Az iskolai erőszak legújabb formája, az úgynevezett cyberbullying, melynek lényege, hogy a közösségi oldalakon bántják és alázzák meg, közösítik ki egymást a diákok. A pedagógusok gyakran eszköztelenek az iskolai erőszakkal szemben, ezért olyan nemzeti stratégia készül, mely kijelöli a helyi és az országos szintű feladatokat – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában az oktatási jogok biztosa.

 

Az iskolából lógó középiskolások jó része elmondása szerint azért nem megy be a tanórákra, mert nem akarja élőben is megélni a sok bántást, amit a közösségi oldalakon szenved el. Aáry-Tamás Lajos szerint az iskolai erőszak nem kezelhető kizárólag pedagógiai eszközökkel, „hiszen nem oktatási problémáról van szó, hanem olyan összetett kérdésről, ami a kriminológiát, a szociológiát és a pszichológiát is érinti”. Az oktatási jogok biztosa elmondta: tavasszal indítanak egy programot, melynek célja, hogy a témában készített felméréseket, kutatási anyagokat, jó gyakorlatokat, módszereket összesítik és létrehoznak egy egyetemi tudásbázist, melyet minden szülő és pedagógus számára elérhetővé tesznek. Aáry-Tamás Lajos reméli, hogy a program végén eljutnak oda, hogy egy nemzeti stratégia szülessen meg az iskolai erőszak megoldására, mely nemcsak a helyi, hanem az országos szintű feladatokat is kijelöli.

Az oktatási jogok biztosa gyakran tapasztalja, hogy a tanárok azért nem kérnek segítséget, mert szégyellik bevallani, hogy valamiben kudarcot vallottak. Hangsúlyozta: az lehetne az első lépés az iskolai erőszak visszaszorításában, hogy elismerjük, a pedagógus hatásköre véges, nem tud mindent megoldani.

{module Forrás: edupress}