Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává, annak emlékére, hogy 1991-ben ezen a napon tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg.
A Sajtószabadság Chartája tíz pontban foglalja össze a sajtó szabadságának, mint az emberi szabadságjogok egyik fontos pillérének követelményeit és ajánlásait.A dokumentumot 1987. január 16-18-án, Londonban, a Szabadság hangjai címmel megrendezett világkonferencián fogadták el.
A sajtószabadságot és az újságírók érdekeit több nemzetközi szervezet védi, mint a franciaországi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontieres), a bécsi Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ). Ezek a szervezetek évente összesítik az újságírók ellen elkövetett erőszakra vonatkozó adatokat.
Május 3-át az ENSZ 1991 őszén nyilvánította a sajtószabadság nemzetközi napjává, annak emlékére, hogy ezzel a dátummal tették közzé a Windhoek-nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független és pluarista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg.
Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg, vagy akiket munkájukban akadályoztak.
A magyar sajtószabadság helyzete romlott némileg 2009-ben a Freedom House csütörtökön közzétett jelentése szerint.
Magyarországot a korábbi évekhez hasonlóan a „szabad” kategóriába sorolta az amerikai kormány és magánszervezetek által finanszírozott nonprofit szervezet. A 2009-es és 2008-as 21 pont után azonban az ország osztályzatát kissé lerontva 23 pontot adott a sajtószabadság fokát mérő, 0-tól 100 pontig terjedő skálán, amelyen a kevesebb pont jelöli a szabadabb sajtót.
Magyarország a tavalyi 33.-ról a 42. helyre került a Freedom House rangsorában, egy szinten Dominikával és Franciaországgal, egy helyezéssel megelőzve Szlovákiát. A magyar pontszám a rádiós frekvenciák odaítélése és regisztrációja körüli problémák miatt lett gyengébb – utalt rá a tanulmány.
Az éves jelentés szerint a sajtószabadság a világ szinte minden régiójában visszaesett, Közép-Kelet-Európában és a korábbi Szovjetunió területén összességében enyhe romlás történt.
A szovjet utódállamokban – a balti országok kivételével – a sajtószabadságot súlyosan korlátozzák. Az orosz média működési környezete továbbra is a legveszélyesebbek közé tartozik a világon, jelentősen elnyomják a sajtószabadságot. Ukrajnában, Örményországban és Moldovában némi javulás volt tapasztalható, Lettországban és Litvániában enyhe visszaesés történt, és meg ennél is kisebb negatív irányú elmozdulás volt Észtországban, Magyarországon és Horvátországban – állapította meg a Freedom House.
A kutatóintézet táblázata szerint a régió országaiból Magyarországot hárman előzik meg: Észtország (amely a 19. helyre került 17 ponttal), Csehország (a 24. helyen, az Egyesült Államokkal azonos szinten, 18 ponttal) és Litvánia (35. hely, 21 ponttal). A magyarnál rosszabbnak ítélték a sajtószabadság helyzetét más országok mellett Szlovákiában (43.), Lengyelországban (49.), Szlovéniában (53.), valamint Lettországban (56.) és Horvátországban (80.), ahol már csak „részben szabad” a sajtó. Ez utóbbi kategória a 70. helyezésnél, a 32 pontos értékelésnél kezdődik; ugyanebbe sorolták Bulgáriát, Szerbiát és Romániát is.
Az együtt kezelt közép-kelet-európai és volt szovjet térségben 8 ország (28 százalék) kapott szabad minősítést, 11 ország (38 százalék) részben szabad volt, 10 országban (34 százalék) pedig nem volt szabadnak tekinthető a sajtó. Ez utóbbi csoportba tartozik Moldova (145. hely, 65 pont), Oroszország (175. hely, 81 pont) és Fehéroroszország (189. hely, 92 pont) is. A fehérorosz sajtószabadság helyzeténél csak az üzbég, a kubai és az eritreai állapotokat minősítették rosszabbnak.