„Az elmúlt három és fél évben 120 új vagy módosított jogszabály született – a változás nem könnyű, de a problémák súlyosak voltak, így gyorsan kellett lépni” – mondta Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a III. Nemzeti Köznevelési Konferencián, melyet a 14. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás keretein belül rendeztek meg január 17-én. Az államtitkár beszédében szólt a 2010 óta megvalósult intézkedésekről és a jövőbeli tervekről is.

 

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár előadását az „örökségek” felsorolásával nyitotta, vagyis azzal, hogy a kormányváltás után milyen problémákat kellett megoldaniuk. Példaként említette, hogy hivatástudattal rendelkező, ám eltérő körülmények mentén dolgozó pedagógus karral szembesültek, megengedhetetlen nagy különbségeket tapasztaltak az iskolák között, a külső ellenőrzés pedig teljesen hiányzott, hiszen 1985-ben megszűnt a tanfelügyeleti rendszer. A nevelés háttérbe szorult, inkább kompetencialapúvá vált az oktatás, valamint romló színvonallal, a tanári tekintély csökkenésével, szétaprózottsággal és gazdaságtalansággal szembesültek, illetve azzal, hogy az oktatás egészét érintően szoláltatói/piaci szemlélet érvényesült. „Tudjuk, hogy ez létezik, de mi úgy véljük, az oktatás közszolgálat” – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Hozzátette: szabályozatlan tanítási tartalmakat, sok bezárt iskolát, elbocsátott pedagógusokat és tarthatatlanul alacsony pedagógusbéreket is hátrahagyott az előző kormányzat.

„A megújulást célokhoz rendeltük, melyek mind a gyerekek, a fiatalok fejlődését, a családok jólétének fokozását szolgálják” – emelte ki az államtitkár. Az oktatás mellett céljuk a nevelés megerősítése is, kiegyenlített, egységesen magas színvonal létrehozása, vagyis, hogy a különböző településeken született és iskolába járó gyerekeknek ugyanolyan esélyeik legyenek, mint a fővárosban élőknek.

A megvalósult intézkedéseik között felsorolta egyebek mellett a köznevelési törvény megalkotását, a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek elkészítését. „Amit a gyerek tanul, az a tantervben van benne, nem a tankönyvben, az csak közvetítő eszköz” – mondta Hoffmann Rózsa. A Nemzeti Pedagógus Kar kapcsán kifejtette: demokratikusan működő szervezet lesz, melynek előkészítését megkezdte egy háromtagú bizottság, a jövő héten pedig már elérhető lesz a kar honlapja. „Az elmúlt három és fél évben 120 új vagy módosított jogszabály született – a változás nem könnyű, de a problémák súlyosak voltak, így gyorsan kellett lépni” – jegyezte meg az államtitkár.

Hoffmann Rózsa kiemelte, hogy 2015-től hároméves kortól kötelező lesz óvodába járni – ehhez kapcsolódóan folyamatosan zajlanak az óvodabővítések. Az államtitkár megemlítette azt is, hogy 2012 szeptemberétől minden iskolában működik a mindennapos testnevelés, illetve idén szeptembertől hit- és erkölcstanoktatás is folyik az iskolákban, 2016-tól pedig az érettségi feltétele lesz az 50 órás közösségi szolgálat elvégzése. Hangsúlyozta emellett, hogy 2013. szeptember 1-jétől 11 kivételével 160 ezer pedagógus bére nőtt. További lépésként kiemelte a tanterem-, tornaterem-, uszoda- és óvodaépítés folytatását, a mérések kiterjesztését (az idegen nyelvi tudás szintjének mérését is beindítják), valamint az érettségi-felvételi rendszer felülvizsgálatát.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár megjegyezte: nagyon sok kritika érte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), többek között azt kifogásolták, hogy sérül az önállósága, szűkült a mozgástere. „Éppen ellenkezőleg: a Klik szakmai biztonságot, segítséget ad, nincs szó arról, hogy bárki sérteni akarná az autonómiáját” – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről, a pedagógusminősítésről tartott előadást, melyben elmondta: a tanfelügyeleti ellenőrzés célja a pedagógusok és az intézmények munkájának támogatása. A fontos időpontok kapcsán megjegyezte: 2013. december 12-én közzétették az általános iskolai tanfelügyeleti kézikönyvet, melyet idén február 5-éig az óvodai, a gimnáziumi és szakközépiskolai is követni fog. A szakértői képzések akkreditációi 2013. decemberben megtörténtek, idén január-februárban pedig elindulnak a szakértőket felkészítő trénerek képzései is. Az értéktelést, a tapasztalatok összegyűjtését 2014. március és november között végzi majd az Oktatási Hivatal.

A pedagógusminősítő rendszerről elmondta, hogy öt kategóriát különítenek el: a gyakornokot, mely két év után lehet valaki, a pedagógus I.-t, a pedagógus II.-t, a mesterpedagógust, valamint a kutatótanárt. A pedagógusok minősítési rendszeréhez 2013. december 12-én útmutatót tettek közzé, melyből kiderül, hogy kompetenciaalapú értékelésről van szó – összesen 8 darab kompetencia jelenik meg.

Az Oktatási Hivatal elnöke röviden ismertette az e-portfólió szerkezetét is, melybe egyebek mellett szakmai önéletrajzot, a nevelő-oktatói munka dokumentumait kell feltölteni, be kell mutatni a pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységeket, az önálló alkotói tevékenységeket, valamint a szakmai életút értékelését.

{module Forrás: edupress}