A gyógypedagógusok közül mennek a legkevesebben külföldre, a villamosmérnökök találnak a leggyorsabban munkát, és a programtervező informatikusok keresnek a legtöbbet – derül ki a Heti Válasz november 28-án megjelent felsőoktatási rangsorából. A lista azt is megmutatja, hogy a legdrágább szak a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzése, a legjobb intézmény pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE).
A Heti Válasz az idei évben radikálisan módosított rangsorának módszertanán. Míg a korábbi években a hallgatói és az oktatói kiválóságot, illetve munkaerő-piaci mutatókat is figyelembe vettek a listák összeállításánál, most az utóbbi kettőt elhagyták, csak a hallgatókra koncentráltak. Emellett idén első alkalommal használták fel a rangsor létrehozásakor a Felvi adatbázisát, az adatok alapján pedig olyan rangsormutatókat vettek figyelembe, mint a nyelvvizsgával rendelkezők aránya, az idegen nyelvekből, matematikából vagy magyarból jelesre érettségizők százaléka vagy éppen az adott szakra jelentkezők átlagpontszáma. Minden szak esetében a releváns indikátorokat alkalmazták, így például a pszichológia szaknál nem találkozunk azzal, hányan tettek emelt szinten legalább jó matematika érettségit, a gazdálkodás és menedzsment képzésnél pedig nem szerepel a magyarból jól teljesítők aránya.
Újabb változást jelent, hogy idén a tizenöt legnépszerűbb szakot vizsgálták – így ebben az évben nem találkozunk a listában például a kommunikáció szakkal, viszont a mérnökinformatikusi vagy a műszaki menedzser képzéssel igen.
Beelőzött a Corvinus
A rangsorokból kiderül, hogy a legrátermettebb általános orvosok a Semmelweis Egyetemen, a legjobb jogászok az ELTE-n, a legkiválóbb gépészmérnökök és mérnökinformatikusok pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanulnak. A Corvinus idén a 15-ből hat szak esetében is vezető helyet szerzett, így abszolút győztes, ezzel egyetlen év alatt öt helyet javított az összesített egyetemi rangsorban.
A BCE a gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy-számvitel, turizmus-vendéglátás, valamint a gazdálkodás és menedzsment képzések esetében végzett az első helyen. A számok alapján a Corvinus vezető szakain minden esetben kirívóan magas, 90-95 százalék körüli a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. Az Edupress az egyetem rektorát kérdezte arról, mi lehet ennek az oka – dr. Rostoványi Zsolt szerint nem más, mint az igen magas bemeneti követelmények.
Sok mérnök megy külföldre
Bár a rangsorolásban nem játszott szerepet munkaerő-piaci tényező, azt azért megvizsgálták például, hogy a diplomázottak a legnagyobb kibocsátású szakok esetében hogyan boldogulnak megszerzett képesítésükkel. Az adatokból kiderül, hogy a legtöbb munkanélküli (12-14 százalék) az olyan képzéseket elvégzők közül kerül ki, mint a történelem, a szabad bölcsészet vagy éppen a kommunikáció. Érdekes, hogy ide tartozik a turizmus-vendéglátás is, amely még mindig a legnépszerűbb szakok között található. A villamosmérnökök esetében ugyanakkor mindössze 3,5 százalék a nem dolgozók aránya, a gyógypedagógusok és az igazgatásszervezők pedig még ennél is könnyebben helyezkednek el. A leggyorsabban a villamosmérnökök találnak munkát, nekik három hónapot sem kell a diploma után várniuk egy állásra, míg a kommunikációt végzettek körében a sikeresen elhelyezkedők csaknem fél évet töltenek munkakereséssel.
Aligha véletlen, hogy a legkisebb arányban a gyógypedagógusok mennek külföldre dolgozni (1,8 százalék). A legtöbben a nemzetközi tanulmányokat vagy a turizmus-vendéglátást választók közül próbálnak szerencsét a határokon túl, de a gépészmérnökök (12,8 százalék) és a villamosmérnökök (13,4 százalék) is viszonylag nagy számban hagyják el az országot.
A legtöbb pályaelhagyó, szakterületén kívül dolgozó a szabad bölcsészek, az andragógusok, a magyar szakosok közül kerül ki. Itt is igen jók a gyógypedagógusok, kevesebb mint öt százalékuk helyezkedik el képzettségéhez nem kapcsolható szakmában, de a gépészmérnökök és a programtervező informatikusok is jellemzően saját területükön dolgoznak.
Az informatikusok keresnek a legjobban
A fizetések esetében nincs meglepetés, az itthon dolgozók közül a mérnökök és az informatikusok átlagjövedelme csaknem 200 ezer forint körül van, míg a magyar szakosoké, szabad bölcsészeké 100 ezer forintnál alig több. A középmezőnyben, 150 ezer forint környékén keresnek viszont a kommunikációsok, a gyógypedagógusok havi nettó átlagfizetése azonban mindössze 111 ezer forint.
A Heti Válasz foglalkozik azzal is, hogy a más városban vagy országban tanuló diákoknak hol a legkönnyebb a megélhetés. Összeállításukból kiderül, hogy Miskolcon és Szegeden a legjobb lakni, Sopronban viszont szinte ingyen van a tömegközlekedés.
Forrás: edupress.hu