta, hogy a cigányok vajdát válasszanak maguknak, mert úgy gondolta, hogy ez akadálya lehet az általa szorgalmazott asszimilációnak.
II. József földművelésre akarta szoktatni és vallásos nevelést akart adni a nomád népnek. A cigányul beszélőket pedig büntetéssel sújtotta. II. József figyelmét a Hont megyei „emberevő” cigányok pere irányította rá a cigánykérdésre. A „kalapos király” az uralma alatt álló tartományok közül Magyarországot tekintette a cigány asszimiláció kísérleti terepének.”
Forrás: Wikipédia